The Elder Scrolls III: Morrowind
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Utálom, ha hülyeséget magyaráznak meg...
Utálom, ha hülyeséget magyaráznak meg...
Utálom, ha hülyeséget magyaráznak meg...
Utálom, ha hülyeséget magyaráznak meg...
A végén csak egy maradhat!;-))) Ja, Knight of the Imperial Dragon egyidõben csak egy létezhet.
\"Mi a hézag hapsikám?\" -(Bugs Bunny)
No meg aztán nem is mondom: elég ha mindhárom céhbéli steward küldijeit végigtúrod és ha megvan dumálsz Skinkkel a Wolverinben õ ad egy papírt amiben a birodalmi nagymester téged nevez ki a provincia fõmágusává, igaz meghagyja cimzetesnek Trebót is. Ez egy vértelen hatalomátvétel.
\"Mi a hézag hapsikám?\" -(Bugs Bunny)
Sajnos az elf nélkül nem fogsz sokra jutni, az enchant az egyik leglassabban fejlõdö skill - esetleg a folyamatos lélekköves feltöltögetés edzi. Az elf viselkedése eléggé rapszódikus, volt már olyan karim aki tetszet neki és jót dumáltunk, de volt már akit megtámadott. Ez az egész erõd - már amennyire nem inkább egy elsûlyedt deadric shrine - egyébként is eléggé lökött egy hely, pl.: odalépsz a mukihoz dumáltok mindenféle dologról aztán a "Dögölj meg te féreg!" indulót trombitálva esik neked. Szvsz. gyaluljad inkább a misztikát amit a templom, az imp.kult, a Telvani-ház és a mágecéh is elfogad.
Van egy babrás megoldás, a calm humanoid hogy honnan nyomod: fejbõl vagy eszközböl mindegy, rávarázsolod a pasasra ezután néhány körig eléggé jámbor és okítani is fog (de aztán megint elborul az agya nekije), ezt ismételgeted amig bírod pénzzel és/vagy magickával
\"Mi a hézag hapsikám?\" -(Bugs Bunny)
Utálom, ha hülyeséget magyaráznak meg...
Utálom, ha hülyeséget magyaráznak meg...
CSa'
\"...reggel szeretem a napalm illatát...\"
\"Life is around you and in you.\"
CSa'
\"...reggel szeretem a napalm illatát...\"
Egyszer volt, hol nem volt:egy fiú, a legkisebb. Megszünt végre a gyomorforgató hullámzás, az árbócok és a kötelek jajongása, a pallók recsgése csak a bûz maradt, az összezsúfolt, összeláncolt testek, a folyton kiváncsi vágottarcu fûrkészõ tekintete, a lábdobogás a fedélközben, az õrök morgása és a matrózok kiáltásai... A fény elvakította, lassan tisztuló tekintetével pásztázta a hirtelen táguló világot ami furcsa volt mégis ismerõs mint egy régi-régi emlék, egy hang, hangulat, illat. Az Öregre gondolt, az Öregre aki elárulta õt és hagyta, hogy elhúrcolják erre a hajóra, erre az idegen, de mégis egyszer-már-látott földre. Az Öreg, aki Cyrodill sokféle népe között olyan volt mint õ. Az Öreg volt apja, anyja, testvére, tanítója és õrzõje. A hosszú völgy leghosszabb városában sokféle nép között csak néha-néha bukkant fel egy-egy szûrke arc és izzóvörös szempár...olyan mint az Öregé meg az övé. Hosszan gyakoroltatta, égészen addig amig a lába megbicsaklott és a karja már elejtette a kardot, a szeme már nem látta tisztán a távoli célt és az agya teljesen kiürült. "Túlélni nem elég a vas és a tûz útja, kevés az hogy jól forgatod a fegyvert vagy képes vagy akaratod szerint formálni a lángokat. Óvatosnak is kell lenned, tudnod kell elrejtõzni, lopakodni, illúzióval zavarba hozni az ellenfeledet, úgy viselni ezt a könnyû bõrvértet hogy felérjen a legvastagabb páncéllal. Csak akkor támadj, amikor már hallod a szuszogását és érzed verejtékének szagát, de akkor légy gyors és határozott, pontosan üss és a legérzékenyebb pontra célozz vagy boritsd lángokba a testét. Ne légy kíméletes, de soha ne ölj csak azért hogy ölhess." Megigérte, hogy egyszer majd magával viszi azokra az utakra amelyekrõl fáradtan, néha sebekkel borítva, fásult, valahogyan másvilági tekintetet hordozó szemekkel tért vissza. Magával viszi, ha majd sikerrel vizsgázott...ez a vizsga már soha nem kerül sorra. Ugyanúgy jöttek a katonák mint máskor, a tiszt ugyanúgy adta át az írott-lepecsételt papirt, az Öreg ugyanolyan figyelemmel olvasta végig, minden úgy történt mint mielõtt elindult azokra az ismeretlen utakra. De most nem kezdett készülõdni, csak leûlt a földre, nem nézett rá úgy mondta: "El kell menned ezekkel a katonákkal, ne ellenkezz velük, ne feledd mindazt amit tanítottam neked, kövesd mindig a Holdat és a Csillagokat, Oblivion áldása kisérjen Indoril Nerevarin!"........;-))))
\"Mi a hézag hapsikám?\" -(Bugs Bunny)
\"Life is around you and in you.\"
\"Life is around you and in you.\"
\"Life is around you and in you.\"
War. War never changes.
Egyébként minden fõ tulajdonságod megnõ(Pl: nem mertem ugrani mert akkora volt az ugrásom, hogy sebzõdtem földetéréskor)+ kapsz egy varázslatot amivel elszívhatod áldozatod energiáját....Sajna a fõszál után nem lehetsz vámpír de asszem volt egy mod amivel bármikor vámpírrá válhattál..
mambo: Mostanába van egy kis idõm és szívesen segítek addig amíg meg nem unyjuk mert sztem egy kicsit nehéz lesz lefordítani...De így angol vizsga elött nem árt a gyakorlás..Persze ha kell még jelentkezõ..
Csa'
\"...reggel szeretem a napalm illatát...\"
Blood Moon? most készül
53. szint? semmi táppal, tribunal nélkül, hmmm...
Sipocz: nagyon jó beszámoló volt, nekem különösen tetszett, eddig én csak a mágus guildet nyúztam.
And5: Braveheart-nak igaza van, nem kellenek modok, talán egy saját ház mód valamelyik városban, de nem Seyda Neen-ben, ott elég hamar megüresedik egy 😊
Egyébként a Google úgy emlékszem kidob magyar oldalt, keress rá, de csak a magyar nyelvû oldalak között.
galócza: jó lenne megismerni a te történetedet is, esti meseként 😊)
vámpír volt valaki? éjfélkörül írhatna, hogy milyen 😊
War. War never changes.
Azért nem volt fenékig mézeskalács! Aki szeret szenvedni(kis mazó;-))) minden határon túl (énis énis!;-)) annak +100 után még Giant, Challenging, Animal realism, AllThreeHouse meg ilyenek és hagy szóljon!
\"Mi a hézag hapsikám?\" -(Bugs Bunny)
Egyszer volt, hol nem volt: egy ártatlan kinézetü breton leányka akirõl csak annyi derült ki, hogy az atronach jegyében született. Alaptalan vádakkal(üzletszerû kéjelgés, fiatalkoruak megrontása) számûzték a szörnyû pirosan villogó szemû hamuszûrke elfek földjére. Kezdetben csak a fából metszett botja volt meg egy viseltes zöld köppenye és sírva menekült minden tetves patkány, repkedõ dinoszaurusz(a továbbiakban cliffracer) meg gusztustalan fehérféreg(a továbbiakban scrib) elõl. Kevéske kis mágiaismeretét próbálta fegyverként használni bár az "Adamaszartusz" vagy miafaktusz barlangot csak harmadjára és akkor is 4 lépcsõben tudta kitakarítani. Aztán vándorolt erre nomeg arra, tanult mindenféle céheknél szolgált cselédként nemes házaknál és megtakarított vagyonkájából és "szerzéseibõl" egyre nagyobb hatalomra, hírnévre tett szert. Befolyásos pártfogókat szerzett (férfiak voltak túlnyomórészt, igy lehet hogy az üzletszerû kéjelgés vádja talán kezdetben nem is volt alaptalan), volt aki gyermekének, volt aki kedvenc tanítványának és "szájának", volt aki gombócocskájának és pudingocskájának szólította. Bár vándorlásai végén már inkább dukált neki a pátriarcha, archmáge, primáte, masterthief, archmagiszter,dragonknight meg hasonló címzések. Õ azért végig megmaradt annak az ártatlan kislánynak csak a ruhája lett szebb és csillogóbb(mindig is szerette a könnyed modeleket és iszonyodott a merev vagy fémes anyagoktól) és már nem csak egy fából való botja volt, hanem más világokból származó nagyhatalmu staffjai, gyönyörû amuletteket és gyûrûket hordott a kezén is meg a hátizsákjában is. Aztán házakat épített (3-at is) magának, de szivesebben tartózkodott a fogadókban és szerette a szabad természetet. Kedvelt szórakozása a démon és élõholt vadászat volt meg a sok-sok barlang és szentély felkeresése. Minden szép és jó volt csak egy társaságra hargudott meg. No ezek a csúnyák valami "rendrakó rend" indorilmaszkos ügynökei voltak akik elõször nem értették meg, hogy a nyomában caplató szegény légionáriust tényleg el kell vinnie Frald kapitányhoz(késõbb már értették de akkor már megvolt az örök-harag). Aztán mégnagyobb megrázkodtatás érte amikor rájött, hogy ez a valóságos és érinthetõ istenekkel ékes világot a képmutatás meg hazugságok tartják(tartják???) egybe és az igazságot csak a nyomorultak és a voltak tudják biztosan. Ráadásul néha-néha álmában látott egy csillogómaszkos rémet aki folyamatosan testvérének és barátjának szólította.
Vándorlásai végén (most már társa is volt egy zöldpofás gyíktestü démon képében, aki mindig az egyik gyûrûjébõl ugrott elõ) átlépett egy furcsa kapun, ami egy furcsa kerítésnek támaszkodott és elszörnyedt a nyomorúságnak ezen az általa még nem ismert szintjén és azon, hogy mindezt a mérhetetlen kapzsiság és hatalomvágy hozta létre.
Megfogadta hát, hogy az egyik gonoszt kijátsza a másik romlására fõleg amikor rájött, hogy az iszonyú eszköz és a borzalmas cél egyszerre fog megsemmisülni. Fogadalmat tett a holdnak és a csillagoknak, de fõleg saját magának hogy minden gonoszt elpusztít(Vivecen innen és Dagothon túl) és úgy is cselekedett. Elpusztította hát a szörnyistent és a nem szörnynek látszó másikat is és lelkét pártfogó démonjának(továbbiakban Azura) oltárára helyezte. Az egészbõl a vége felé már csak azt nem értette, hogy azok a qrva indorilmaszkos ffejeknek még mindig mi a baja;-)))).
\"Mi a hézag hapsikám?\" -(Bugs Bunny)
Persze olvastam olyan nagyhatalmú varázslókról, akik mentális úton -azaz csupán a gondolatukkal tudnak varázsolni-, de nem hiszem, hogy egy nem archmage meg tudná tenni.
Az egyik tribunalos bérgyilkos adott páncélt nekem, ami igen könnyû, de ebbõl sem vettem fel a kesztût és a sapkát. Egyébként így fejlõdött az unarmored skillen elég rendesen.
Ahogy én (a kis sötételf máguskám) tápoltam: Beléptem a mágus guildbe (céhbe). Minden küldetést igyekeztem megcsinálni, nem csak a balmorait, hanem a többi helyen kapottat is. Addig semmi tréning, és szinte semmi varázslat vétel, amíg nem lettem legalább 90+ az adott személy szemében (a szerzett, és eladásra váró cuccot is érdemes valahova lerakni). Mikor már elég sok küldetést teljesítettem -amikor a mágust kellett kinyírnom, azt kb. 15szörre csináltam meg-, akkor kezdtem eladogatni a megszerzett vagyonkát. Mondjuk csináltattam egy olyan varázslatot, ami charm +30-at ad. Vártam a tribunalos bérgyilkosokat, az õ páncéljukat passzoltam el mindig, az ebbõl szerzett pénzzel tréningeztem. Hát kb ennyi. Még most járok a morro vége fele, tribunalos küdetést még nem csináltam, most kezdem érezni, hogy könyebb. De csak azért, mert most már kombinálni tudom a varázslatokat -sajátok: életpont érintésre -100, ajtónyitó 100, charm +45, jump 100 ez poén csak 😊. Meg persze a rövidkardos tudás is számít néha. és az egyéb kütyük, gyógyító öv, nekromanta amulett stb.
Örülnék, ha mások is mesélnének bejárt útjukról.
Üdv
ERIC archmage
Utálom, ha hülyeséget magyaráznak meg...
Soha sem használtam cheateket, ám most... Rájöttem valamire. A Filljournal parancs kitölti a journalt ezer valahány oldalasra. Ha kilépünk, ott lesz egy html file és abban benne lesz a teljes journal, a Morrowind összes küldetése. Innentõl kezdve, ha megölök valakit elõtte megnézem szerepel-e még valamilyen küldetésben. A másik pedig, hogy régebben kérdeztem arról a küldetésrõl, amikor megkérdezzük Sharn gra-Muzgobot (vagy kit, a Balmorai Mages Guildban) a Necromancers címszóról, akkor új küldetés indul el, és úgy emlékszem még nem igazán kaptam választ. A megoldás: Vegyük ki az egyik könyvet az elõtte lévõ ládából, és akkor már beismeri hogy necromancer, s hallgatásunkért cserébe megtanít egy varázslatra.

