II. világháború
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#1460
Vannak-e valakinek nagyobb ismeretei szovjet-japán légiharcokrol 1945 Augusztusi szezonbol Mandzsuria ? Mert ez nagyon homályos , tipusokról pilotákról stb . Volt-e egyáltalán valami emlitésre való ?
#1459
Szerintem poénnak szánta, mert ott van a "😊" a végén! 😉
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#1458
Földi Pál és a jó szavak egymás mellett? Egyetlen tengeri hadviseléssel foglalkozó könyvével találkoztam és az egy nagy rakás szar volt. Még a képaláírások sem stimmeltek és tele volt hibás fordítással és megnevezésekkel.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#1457
Lenne egy kérédsem. Fater mostanában észrevette a szovjet II.Vh-ás ászlistákon egy Sutt nevû piltótát, akinek 20 és 50 közötti légigyõzelmet tulajdonítanak, attól függ, hogy hol találsz rá (bár sok helyen most sincsen sehol feltüntetve). Ki és mit tud róla. 55-60 (!) évig sehol sem volt leírva a neve és most néha a csúcsokon tûnik fel Pokriskinnal és társaival egy szinten.
Ki a fene lehetett ez az ipse???
Ki a fene lehetett ez az ipse???
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#1456
Földi Pál soha nem rugaszkodik el ennyire =)
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#1455
Földi Pál írományai nagyon jók!😊
#1454
Talán. Talán azok a gaz földalatti nácik felelõsek 1945 óta minden természet katasztrófáért? =)
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#1453
Szia
25 300 000 AIDS-est irtak afrika délebbi részén a 2000 évben.
Talán túl közel van oda az SS bázis a senki földjén.
25 300 000 AIDS-est irtak afrika délebbi részén a 2000 évben.
Talán túl közel van oda az SS bázis a senki földjén.
#1452
Harmadik Birodalom
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Harmadik Birodalom a náci Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor az a náci párt totalitárius ideológiája, és a Führer mint diktátor keménykezû uralma alatt állt.
A kifejezés használatát 1941-ben Adolf Hitler betiltatta.
A Harmadik Birodalom név a német Drittes Reich fordítása és mintegy a náci Németország szinonimája. Nem az országot és a német népet, hanem a kormányzatot és hivatalrendszerét jelöli. A harmadik birodalmat a Reichstagból irányitották.
A kifejezést elõször Arthur Möller van den Bruck alkalmazta 1922-ben megjelent könyvének címeként. Innen vette át a náci propaganda, amely szerint az elsõ birodalom a 843 és 1806 között fennálló Német-római Birodalom volt, az 1871 és 1918 közötti Német Birodalom volt a második, és saját államszervezete a harmadik. A propaganda célja az volt, hogy a 1919-es weimari köztársaság, majd a rettenetes infláció idõszaka után egy korábbi, erõsen misztifikált dicsõséges német múlthoz való visszatérést sugalmazza. Ezt erõsíti a Birodalom jövõbeli fõvárosának is az elnevezése: Germania.
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Harmadik Birodalom a náci Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor az a náci párt totalitárius ideológiája, és a Führer mint diktátor keménykezû uralma alatt állt.
A kifejezés használatát 1941-ben Adolf Hitler betiltatta.
A Harmadik Birodalom név a német Drittes Reich fordítása és mintegy a náci Németország szinonimája. Nem az országot és a német népet, hanem a kormányzatot és hivatalrendszerét jelöli. A harmadik birodalmat a Reichstagból irányitották.
A kifejezést elõször Arthur Möller van den Bruck alkalmazta 1922-ben megjelent könyvének címeként. Innen vette át a náci propaganda, amely szerint az elsõ birodalom a 843 és 1806 között fennálló Német-római Birodalom volt, az 1871 és 1918 közötti Német Birodalom volt a második, és saját államszervezete a harmadik. A propaganda célja az volt, hogy a 1919-es weimari köztársaság, majd a rettenetes infláció idõszaka után egy korábbi, erõsen misztifikált dicsõséges német múlthoz való visszatérést sugalmazza. Ezt erõsíti a Birodalom jövõbeli fõvárosának is az elnevezése: Germania.
#1451
Most olvastad ki a Kurt Rieder x könyvét? =)
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#1450
Ez is teljesen hihetõ. Akkor most már utánajárok, ha lesz egy kis idõm.
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#1449
Az 1871-es Reich volt az elsõ birodalom, I. és II. Vilmos csaszival, a weimari köztársaság a II. (annak is Reich volt a neve, ugye, a parlamentje meg a Reichstag), a náciké a III. 1933-tól. Én így tudom, aki nem hiszi járjon utána...
#1448
Azt olvasom, hogy még nem ért véget a 3. világ háborút elvesztõ nácik ügye. Vagyis, hogy az UFO-ik még javában itt szállnak a kontinensek körül és talán az Antarktiszon van a 211-es bázis, ahonnét kémútra indul a németek képzett törpe utasait hordó csészealj, hogy infót vigyen az SS-nek.
#1447
Ahhá! Az elsõre nem is gondoltam. Tényleg! Végül is, akkortájt voltak teutonok is... Bár Illiger biztos kijavítana 300 évvel... =)
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#1446
I. Birodalom: Német-Római Birodalom (843-1806)
II. Birodalom: Német császárság (1871-1918)
III. Birodalom: Náci németország (1933-1945)
Az ezeréves így már érthetõbb ugye. 😊
II. Birodalom: Német császárság (1871-1918)
III. Birodalom: Náci németország (1933-1945)
Az ezeréves így már érthetõbb ugye. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1445
Tudtomammal a Római birodalomra gondotak, de lehet, hogy tévedek.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#1444
A nácik voltak a III. Birodalom, a II. volt gondolom Nagy Frigyes, mi volt az elsõ? A Teutonok?
Az 1000 éves szlogen mibõl eredt? 1030-1050 körül mi volt a német történelemben?
Az 1000 éves szlogen mibõl eredt? 1030-1050 körül mi volt a német történelemben?
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#1443
Egy rögeszmés, valószinüleg nem teljesen épelméjü ember volt, nem szemét. Kb a Churchill+Stalin+Roosevelt keveréke. ( pl a mai Bushra már lehetne mondani hogy szemétláda )
Ha a támadás feltűnően jól halad, csapdába sétáltok.
#1442
Hát csak pont annyire, mint a többit. Élettér és olaj. Ennyi, semmi külnös. Mit várnál egy ilyen szemétládától? Neki nem volt szüksége érvekre.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#1441
sziasztok!
olyan jellegû kérdésem lenne mely egy kicsit máshogy kapcsolódik a témához mint az elõttem lévõ hsz-ek.
tehát, a kérdésem a következõ: hogyan ideologizálta hitler a kaukázusi hódításokat? értem ezalatt az ezeréves birodalom eszméjét is.
fontos lenne köszi a válaszokat. 😊
olyan jellegû kérdésem lenne mely egy kicsit máshogy kapcsolódik a témához mint az elõttem lévõ hsz-ek.
tehát, a kérdésem a következõ: hogyan ideologizálta hitler a kaukázusi hódításokat? értem ezalatt az ezeréves birodalom eszméjét is.
fontos lenne köszi a válaszokat. 😊
#1440
Iazából én is erre gondoltam elõször, mert nyilvánvalónak tûnt, ezért is vetettem el. 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#1439
Homokba dugom a fejemet! Cifu teljesen beletrafált. <#rolleyes>
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#1438
Tehát arra gondolsz, hogy a megcélzott piac miatt valamelyest balanszíroznak a készítõk egyik vagy másik irányba?
Más. Érdekes lenne ezt a madarat összeereszteni a Ta-152H-1-el. Ment mint az istennyila, de hosszútávú kísérõ kellett.
XP-72 44
Más. Érdekes lenne ezt a madarat összeereszteni a Ta-152H-1-el. Ment mint az istennyila, de hosszútávú kísérõ kellett.
XP-72 44
#1437
Kicsitt off:
Az Il-2-vel kapcsolatos példa nem egészen fedi a valóságot...
Az elsõ változatban visznylag könnyû volt a fel és leszállás, majd a patchek után hol nehezebb lett, hol könnyebb, míg végül most ott tartunk, hogy felszállás nehezebb a leszállás közel azonos szintû az 1.0-val.
Az Il-2-vel kapcsolatos példa nem egészen fedi a valóságot...
Az elsõ változatban visznylag könnyû volt a fel és leszállás, majd a patchek után hol nehezebb lett, hol könnyebb, míg végül most ott tartunk, hogy felszállás nehezebb a leszállás közel azonos szintû az 1.0-val.
A mennyország biztos szebb, de a pokolban több az ismerős. Vezérünk a bátorság, kísérőnk a szerencse.
#1436
Szakirodalmi alapozás ellenére is egy játékról van szó. Már nem tudom ki említette azt a példát, hogy az Il-2 (amit általában a legreálisabb II.Vh-s szimulátorként emlegetnek) elsõ verziójában még komolyan meg kellett küzdeni azért, hogy egy gépet felemelj a földrõl. Ahogy jöttek az egyre újabb patchek és kiegészítések, egyszer csak ott találta magát az ember, hogy ugyanazzal a géppel, amelyel anno csak a sokadik próbálkozásra, és csomó apróságra való odafigyeléssel tudott elemelkedni a földrõl, most már csak elég volt az ívelõlapokat kiengedni és teljes gázt adni, és pár másodperc múlva már szinte magától a levegõben volt az ember. Nem ismerem az Aces High II. játékot, de lássuk be, egy játékról van szó...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1435
Ez mennyivel jobb? Tényleg a vájfûlûektõl kérdezem.
#1434
Annyi nekem is lejött, hogy egy számítógépes játékhoz készült a rendszer. De nem lehet ennek is szakirodalmi alapozása? A szimuláció a kutatás húzóágazata, sztem.
#1433
Hát azért én nem tekinteném etalonnak egy játékban szereplõ értékeket... 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1432
Szerintem SZU egyszerûen keverte a jelöléseket és megnevezéseket. A Comet valószinüleg a Gloster Meteor lenne, ez pedig igen, rendszerben állt már 1944 Június elsejétõl!
A V-2-õt pedig valószinüleg a V-1-el keverte. A Meteorok elsõ sorban a szárnyas bombák ellen lettek bevetve.
A V-2-õt pedig valószinüleg a V-1-el keverte. A Meteorok elsõ sorban a szárnyas bombák ellen lettek bevetve.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1431
A belinkelt táblázatok alapján 20 000 lábon a P-51D és a Fw-190D-9 sebessége hasonló. Efölött a Mustang gyorsabb. War emergency power nélkül a P-51D jobban emelkedik 20k felett, amúgy kb egyenlõ. A Dora némileg jobban gyorsul. Fordulósugaruk hasonló. Kis magasságban is nagyon kis különbség van sebességben a kettõ között. A Focke-nak nehezebb a fegyverzete. Gusztus dolga.
#1430
Repcsis fórumokat olvasgatva engem is megütött, milyen teljesítménybeli különbségek vannak a P-51B és a D között. De komoly kutatómunkával a hátuk mögött író személyek írták, hogy a FW-190D a négymotoros bombázók magasságában még mindig nem volt egyenlõ ellenfele a P-51-nek. Igaz ez utóbbiak elsõsorban a számbeli fölényüknek köszönhetõen lemészárolták a Dora-s alakulatokat a nyugati fronton. Amúgy szép madár a Dora. A Ta-152H magassági vadász, amibõl egy alakulatot szereltek fel, megfelelõje inkább a P-47M (56th Fight group, 1944 dec, motorproblémák miatt áprilisig viszont elvacakoltak), vagy akár az XP-72, P-47J.
Másik dolog, hogy nemcsak a szigorú értelemben vett mûszaki teljesítmény és a pilóták képzettsége/taktika/szituáció/szerencse számított, hanem a G-ruha is. Ez pedig amerikai oldalon megvolt, németen nem.
Azon mosolyogtam még nagyot, hogy amíkor az USAAF nagyrészt a P-40 és P-39, korai P-38 (pre-J) és legfeljebb P-47C típusokkal küszködött, akkora a USMC már megkapta az akkor szuperkorszerûnek számító F4U-1 Corsairt-t...Mert nem tudtak még anyahajóra felszuszakolni a tengerészetnél.😊
Amúgy ez szerintetek mennyire jó?
Repcsi összehasonlítás
Másik dolog, hogy nemcsak a szigorú értelemben vett mûszaki teljesítmény és a pilóták képzettsége/taktika/szituáció/szerencse számított, hanem a G-ruha is. Ez pedig amerikai oldalon megvolt, németen nem.
Azon mosolyogtam még nagyot, hogy amíkor az USAAF nagyrészt a P-40 és P-39, korai P-38 (pre-J) és legfeljebb P-47C típusokkal küszködött, akkora a USMC már megkapta az akkor szuperkorszerûnek számító F4U-1 Corsairt-t...Mert nem tudtak még anyahajóra felszuszakolni a tengerészetnél.😊
Amúgy ez szerintetek mennyire jó?
Repcsi összehasonlítás
#1429
Milyen Comet? Akkor még nem állt szolgálatban sugárhajtómûves gép az angolok/USA oldalán és a V2 messze hangsebesség felett csapódott be. (Max. sebesség Ma 5 körült volt.). Szeritem ne égesd magad ilyen látványosan...
Az 50% ugyanonnan származik, mint a másik adat.
Az 50% ugyanonnan származik, mint a másik adat.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#1428
És mégis hogy éri utol? Mikor hangsebesség felett zuhan lefelé meredek szögben? Ballisztikus rakétáról beszélünk...
#1427
V2-t lelõni? Pl.: Comettel. Az utol tudta érni, onnantól egy rövid sorozat a 30mm-bõl.
Errõl az 50%-ról egy linket keress már légyszi. Gyanítom, hogy a V1-rõl szól.
Errõl az 50%-ról egy linket keress már légyszi. Gyanítom, hogy a V1-rõl szól.
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#1426
A kilõtt mennyiség kb. 50%-a ér célba.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#1425
A +20000 vadászgépet még a Tpo Gun-ban (vagy Aranysasban) olvastam.
Ezzel sem nyerték meg volna. Az USA hadbalépése után NEM nyrehetett. USA EGYEDÜL többet termelt, mint az ÖSSZES többi résztvevõ fél...
Volt olyan V2 amit Hollandiára lõttek ki, de Franciarszágban csapodótt be. Mellesleg V2-õt útközben mivel lõttewk volna le? Ma is igen izmos feladat lenne...
Ezzel sem nyerték meg volna. Az USA hadbalépése után NEM nyrehetett. USA EGYEDÜL többet termelt, mint az ÖSSZES többi résztvevõ fél...
Volt olyan V2 amit Hollandiára lõttek ki, de Franciarszágban csapodótt be. Mellesleg V2-õt útközben mivel lõttewk volna le? Ma is igen izmos feladat lenne...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#1424
Szerintem +20000 vadászgéppel megnyerik a háborút! =)
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#1423
De már +10000 is jó lett volna.. meglehetett volna velük védeni a romániai gázolaj lelõhelyeket.
Ha a támadás feltűnően jól halad, csapdába sétáltok.
#1422
Mármint mivel nem találták el még a célországot sem? A V2vel? Azért az a fegyver annál jóval pontosabb volt.
Ami nem találta el a célországot sem, azt útközben lelõtték, vagy mûszaki hiba miatt lezuhant. De a túlnyomó többség elérte a célvárost is.
Gyanítom, hogy 20.000 vadászgép sem jött volna ki belõle. Még a fejlesztési költség és az összes letermelt V2 árát összeadva sem.
Ami nem találta el a célországot sem, azt útközben lelõtték, vagy mûszaki hiba miatt lezuhant. De a túlnyomó többség elérte a célvárost is.
Gyanítom, hogy 20.000 vadászgép sem jött volna ki belõle. Még a fejlesztési költség és az összes letermelt V2 árát összeadva sem.
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#1421
Na, azzal a nagy semmit érték el. SEMMIFÉLE hatást nem gyakorolt a háború kimenetelére, de iszonyatosan sokat költöttek rá. Harcászati értéke a 0-val volt egyenlõ. Sokszor még a célországot sem találta el... Igazából ez a szerencse, mert amit arra elbasztak, abból kb. 20 ezer egymotoros vadász kijött volna. Akkor kicsit tolvább tartott volna a háború.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#1420
Igazábol, ezt az internetrõl kopiztam, és engem inkább a 160.000 fõs létszám fogott meg, amit egyetlen tudományos programra tudtak elkülöníteni. Szerintem ez az amit a többi hadviselõ fél közûl egy sem engedhetett meg magának.
karosszéktábornok.blog.hu
#1419
Pedig elmondhatnák, hogy "Mi csak azért pénzeltük a V2-est, mert igazából a Holra szállást akartuk végsõ célként elérni, és azért tettünk egy tonna robbanóanyagot a rakéta orrába, mert ekkorára terveztük a holdkompot, és pontosan ki kellett egyensúlyozni a rakétákat. Az, hogy lakott területen csapódott be a 3500 (???) tesztindítás néhány darabja, csakis a fatális véletlennek köszönhetõ."
#1418
Szerintem ez kevésbé vígasztalta utólag a náci vezetést. ^^
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1417
Elolvasva a topicot, továbbra sem értem, hogy hogy lehet összehasonlítani egy kísérõ vadászt egy elfogó és légifölény vadászgéppel? Teljesen más szempontok szerint tervezték õket. Ha már muszáj, akkor az azonos idõkben elõforduló Spitfire és Fóka összehasonlítása lehet érdekes.
#1416
"Szintén osztom a véleményét a V-2 rakéta kérdésében, amirõl azt hiszem pont Speer mondta hogy az erõforrások egyik legfeleslegesebb elpocsékolása volt. Egyszerüen olyan pontatlan volt, hogy azon kívûl, hogy egy nagyváros ellen zsavarótámadásokat hajtsanak végre nem volt alkalmas másra. "
Viszont megalapozta a szovjet és az amerikai ûrkutatást, amelyek nagymértékben a V2-esre és von Braun tudására épültek (megemlítve még Ciolkovszkij munkásságát is természetesen).
Viszont megalapozta a szovjet és az amerikai ûrkutatást, amelyek nagymértékben a V2-esre és von Braun tudására épültek (megemlítve még Ciolkovszkij munkásságát is természetesen).
#1415
Az amerikaiaknál ott volt a P-80 Shooting Star, amely 1944 végén állt rendszerbe, és négy példányt át is küldtek még Európába, de a sok meghibásodás és balesett miatt inkább a földön tartották õket. A Me-262-vel is voltak bõven problémák, de amíg az amerikaiak és az angolok megengedhették maguknak, hogy a megbízhatattlan korai sugárhajtású gépeket mellõzzék a hadszíntérrõl (ill. a Meteorokat csak V-1-es repülõ bombák ellen vetették be), a németeknek nem adatott meg ez a luxus.
A Meteor-t egyébként át is adták az amerikaiaknak, cserébe az amerikaiak a saját sugárhajtású kísérleti gépüket adták át, az YP-50A Aircomet-et.
A Meteor-t egyébként át is adták az amerikaiaknak, cserébe az amerikaiak a saját sugárhajtású kísérleti gépüket adták át, az YP-50A Aircomet-et.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1414
A hsz. nagy részével csak helyeselni tudok, de ezt azért kiemelném, mert szerintem egy kissé fals:
(Manhattan-terv az egész projekt 1996-os árfolyamon számolva mintegy 20 milliárd dollárba került. Volt olyan idõszak, amikor egyidejûleg 160 ezer ember dolgozott rajta).
Ez a ~20 milliárd dollár 4 évre vetve él, vagyis évente 5 milliárd.
Az F-22A Raptor program költségvetése ~60 milliárd dollár, igaz 20 év alatt (3 milliárd $/év). A B-2A Spirit bombázó programja 44.4 milliárd dollár 11 év alatt (4 milliárd $/év). Az amerikai hadsereg jelenlegi szinte a pincétõl a padlásig tartó felújítási programja, az FCS (Future Combat System) a különféle becslések szerin 160-300 milliárd dollárba fog kerülni 18 év alatt (8.8-16.6 milliárd $/év).
De akkori viszonylagban is voltak hasonló programok, a németek V-2 programja kb. hasonló nagyságrendû volt, mint a Manhattan project. A B-29 bombázó programja több, mint 3 milliárd dollár volt akkori értéken, tehát többe került, mint a Manhattan project.
Ehhez hozzá kell tenni, hogy persze alapvetõ különbségek vannak az atombomba program között, amely ugye szinte kizárólag fejlesztési és kutatási program, és egy tömeggyártásba kerülõ fegyverprogram között. A Manhattan program cirka 2 milliárd (akkori) dolláros költségvetésébõl például a K-25 gázdiffuziós urándúsító üzem egymaga 500 millió $-t hasított ki...
(Manhattan-terv az egész projekt 1996-os árfolyamon számolva mintegy 20 milliárd dollárba került. Volt olyan idõszak, amikor egyidejûleg 160 ezer ember dolgozott rajta).
Ez a ~20 milliárd dollár 4 évre vetve él, vagyis évente 5 milliárd.
Az F-22A Raptor program költségvetése ~60 milliárd dollár, igaz 20 év alatt (3 milliárd $/év). A B-2A Spirit bombázó programja 44.4 milliárd dollár 11 év alatt (4 milliárd $/év). Az amerikai hadsereg jelenlegi szinte a pincétõl a padlásig tartó felújítási programja, az FCS (Future Combat System) a különféle becslések szerin 160-300 milliárd dollárba fog kerülni 18 év alatt (8.8-16.6 milliárd $/év).
De akkori viszonylagban is voltak hasonló programok, a németek V-2 programja kb. hasonló nagyságrendû volt, mint a Manhattan project. A B-29 bombázó programja több, mint 3 milliárd dollár volt akkori értéken, tehát többe került, mint a Manhattan project.
Ehhez hozzá kell tenni, hogy persze alapvetõ különbségek vannak az atombomba program között, amely ugye szinte kizárólag fejlesztési és kutatási program, és egy tömeggyártásba kerülõ fegyverprogram között. A Manhattan program cirka 2 milliárd (akkori) dolláros költségvetésébõl például a K-25 gázdiffuziós urándúsító üzem egymaga 500 millió $-t hasított ki...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#1413
A Me-262-vel egyidõben (1944 nyara) állt szolgálatban az angoloknál a Gloster Meteor. Ha szükséges, akkor pl átadják az amerikaiknak a terveket akik nekiállnak tömeggyártan vagy jobban ráfekszenek a saját fejlesztésükre. Ahogy Ambasa írja, nincs igazi "überfegyver", mindegyiknek elöbb-utóbb meglesz az ellenszere, csak ideig-óráig lehet a "legjobb".
#1412
Kedves Paul!
Szerintem nagyon leegyszerüsítitek a hadviselést. A hadviselés nem csak minõségi és mennyiségi kérdés.
Feltételezitek, hogy egy reakcióra az ellen oldal nem tesz ellenreakciót. Mibõl gondoljátok, hogyha a németek kifejlesztenek egy üzembiztos sugárhajtású repülõgépet, akkor a szövetségesek nem teszik meg ugyan ezt. Mibõl gondoljátok, hogyha németek felfuttatják az ipari termelésüket, ebben a szövetségesek nem fogják megtalálni a szük keresztmetszeteket (lásd a schweinfurti golyóscsapágy gyár elleni támadás, a csapágy egy kis dolog, mégis nélküle nehéz háborúzni).
Nem veszitek figyelembe, hogy a német hadsereg a folyamatos háború alatt elvesztette a jól kiképzett tiszti és altiszti gárdáját, amivel a villámháborút kezdte.
Nem veszitek figyelembe az ipari kapacitás közötti különbséget (csak Nagy Britannia 1941-tõl minden évben több repülõgépet állított elõ, mint Németország).
Abban egyetértek Cifuval, hogy Németországnak csak akkor, amikor Nagy Britannia ellen harcolt a tengerallatjáró blokáddal volt némi esélye nem a gyõzelemre, hanem, hogy befejezze a háborút. Ez az esélye 1941. decemberében a moszkvai-csata után semmivé lett, amit tetézett Hitler hadüzenete az USA ellen.
Szintén osztom a véleményét a V-2 rakéta kérdésében, amirõl azt hiszem pont Speer mondta hogy az erõforrások egyik legfeleslegesebb elpocsékolása volt. Egyszerüen olyan pontatlan volt, hogy azon kívûl, hogy egy nagyváros ellen zsavarótámadásokat hajtsanak végre nem volt alkalmas másra.
Hogy ezt miért irom:
1. a német hadsereg akár csak mondjuk most az USA hadserege a villámháborúra épült, ami nem csak azt jelenti, légifölény segítségével a páncélosok áttörnek és bekerítésekben felmorzsolják az ellenséget, hanem azt, hogy a gazdaságot minnél rövidebb ideig terheljik meg. Ezt egy korszerû drágán fentartott hadsereg képes kivitelezni, amit viszont nehéz sokáig hadrendbe tartani. Ez a hadsereg addig eredményes, amig gyorsan be tud fejezni egy háborút. de ha elhuzódó háborúba bonyolódik az a végzete (lásd USA Vietnám, vagy most Irak).
2. Pearl Harbor után minden állítással ellentétben Rooseveltnek nem hiszem, hogy azonnal sikerült volna belépnie az európai háborúba. Ha meggondolod mindenhol azt olvashatod, hogy az elsõ világháborúba az USA a Lusitania elsüllyesztése miatt lépett be. A Lusitaniat 1915. május 7-én süllyesztették el, míg az USA 1917. április 5-én lépet be a háborúba. Tehát Hitler óriási sziveséget tett az USA-nak, hogy néhány nappal a japán támadás után hadatüzent. És az észak-amerikai kontinens ipari és szellemi kapacitásával Németország egyszerüen nem tudott versenyezni (Manhattan-terv az egész projekt 1996-os árfolyamon számolva mintegy 20 milliárd dollárba került. Volt olyan idõszak, amikor egyidejûleg 160 ezer ember dolgozott rajta).
Ui: azt hiszem, azért Én nálad egy kicsit szószátyárabb vagyok.
Szerintem nagyon leegyszerüsítitek a hadviselést. A hadviselés nem csak minõségi és mennyiségi kérdés.
Feltételezitek, hogy egy reakcióra az ellen oldal nem tesz ellenreakciót. Mibõl gondoljátok, hogyha a németek kifejlesztenek egy üzembiztos sugárhajtású repülõgépet, akkor a szövetségesek nem teszik meg ugyan ezt. Mibõl gondoljátok, hogyha németek felfuttatják az ipari termelésüket, ebben a szövetségesek nem fogják megtalálni a szük keresztmetszeteket (lásd a schweinfurti golyóscsapágy gyár elleni támadás, a csapágy egy kis dolog, mégis nélküle nehéz háborúzni).
Nem veszitek figyelembe, hogy a német hadsereg a folyamatos háború alatt elvesztette a jól kiképzett tiszti és altiszti gárdáját, amivel a villámháborút kezdte.
Nem veszitek figyelembe az ipari kapacitás közötti különbséget (csak Nagy Britannia 1941-tõl minden évben több repülõgépet állított elõ, mint Németország).
Abban egyetértek Cifuval, hogy Németországnak csak akkor, amikor Nagy Britannia ellen harcolt a tengerallatjáró blokáddal volt némi esélye nem a gyõzelemre, hanem, hogy befejezze a háborút. Ez az esélye 1941. decemberében a moszkvai-csata után semmivé lett, amit tetézett Hitler hadüzenete az USA ellen.
Szintén osztom a véleményét a V-2 rakéta kérdésében, amirõl azt hiszem pont Speer mondta hogy az erõforrások egyik legfeleslegesebb elpocsékolása volt. Egyszerüen olyan pontatlan volt, hogy azon kívûl, hogy egy nagyváros ellen zsavarótámadásokat hajtsanak végre nem volt alkalmas másra.
Hogy ezt miért irom:
1. a német hadsereg akár csak mondjuk most az USA hadserege a villámháborúra épült, ami nem csak azt jelenti, légifölény segítségével a páncélosok áttörnek és bekerítésekben felmorzsolják az ellenséget, hanem azt, hogy a gazdaságot minnél rövidebb ideig terheljik meg. Ezt egy korszerû drágán fentartott hadsereg képes kivitelezni, amit viszont nehéz sokáig hadrendbe tartani. Ez a hadsereg addig eredményes, amig gyorsan be tud fejezni egy háborút. de ha elhuzódó háborúba bonyolódik az a végzete (lásd USA Vietnám, vagy most Irak).
2. Pearl Harbor után minden állítással ellentétben Rooseveltnek nem hiszem, hogy azonnal sikerült volna belépnie az európai háborúba. Ha meggondolod mindenhol azt olvashatod, hogy az elsõ világháborúba az USA a Lusitania elsüllyesztése miatt lépett be. A Lusitaniat 1915. május 7-én süllyesztették el, míg az USA 1917. április 5-én lépet be a háborúba. Tehát Hitler óriási sziveséget tett az USA-nak, hogy néhány nappal a japán támadás után hadatüzent. És az észak-amerikai kontinens ipari és szellemi kapacitásával Németország egyszerüen nem tudott versenyezni (Manhattan-terv az egész projekt 1996-os árfolyamon számolva mintegy 20 milliárd dollárba került. Volt olyan idõszak, amikor egyidejûleg 160 ezer ember dolgozott rajta).
Ui: azt hiszem, azért Én nálad egy kicsit szószátyárabb vagyok.
karosszéktábornok.blog.hu
#1411
vajon van egy "Ide lõjetek!" felirat a tetején a szövi repcsiknek? 😊
www.rdha.hu [bf 80k] [bf2 100k] KisKöcsögkör FTW! \"Az ország azé, aki teliszüli.\"