109
-
Deus Ex #109 Köszönettel. -
Deus Ex #107 Üdv..
Az RTL Klub híradója szerint valami nagyobb égi tünemény hullott le ma Szibériában. Tudtok erről valamit? -
Deus Ex #105 Eh.. Ez gáz..:-) -
Rive #104 Jó kérdés. Gőzöm sincs, mi történne :) -
Deus Ex #103 Morgen.
Kolleganőm kérdése: mi történik, ha a kisbolygó vagy az üstökös a sarkokat porító jégsapkákra zuhan? Jool gondolom, hogy ez lenne a legszerencsésebb eset? -
Rive #102 Továbbra is kénytelen vagyok fentartani, hogy odaküldeni egy-két atomtöltetet messzemenően gazdaságosabb megoldás...
Az az 50-100 kiló por alakban sem jelent semmit... Ez olyan, mintha 10 kilométerről próbálnál meg sörétes puskával beverni egy szöget. Végülis van rá esély, de nem ez a leghatékonyabb megoldás... -
StarFist #101 Kivéve, ha a lőszer nagy terülten terül szét. Pl. a kilött lövedék pályára állítás után szétesik és a belselyében található 40-50 kg por (esetleg tenyérnyi kődarabok) folytatja útját a cél felé. Így ugyan tovább tart az elpusztítása (kisebb a becsapódó tömeg aránya, viszont nagyobb a találati valószínűség). A lövések száma pedig csak attól függ milyen gyorsan képesek belapátolni "peon"-ok a kőzetet az ágyúba. Mivel ebben a cuccban a lőszer kivételével nincsenek mozgó alkatrészek és súrlódás (a csőben pedig a súrlódás mentességet az elektrosztatikus mező biztosítja), meghibásodás max. az erőműben vagy a szupravezető tekercsekben keletkezhet. Így szerencsés esetben akár hónapokon keresztül is lehet folyamatosan tüzelni a stuffal (persze csak a közelítési szakaszban, távolodó célra nem sok értelme lenne lövöldözni). -
Rive #100 Az elkövetkezendő 100 évben, amíg ez gondot jelenthet az emberiségnek (utána vagy a technikai fejlődés, vagy a visszafejlődés ugyis megoldja ilyen jellegű gondjainkat), max. 2-3 aszteoridára számíthatunk, de az már nagy 'mázli' lenne.
Ez a 2-3 aszteroid igényel tfh. 30 kilövést, kilövésenként 100 megatonnás robbanófejekkel.
Mire a holdon (ha az űrben építesz, akkor az az első sorozatnál elszáll :) ) felépítesz egy ilyen bázist, az ca. 300 kilövés...
Arról nem is szólva, hogy nem olyan könnyű naprendszerbeli keretek között mozgó pozícióból mozgó, pár kilométeres céltárgyra lőni, több millio kilométeres távolságból... Ez a móka erősen igényli a pálya utólagos korrekcióját, akkor pedig lemondhatsz a nagy torkolati sebességről... -
StarFist #99 Kicsit visszakanyarodnék a korábbi beszélgetésekhez. Tudjátok, én azt nem értem, hogy miért a legbonyolultabb megoldásokat akarják felhasználni a védekezéshez, mikor a legkézenfekvőbb ötlet a kezük ügyében van. Ennyire régen lett volna az SDI program?
Még a program keretében készült egy "tömeg gyorsító", amit ballisztikus rakéták elhárítására terveztek (a gyökerei pedig a náci Németország szuperfegyver kísérleteihez vezethetők vissza). A rendszer lényege az volt, hogy a löveg elektrosztatikus mező segítségével szinte bármilyen anyagot (fém, műanyag stb.) képes volt nagy sebességre (2 km/sec és e fölött) gyorsítani és kilőni. Az egyetlen hátránya az igen magas energia igény volt. Nem kellene mást tenni mint egy (vagy több) ilyen gyorsítót megépíteni pl. Hold felszínén. Itt nagy felületű napelemekkel vagy nukleáris erőművel biztosítható lenne az enegia ellátás, illetve a Hold kérgéből korlátlan mennyiségben, kis ráfordítással helyben elő lehetne állítani a lőszert (szinte csak be kellen lapátolni a hold kőzetet az ágyúba). Ráadásul ez a löveg nem nukleáris robbanásokkal, hanem a lőszer (kődarabok) kinetikus energiájával végezné a rombolást (a mai technikai szint mellett a lövedékekkel 5-10 km/sec torkolati sebesség elérhető lenne). Tehát nem kellene mást tenni, mint az aszteriodát a közeledési ciklusban megszórják nagy mennyiségü, 40-50 kg-os kődarabbal, amik az évek során lassan szétforgácsolják a célpontot (elvégre most van idő, nem szükséges rögtön az első sorozattal szétlőni a célpontot). Magát a löveget pedig később más célra is hasznosítani lehetne, hiszen kisebb gyorsulással műholdak vagy űrhajók is indíthatók vele a Hold felszínéről (hála az alacsony szökési sebességnek).
Mindezt meg lehetne építeni Föld körüli pályán is, de itt macerás lenne az erőmű felépítése és lőszer feljuttatása a keringési pályára (viszont a célzástkevésbé befolyásolná a Hold forgása). -
Rive #97 :D 'javasolnék' :D
Mintha szavam lenne a dologban :D -
Rive #96 Az európa max. 30km vastagságú jege képes pl. eltörni az árapály-erők hatására: a felvételeken sok rianás látható. Gyanítom, egy 30km vastag kőzetrétegben nem így működik a dolog...
A jég megfolyásának a sebessége pusztán hőmérséklet és nyomás kérdése. Egy becsapódásnál mindkettőből van bőségesen.
Azok a bombák hat és tíz tonnás jószágok voltak, 5-6 kilométeres magasságból ledobva: nagyjából hangsebességgel csapódtak be. Így is sok gond volt a megfelelő köpeny előállításával: ha beton ellen használták őket, sokszor egyszerűen széttörtek.
Emiatt ( a világűrbeli sebességekhez képest viszonylag kicsi becsapódási sebesség miatt) inkább fékezéshez kellene külön fokozat, nem a gyorsításhoz...
Mindenesetre én hasonló esetben inkább több felszíni (felszín közeli) robbantást javasolnék, valami egyszerű, olcsó, könnyű 2 fázisú bombával, minél korábban. Olcsóbb, kevesebb a hibalehetőség... -
Rive #94 #90: nem találtak még kráterből vett fúrómagban meteorit-törmeléket. Szimplán azért, mert a becsapódás során a meteor anyaga gyakorlatilag teljes egészében távozik a helyszínről, nem szilárd, nem felismerhető formában.
Másrészt, az eredeti kérdés a mostani, két kilométeres példányra vonatkozott. Az meg biztos, hogy nem fogja átszakítani a földkérget.
A jeget (a maga összetett kristályszerkezet-változásaival, nagy nyomás alatti megfolyásával, hatékony belső kenésével) ne hasonlítsd a kőzetrétegekhez. Nem egy kategória.
A jelenlegi bombák, elektronika és egyebek nélkül, egyszerű gyújtóval képesek max. 20 métert megtenni mészkőben, vagy 30m körül talajban. Ekkor még egyben marad a köpeny. Ezen felül már csak plazmaállapotban képes előrehaladni. -
Rive #89 Nos, ha átszakítja, akkor a környéken nem a szokásos, félig-meddig megolvadt törmeléket találták volna, hanem bazaltot, sokat (Egyesek itt szokták emlegetni az Indiai bazalt-képződményeket. Szerintem viszont erre nincs bizonyíték.)
A nagy mélységben található törmelékdarabokról mondj le. Az ilyen jellegű becsapódásoknak sokkal több közük van a hidrodinamikához, mint a mechanikához. Semmilyen törmelékdarab nem képes túlélni a becsapódáskor létrejövő körülményeket. E téren legföljebb a tektitek jelenthetnek valamit, már ha te a finomra porlasztott szilikát-olvadékot maradványnak tekinted. -
Rive #85 Nem szakítja át. Az ősidőkben több olyan becsapódás is előfordult, amihez képest ez a 'kis' két kilométeres pédány elég kicsinek számít: ha jól emlékszem, egyes nagyobb kráterekhez kapcsolódó aszteroidák méretét 10-20 km-re becsülték. Egyik sem volt képes átszakítani a földkérget. -
Rive #83 #79: az a 'laza' anyag többnyire közetet jelent. A vas-nikkel meteoritok valóban viszonylag ritkák, de a többinél is figyelembe kell venni, hogy néhány tíz méter mélység semmit sem jelent: annál mélyebbre pedig egy _ép_ robbanófejet nem juttathatsz egy veterán (értsd: sok ütközést túlélt, szilárdságát meggyőzően bizonyított) aszteroidába...
Ugyanez az akadálya a bombahajtómű felszín alatti alkalmazásánál: túl sok pluszsúlyt jelent a megfelelő becsapódásálló köpeny. Egyszerűbb, ha két (három) bomba megy. -
jag #80 a musort erdeklodes hianyaban elhalasztottak 2060-ra :> -
Rive #77 Hm. Ha nukleáris töltettel akar valaki szétrombolni egy kisbolygót, akkor annak fúrnia kell...
A nukleáris robbanások pusztító ereje nagyrészt a lökéshullámnak köszönhető, maga a (hő- és egyébb) sugárzás önmagában csak nagyon kis területen belül rombol. A lökéshullám kialakulása közeget feltételez -> az űrben az atomfegyverek csak nagyon kis hatásfokkal használhatók. Persze, ha valaki a felszín alatt robbant, akkor van valamekkora lökéshullám, de a robbanás akkor is a könyebbik úton fog 'kifújni': értékelhető eredmény eléréséhez nagy mélység szükséges.
Ezt a mélységet nem lehet becsapódással elérni: a robbanófejnek túl kell 'élnie' a becsapódást, márpedig felhívnám a figyelmet arra, hogy a különböző 'bunkerromboló' bombák csupán plazmaállapotban érik el az előírt behatolási mélységet - ez egy atomtöltet esetén nem túl kedvező helyzet...
A másik esetben (atomtöltet, mint hajtómű) az a lényeg, hogy a fegyver a felszíntől minél kisebb távolságban robbanjon: azonban így is a felszabaduló energiának maximum a fele érinti a kisbolygót, a többi az űrbe távozik, haszon nélkül. Nagy kérdés, hogy mennyivel kell korábban észlelni a veszélyt, hogy megfeleleő hatásfokkal lehessen beavatkozni?
Márcsak azért is, mert a viszonylag hatékonyabb szétrobbantás több kisebb aszteroida keletkezésével jár együtt, amiknek a pontos pályameghatározása további heteket vesz igénybe... -
Cölöpverő #74 A legtöbben abba halnának bele ami a becsapódás után történne.Hosszú hónapokig nap nélkül nemsok élőlény bírja pláne nem a fotoszintetizáló testvéreink. És onnantól már minden emlős szívhatja (szó szerint).
Ha jól amléxem amikor a dínoszauroszoknál csapódott be akkor a légkörnek kb 20%a volt oxigén és akkor csökkent le a mai kb 12%ra és igencsak millió évekkel ezelőtt volt.
Persze ezernyi más körülmény is közrejácchat pozitív vagy negatív irányba.Mindenesetre azthiszem kapnának a csótányféleségek egy nagy esélyt hogy ők legyenek itt a következő civilizáció mimeg mennénk a múzeumba a t-rex mellé. -
Deus Ex #73 És még ma is mérnek, ha meg nem haltak.. :-) -
Deus Ex #72 Üdv.
Gondolom, az Excess Speed mértékegysége helytelen.
További kellemest. -
pedro870 #65 Az érdekes sztori, ha mondjuk (vmi végső esetben) nem tudják elhárítani, és kiszámítják hova esik le. S kiderülne melyik kontinenst szedi szét. Érdekelne egy könyv 
, ami az európai esetleg é-amerikai veszélyeztetettséget venné alapul, hova nyomulnánk (nának)/költöznénk át. Erővel vagy vonattal? Najó, Ázsia is érdekes lenne, csak Afrika ügyének rendezése menne tuti egyoldalúan.
Mi maradna egy szétbarmolt kontinens helyén? Óceán azt annyi? -
#61
az se mindegy miböl van a meteor
ha jégböl abbol nem sok marad mire leér
de ha vasbol az brutális dolgot csinál
szerintem simán darabokra hullana a föld egy jo nagytol
de akkor ugyse marad senki életben
arrol hallottatok hogy jövöre jön be a naprendszerbe a 10-edik bolygo?
az is müvelhet jo sok galibát
kiváncsian várom érkezését:) -
RpPRO #57 Oke, illusztracio a kep, de valaki rajott esetleg, hogy hova csapodik be a kavics a kepen, mert en nem. Lehet hulye vagyok, de ilyen hosszu foldsavot nem ismerek a Foldon, ha a kek a viz feltetelezhetoen. Vagy ez lenne a Mexikoi obol es pont a Lincoln Near Earth Asteroid Research Project bazisara hullik? -
#51
meg különbenis... mit kezdene egy halott civlizáció, állat- és növényvilág egy sajnálattal... -
#50
szánalmas vagy, és azt akarod hogy ez egész Föld szánalmas legyen... -
#41
De szvsz azé mozdítana rajta nem is keveset
-
#36
Van benne valami :O
Ha télleg ekorra lenne kikúrná az egész Földet pár galaxissal arébb! -
#33
holdon???
legalább a Marson -
jag #23 amíg ezzel az aszteroidával foglalkoznak és paráznak miatta, tuti becsapódik egy másik amit észre sem fognak venni ;) -
#22
A probléma ott van, hogy az aszteroida pályája nem szabályos. Amolyan "ittas" kacsázást képzeljünk el, bizonyos határok között. Ez megnehezíti a számításokat, illetve minden korai számítás csak egy becsült, és tág határok között mozgó végeredményt szül. -
RpPRO #21 Nemreg asszem ugyanitt olvastam arrol az aszteroidarol, melyet mar csak tavolodoban sikerult eszlelni 4 nappal azutan, hogy veszesen kozel suhant el a Fold mellett. Jo "kis" szelvihar lenne itt, ha a kornyeken becsapna egy ilyen. Megyek a pincebe wolfozni :) -
rolika #19 igaz, ami a képen lezúg, ránézésre többszáz km-es... -
TheZsenyka #14 Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a feljebbi illusztráció egy "picit" túloz. Ha ekkora lenne a kisbolygó, akkor szét is csapná a földet mint egy darab szart, a Star Wars-ból ismert félkész halálcsillagra hasonlítanánk utána... -
Tompi #13 Szerintem ezt a tuzijatekot meg a Fidesz rendelte meg a HappyEnd KFT-tol ;))) -
Cölöpverő #3 hajrá emberiség! hajrá föld!:)
addigra már biztos lessz advanced high resolution lazer beam weapon a nagytestvér kezében. -
dieselG #2 Hah én is remélem... de...
brühüüü....
meg szeretném érni a Playstation7-et és az AMD ultraXP 100000Mhz-et..
de nem baj..
mire 2019-ben 33 éves leszek, addigra már felkészültem a halálra.. :D
2019 RULZZ :))