309
Ird ide kedvenceidet
-
#142
Nem érdekel, hogy mibol élsz.
Azt akarom tudni, hogy mire vágysz,
és hogy mersz-e találkozni szíved vágyakozásával,
Nem érdekel, hogy hány éves vagy.
Azt akarom tudni, megkockáztatod-e,
hogy hülyének néznek a szerelmed miatt,
az álmaidért vagy azért a kalandért, hogy igazán élj.
Nem érdekel, hogy milyen bolygóid áIInak együtt a holddal.
Azt akarom tudni, hogy megérintetted-e szomorúságod középpontját,
hogy sebet ejtett-e már valaha rajtad árulás az életben,
és hogy további fájdalmaktól való félelmedben visszahúzódtál-e már.
Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e lenni fájdalommal,
az enyémmel vagy a tiéddel,
Hogy vadul tudsz-e táncolni, és hagyni, hogy az eksztázis
megtöltsön az ujjad hegyéig anélkül, hogy óvatosságra intenél,
vagy arra, hogy legyünk realisták, vagy emlékezzünk
az emberi lét korlátaira.
Nem érdekel, hogy a történet, amit mesélsz igaz-e.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e csalódást okozni valakinek,
hogy igaz legyél önmagadhoz, hogy el tudod-e viselni
az árulás vádját azért, hogy ne áruld el a saját lelkedet.
Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépet, még akkor is,
ha az nem mindennap szép, és hogy isten jelenlétébol
ered-e az életed.
Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e élni a kudarccal,
az enyémmel vagy a tiéddel, és mégis megállni a tó partján
és azt kiáltani az ezüst holdnak, hogy "Igen"!
Nem érdekel, hogy hol élsz, vagy hogy mennyit keresel.
Azt akarom tudni, hogy fel tudsz-e kelni
egy szomorúsággal és kétségbeeséssel teli éjszaka után,
fáradtan és csontjaidig összetörten és ellátni a gyerekeket?
Nem érdekel, hogy ki vagy, és hogy jutottál ide. .
Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tuz középpontjában
anélkül, hogy visszariadnál.
Nem érdekel, hogy hol, mit és kivel tanultál.
Azt akarom tudni, hogy mi tart meg belülrol,
amikor minden egyéb már összeomlott.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e egyedül lenni saját magaddal,
és hogy igazán szeretsz-e magaddal lenni az üres pillanatokban. -
#141
-
#140
Hellosztok!
Szeretnék megosztani veletek pár versemet! Nem egy műalkotások, de a sajátjaim! :)
Csak veled teljes az életem!
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Csak fél vagyok nélküled,
Ó, én drága szerelmem,
így az életem csupán szürkület!
Csak veled teljes az életem.
Olyan vagy nekem,
mint virágon az illatok,
fent, az égen a csillagok.
Csak veled teljes az életem.
Éjszaka nem lehet nappal nélkül,
hold, Nap nélkül.
Csak így teljes a világ,
ezért nő réten sok-sok virág.
Boldogok ők, kivéve engemet,
nem szoríthatlak magamhoz tégedet,
nem boríthatlak el édes csókokkal,
nem halmozhatlak el kedves bókokkal!
Egész életemben kereslek, várok rád,
mint anya az elveszet fiát.
Vágyakozva, sokszor kétségbe esve,
De nem adva fel, hogy lehetek veled.
Selymes bőröd, érintésed bennem él,
lelkemből ez soha el nem ég.
Alakod felragyog előttem,
Ó én istennőm, én hogy szeretlek téged!
Első látásra
~~~~~~~~~~~~
Mentem az utcán, arcomat lesütve,
bal lábamat a jobb elé téve.
Néztem figyelmesen az orromat,
és ő ugyanígy az utat.
Ekkor valami felrántotta a fejem,
Ezt a pillanatot egy életre megjegyeztem.
Angyal szállt le elém az égből,
Csak az lehet, máshonnan nem jöhetett Ő.
Alakja formás, nem evilágból való,
Hosszú selymes combja elragadó.
Elbűvöl minden férfi szemet,
-ki csak rátekint- s többé nem enged!
Hosszú barna haja vállára fekszik,
néha gyenge szellőtől hajladozik.
Orcája, mint zsenge barack,
piroskás, ragyogó, szememen megakad.
Szeme világa kék, mint a tenger
szikrákat hány, izzik a Nap benne.
Rám tekint szemével, melyben világ bújt el,
s a tekintetünk összeforr örökre.
Fejemben létrejön egy gondolat,
ami már mindörökre ott marad.
Kérlek legyél a párom,
számomra egyetlen e világon!
Hajnalban
~~~~~~~~~
Az éjszaka véget ért, hajnalodik,
S az én szerelmem velem van, forgolódik.
Csókot lehelek orcájára,
fénylő, érzéki ajkaira.
Szeme kinyílik, s én elveszek benne,
egy tornádó beszippant a mélyébe,
csak le, s le, szíve melegébe.
Mindig ott akartam élni lelke tüzében.
S most itt vagyok mellette,
összeforrva ébredtünk e csodás reggelen.
Szívünk egyszerre dobban
s lelkünk eggyé olvadd.
Napfény fut be az ablakon,
s megcsillan a fehér falakon.
Ó, ha e pillanat megmaradna örökké,
nem veszne el az élet sötét tengerén!
C.S.I.L.L.A.
~~~~~~~~~~~~
Csodaszép a lány,
Sistereg tőle a táj!
Izzó levegőben,
Lángoló fényárban,
Lágyan tündökölsz,
Angyali királylány!
Vélemények?
Ja és:
copyright: "Cheky"
-
#139
tudnék szerezni, de nekem nincs. -
#138
Az élet útja
A Múlt elszállt, mögötted van,
Jövőd lepel fedi és eszme csak:
A nyugtalan elméd finom játéka,
Mely múltad emlékeiből kívánja
Az aggodalmai végét meglelni.
Lásd hát, csupán a jelen, ami biztos,
És minden más a félreértés mélye,
Holnapba látó terveid
Újabb fájdalmat hoznak majd csupán,
Ragadd meg a pillanatot és indulj.
Lazíts, és ízleld meg most a jelent,
- Ez az élet a legszebb -
Nyitott tudatú elméddel
Szívd fel gyönyörét, kínjait.
A kín elszáll, az élet nem lesz ábránd.
A Tudatos Békében majd felismered,
Elméd békéje lépcsőfok csupán.
A legnagyobb boldogság itt a földön
A Buddha Útját járni, egyedül
Ez állítja meg a Lét Kerekét. -
#137
XLVI
Gyilkos csatát vív szemem és szívem:
Hogy osszák meg látásod birtokát?
Szívemet képedtől tiltja a szem
S ez vitatja amannak jogát:
Úgy tudja, hogy ő őrzi alakod
(Kristály-szem sose-járta rejtekén),
Míg a vádlott cáfol, s azt mondja, hogy
Te csak őbenne élsz, szép tünemény.
A pörben ítélni gondolatok
Esküdtszéke, a szív jobbágyai,
Ült össze, s az végre döntést hozott,
Hogy a szép szem s a hű szív jussa mi,
Eképp: szememé külsőd, azt szeresse,
S szívem joga szíved belső szerelme.
-
#136
SHAKESPEARE
X SZONETT
Szégyen! Mondd, hogy nincs nő, akit szeretnél,
Te, ki magadhoz oly könnyelmű vagy;
Vagy valld be, sokak bálványa lehetnél:
Annyi szent, hogy a lelked csupa fagy.
Mert úgy megszállt a gyilkos gyűlölet,
Hogy folyton lázadsz magad ellen is,
Csak rombolod a szép épületet,
Bár fő-tiszted az volna, hogy javítsd.
Óh, változz, s lelkem veled változik!
Szeretetnél szebben lakjék a düh?
Légy, mint a külsőd, szíves és szelíd,
Vagy legalább magadhoz jószívű:
Nemzz utódot, szívem is kér, -- hadd éljen
Szépséged tovább benned s a tiédben.
-
Yotzoo #135 kottád is van hozzá?? -
#134
nem, de vannak onnan haverok/barátok/ismerősök. -
#133
Bármit tettél, ne bánkódj; tüske van
A rózsán, ezüst forrásban iszap;
Nap s hold elé felhő és árny suhan
S rút rák él a bimbó selyme alatt.
Mind tévedünk; én is, mert képbe zárom
S így oldozom önkényed tetteit,
S magam rontva vétkedet magyarázom
S túlzott mentéssel túlzom bűneid:
Értelmezem érzékiségedet
(Az ügyész véd): szívem ím pörbe száll
Szívemmel, mert szerelem s gyűlölet
Benne oly polgárháborúban áll,
Hogy kényszerére keserű bajomnak
Cinkosa vagyok édes tolvajomnak.
-
#132
az egyik kedvenc kedvencem...
XXXVI
Bizony, jobb, ha utunk most elszakad,
Noha szerelmünk osztatlanul egy:
Így a sok foltot, mely velem marad,
Viselem majd magam, tenélküled.
Két szívünk közös vágy, de életünkben
Olyan választó bántalom is él,
Melytől, bár nem csökkenti örömünket, nem
Egy szép órát veszt a szent szenvedély.
Nem illethet ezután a szavam,
Mert szégyenem megszégyenítene,
S hogy becsülsz, ne mutasd nyilvánosan,
Mert megromlik neved becsülete:
Nem, nem, ne tedd; mert szívem úgy szeret,
Hogy, mint magad, enyém a jóhíred.
-
#131
SHAKESPEARE
SZONETT
XLVII
Frigy köti szememet-szívemet,
S most egymást segítik hűségesen;
Ha éhes szemem arcodért eped,
Vagy sóhajoktól fuldoklik szívem,
Képeddel a szem festett lakomát
Ad a szívnek, kit vendégségbe hív;
S máskor társának a másik barát
Küldi szerelmes gondolatait:
Így vágyam vagy képmásod idevon,
Légy messze bár, mindig itt a helyed;
Nem juthatsz túl gondolataimon,
S én velük vagyok, ők meg teveled;
S ha alszanak, fölkölti arcod éke
Szívemet, szemem örömére.
-
#130
székely vér csörgedezik ereidben? -
#129
mondjuk ez nem vers, annál kicsit több :)
Székely Himnusz
Ki tudja, merre, merre visz a végzet: göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped, Csaba királyfi, csillagösvényen.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj százszor elborítja, ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
Ameddig élünk, magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha,
Szülessünk bárhol, földünk bármely pontján,
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha;
Keserves múltunk évezredes balsorsa,
Tatár s török dúlt, labanc rabigált.
Jussunk e honban, magyar-székelyföldön,
Szabad hazában élni boldogan.
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
-
#128
Jo ha nekem van vagy 53 versem amit sajat magam irtam... mondjuk mind a baratnomrol szolnak lenygeben de bemasolok parat oksa?:)
Reggel van ujra, lassan vilagosodik az eg;
de nem alszok, levelet irok Kedvesemnek meg,
most pedig a vegere tuzok egy kis versiket,
mindjart kesz, csak hadd jarjak korul egy iget.
Szeretlek. en mondom ezt, egyes szam elso szemelyben.
Jo erzes e tudattal elni, hisz hittem a remenyben
hogy egyszer eljon o, az a Valaki aki majd engemet
boldogga tesz, es felviditja meggyotort lelkemet.
S Te vagy az a Valaki, es ezt igen jol tudod
hisz Neked irok mindig, Te vagy aki olvasod
szeretetteljes irasomat, naplomat, versikeimet;
Veled osztom meg eletemben tortent esemenyeimet.
S nem csak irok neked, hanem mindig Rad gondolok;
amikor nem vagy itt velem, akkor erted aggodok.
es Teged varlak folyton minden szabad percemben,
hogy Veled legyek edes, bensonseges kettesben.
Gondoltal arra, hogy mily szep mertek a "pillanat",
mert egy emlek kotheto hozza, ami mindig megmarad.
S mostanaban eletem minden egyes pillanata szep,
megorokitodik bennem, mint egy jo foto vagy kep.
Lassan am a vegere erek, csak leirom meg a lenyeget:
eztan mar csak Veled tudom leelni az eletet,
Te vagy az, akit ebben tarsamul magam melle kepzelek,
mert mer csak Neked tudom oszinten mondani: Szeretlek!
Egy nap nelkuled: tiszta szenvedes,
s bar lelkemben ertelmet nyert a letezes,
mert eletem ertelme most Te benned el.
Egy nap nlkuled: mero hianyerzet,
mikor az ido oly vegtelen,
s oly messze vagy, Kedvesem.
Egy nap nelkuled: vagyakozas,
hogy ujra lassam ezt a csodat,
melyet Szemelyed testesit meg.
Egy nap nelkuled: oly lassan telik,
szamolgatom lassan mulo masodperceit,
a talalkozasig; mikor ujra Veled lehetek.
Amikor kicsi szemed ram ragyok...
Egyszeruen mar aszt se tudom ki vagyok..
Amikor meglatom mosojod...
Egyszeruen minden bajom megoldod
Erzekeny csokod esmeletlen csoda...
Egyszeruen elolvadok mint a csuda..
Ahogy nyakamhoz er ajkad...
Erzem megeszlek teged...
Ahogy elkepzelem hogy most mar nem vagy mesze tolem...
Szivem orul es szerelem csak ugy dul belolem...
Neha egyszeruen nezlek agyamon
Es nem jon hogy elhigyem hogy nem almodom...
Ahogy kiinn a holdfeny neha ragyog...
Akkor en csak rad gondolok...
Ahogy elkepzelem hogy a feny a szemedben csillog..
En maris abban a percben
Szeretlek imadni ,
Imadni Szeretlek ,
Szivem le fog csitulni
Ha tudom hogy neked kellek.
Egesz nap hianyzol
Es csak rad gondolok
Lelkembe dalolaszol
Hogy szerecc ez nekem elek ok.
Ajkaid erintese
Nekem a menyet jelenti
Nem erdekel senki se
Amig szereteted lekemet erinti
Anyira szeretlek ,
Hogy aszt el se hiszed
Es mindent megteszek
Hogy meghoditsam lelked
Es almodom a pillantrol ,
Amikor ujra latom arcod
Es nem engedlek el egy okbol...
Mert tudom hogy te is eszt akarod
Szemeid fenye ,
Ugy ragyok a szivembe
Mint egy meszi csillag kepe
Amit bezartam a lelkembe
Es soha nem feledem a napot
Amikor a to parton ultunk
Lelkem akkor ajandekot kapot
Egy tarsat, es remelem hoszu lesz utunk
Copywrite Sephi 'nd stuff :) -
#127
Kosztolányi Dezsõ : Áprilisi ezüst esõ
Szeles, fehérlõ délutánon,
mikor dalt hallasz messze, távol,
a tiszta, illatterhes égbõl
hull a napfényes, könnyü zápor.
Akáctömjén röpül a légben,
a lomb merengõ, szûz fehérség,
kis, ideges lányok kacagnak,
veri az ördög a feleségét.
Nyílt arccal isszuk az esõt fel,
agyunkba rózsaszínû láz kap,
vékony, ezüst esõfonálon
fehér angyalkák citeráznak.
-
br0me #126 Jöjjön bármi is
Soha nem hittem, hogy így érezhetek,
Mintha soha nem láttam volna az eget ezelőtt,
El akarok merülni a csókodban
Szeretni téged napról napra jobban,
Hallgatni a szívemre, Hallod? Énekli,
S mondja nekem adjak neked mindent.
Változhatnak az évszakok, télből a tavaszba,
De én szeretlek, az idők végezetéig
Jöjjön bármi is
Jöjjön bármi is
Szeretni foglak, míg csak élek
A Világ hírtelen tökéletesnek tűník,
Oly gyöngéd bájjal változik
S az éltem sem sivár többé
Körülötted forog minden,
S nincs mártöbbé túl magas hegy,
Nincs már többé túl széles folyó,
Énekeld ezt a dalt, ott leszek melletted,
Gyülekezhetnek felhők,
A csillagok is összecsaphatnak,
De én szeretlek az idők végezetéig
Jöjjön bármi is,
jöjjön bármi is
Szeretni foglak, míg csak élek
Jöjjön bármi is, jöjjön bármi is
Szeretni foglak, szeretni foglak
Hírtelen oly csodásnak tűník a világ
-
#125
örökzöld .... :)) -
#124
Juhász Gyula – Anna örök
Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
Emlékeimből lassan, elfakult
Arcképed a szívemben, elmosódott
A válladnak íve, elsuhant
A hangod és én nem mentem utánad
Az élet egyre mélyebb erdejében.
Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,
Ma már nem reszketek tekintetedre,
Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,
Hogy ifjúság bolondság, ó de mégis
Ne hidd szívem, hogy ez hiába volt
És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd !
Mert benne élsz te minden félrecsúszott
Nyakkendőmben és elvétett szavamban
És minden eltévesztett köszönésben
És minden összetépett levelemben
És egész elhibázott életemben
Élsz és uralkodol örökkön, Amen.
-
#123
Tóth Árpád – Láng
Eldobtam egy gyufát, s legott
Hetyke lobogásba fogott,
Lábhegyre állt a kis nyulánk,
Hegyes sipkájú sárga láng,
Vígat nyújtózott, furcsa törpe,
Izgett – mozgott, előre, körbe,
Lengett, táncolt, a zöldbe mart,
Nyilván pompás tűzvészt akart,
Piros csodát, izzó leget,
Égő erdőt, kigyúlt eget;
De gőggel álltak fenn a fák,
És mosolygott minden virág,
Nem rezzent senki fel a vészre,
A száraz fű se vette észre,
S a lázas törpe láng lehűlt,
Elfáradt, és a földre ült,
Lobbant még egy – kettőt szegény,
S meghalt a moha szőnyegén.
Nem látta senki más, csak én.
-
#122
"Halandók voltunk mindahányan,
Éveink szálltak, mint a percek;
Kiontott vérünk harmatáért
Emeld fel szívünk, Darton herceg!" -
#121
Köszi... -
#120
a tökéletes ember... -
#119
Ha…
Rudyard Kipling
Ha nem veszted fejed, mikor zavar van,
s fejvesztve téged gáncsol vak, süket,
ha kétkednek benned, s bízol magadban,
de érted az ő kétkedésüket,
ha várni tudsz és várni sose fáradsz,
és hazugok közt se hazug a szád,
ha gyűlölnek, s gyűlölségtől nem áradsz,
s mégsem papolsz, mint bölcs – kegyes galád,
ha álmodol – s nem zsarnokod az álmod,
gondolkodol – s becsülöd a valót,
ha a Sikert, Kudarcot bátran állod,
s úgy nézed őket, mint két rongy csalót,
ha elbírod, hogy igazad örökre
maszlag gyanánt használják a gazok,
s életműved, mi ott van összetörve,
silány anyagból építsék azok,
ha mind, amit csak nyertél, egy halomban,
van merszed egy kártyára tenni föl,
s ha vesztesz és elkezded újra, nyomban,
nem is beszélsz veszteség felől,
ha paskolod izmod, inad a célhoz,
és szíved is, mely nem a hajdani,
mégis kitartasz, bár misem acéloz,
csak Akaratod int : „Kitartani”,
ha szólsz a néphez s tisztesség a vérted,
királyokkal jársz, s józan az eszed,
ha ellenség, de jó barát se sérthet,
s mindenki számol egy kicsit veled,
ha a komor perc hatvan pillanatja
egy távfutás neked s te futsz vígan,
tiéd a Föld és minden, ami rajta,
és – ami több – ember leszel, fiam.
-
#118
Nadányi Zoltán: Így látlak
Mint római kút szobra, tenyered
magasra tartod mozdulatlanul,
a tenyeredböl zuhatag ered,
ezüst sugárral a válladra hull.
Aztán melledre hull. Aztán aláfoly.
Izgalmasan, áttetszön, mint a fátyol.
Aztán térdedre hull. Szikrázva hull.
És egyre hull, hull, nappal, éjszaka.
Szépség és szerelem zuhataga.
És te mosolyogsz. Mozdulatlanul. -
#117
nagyon remélem, hogy nem!
de még ha énekelték is, akkor az csak feldolgozás! -
#116
rapülök. egyike a kevés lírai számaiknak. -
titi #115 Nem Charlie? Vagy Tátrai? -
#114
én csak rákerestem neten, és ott így volt...
és most valahogy nem állok neki végigénekelni, hogy eszembe jusson a sorrend ahogy mi énekeltük... bele is kavarodnék szerintem. -
#113
én pont így ismertem:
1. a börtön ablakába..
2. egy késő üzenet...hogy nem vagy már enyém
3.a rács mögött -
#112
eléggé szomorú a befejezés, ki szokták hagyni... illik a mostani hangulatomhoz... -
#111
jaja! én is egy táborban tanultam, bár csak 3 versszakot ismertem belőle! -
#110
kiváló tábortüz körüli énekelgetni való osztálykirándulásokon... -
#109
köszi -
#108
A börtön ablakában
1. A börtön ablakába soha nem süt be a nap
Az évek tovaszállnak, mint egy múló pillanat.
R. Ragyogón süt a nap, és szikrázik a fény,
Csak a szívem szomorú, ha rád gondolok én,
Szeretlek én, óóó szeretlek én!
2. A rács mögött az élet olyan lassan múlik el,
Egy csavargó dalától tán vidámabb leszel.
R.
3. Egy késo üzenet, egy megkésett levél,
Egy végso búcsúcsók, mit úgy vártam én.
R.
4. Egy késo éjszakán karomba zártalak,
Ha nem voltál velem, én mindig vártalak.
R.
5. Egy késo üzenet, egy megkésett levél,
Amelyben üzened, hogy nem vagy már enyém.
R. -
#107
segítsetek!
van egy dal, aminek elfelejtettem a szövegét:
"A börtön ablakába,
Soha nem süt be a nap,
Az évek tovaszállnak,
Mint egy muló pillanat,
Ragyogón süt a nap,
Es szikrázik a fény,
Csak a szívem szomorú,
Mert..."
hogy van tovább????? -
#106
"Soha ne félj,
Hogy odasodor a szél,
Ahol jó!
Ha vmi van de nem,
az igazi még,
Ne remélj"
(Rapülök, asszem) -
#105
meleg a szem ???
ez igy nem cuccos -
#103
Tedd fel kérlek, ne kelljen keresnünk :) -
#102
versek ?? hehh ?? nem az én cuccom :-))