M.A.G.U.S.
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
A "fehér folt" effekt kapcsán meg Ynevnek sem kell a szomszédba mennie, valamint Ynev anno tõsgyökeres õs-AD&D világ volt, ami klubszinten nõtt ki, de késõbb a rendszer kiadási problémái miatt inkább saját rendszert írtak hozzá. ;)
Aki meg Ravenlofton nekimegy egy papnõnek, az megérdemli, amit kap. Vannak olyan világok, ahol a hõsködés csak katasztrófához vezethet (AD&D-ben ilyen még kicsit a Dark Sun, illetve a Planescape).
Az az illetõ meg, aki a Codex-et egyszerûnek, kaszt-alapúnak és vmi nagysereges harcosnak mondta, szimplán hülye.
---
A szerepjáték olyan, amilyenné teszed. Láttam már hentelõs M*-t, WoD-ot (hajjaj, e kettõbõl különösen sokat!), és láttam már (kétszer át is éltem) nagyon élvezetes, nagyon jól sikerült és fordulatos, _hangulatos_ AD&D-t, amiben egyetlen kardcsapás sem történt (sõt, nem is nagyon halt meg senki :) ), kockadobás is csak egy-kettõ, de a csapatok egybehangzó véleménye szerint is magasan jól sikerültek.
Szóval nem lehet azt mondani, hogy a M* hangulatosabb, az AD&D meg fûrészpor. Marhaság. A játékosok és a mesélõk teszik azzá, amilyen.
Szóval nekem alapvetõ fenntartásaim vannak az ilyen mesélõk által kreált világokkal. Nem véletlen az, hogy az AD&D egyes világaihoz legalább 4-5 könyv kell, hogy a komolyabb részletek le legyenek fedve. És még akkor is sok fehér folt bukkanhat elõ a játék közben.
A fentiek miatt mind játékosként, mind KM-kén jobban szeretem azt, ha egy profin kidolgozott világ áll a rendelkezésemre, amiben minden a helyén van, ahol a nyílt és a rejtett célok többé-kevésbé egyértelmûek. Így pl. nem lepõdök meg azon, hogy a barátságos mosolyú ranagol pap az elsõ alkalommal átvágja a torkom, ha úgy látja jónak.
Amúgy igaz, hogy a Ravenloft és a Darksun nem igazán kedvez a hõsiességnek. Ravenloft világán eset meg, hogy egy papnõ a hat fõs kalandozó csapatot kb. hat kör alatt leölte. (Egy ütés-temetés) El is ment tõle a kedvünk.
Az alkoholmentes sör az elsõ lépés a guminõk felé.


Last night, when I was alone in my room, from out of nowhere, I smelled a fart that wasn\'t mine! -Osaka http://www.spore.com/view/profile/Hmuda XBL: Hmuda Hun
Láttam az RPG.HU-n egy 32 oldalas életút karakterlapot, de link már nem működik. Akinek megvan, az megtenné, hogy elküldi nekem, vagy adna egy működő linket?
Last night, when I was alone in my room, from out of nowhere, I smelled a fart that wasn\'t mine! -Osaka http://www.spore.com/view/profile/Hmuda XBL: Hmuda Hun
1,Nem tudjátok véletlenül, hogy kiadtak-e új Rúna magazint, vagy mókus kiegészítőt?
2, A M.A.G.U.S. alapvetően egy jól eltalált rendszer, csak a v. páholy nagy üzleti lehetőséget látott benne, s ezzel cseszte el az egészet még anno. Ha hozzáállásuk játékos centrikus lett volna, most nem itt tartana ez az rpg ahol most.
3, Az AD&D-t csak funból játszuk, megvan a játékosok kézikönyve és kész. Világot mi magunk találtunk ki hozzá (nem kis munka volt) és úgy alakítjuk, ahogy nekünk tetszik. A hangulata minden szerepjáték fölé emelkedik szerintem.
4, A legjobban eltalált szerepjátékok közé tartozik az Ars Magica és a Call of Cthulhu. Mindenkinek ajánlom, aki 18 felett van. Aki fiatalabb az kezdje inkább AD&d-vel vagy Shadowrunnal.
5, ÉN 9 és fél éve rpgzek, pcn és "élőben" egyaránt, szal hozzá tudok szagolni egy-két dologhoz. Ha segítség kell kérdezzetek.

Játékosként sajnos elég ritkán hozott össze a sors igazán jó kalandmesterrel (nagyok az elvárásaim), így inkább Én kezdtem KM-kedni.
KM-ként meg az a baj, hogy szeretek monumentális kalandokat írni. Ez még nem lenne gond, de általában a felénél elfogy a lendületem és félbemarad az egész. Általában a statisztikák kidolgozása az, ami leginkább el szokta venni a kedvem az egésztől. Hosszú mese, sok szereplő és általában Én szeretem a főbb szereplők tulajdonságait kidolgozni előre, némelyiket részletesebben is.
Sajna viszont az utóbbi időben nem igazán volt lehetőségem szerepjátékra. Kicsit túl sok volt a melo...
Mint lentebb írtam, mind az AD&D-nek, mind a M.A.G.U.S.-nak megvan a maga hangulata. Van akinek az egyik, másnak a másik jön be jobban. A magam részéről mind a kettőt szeretem, de mind a kettőben más stílusban játszok és mesélek.
M.A.G.U.S.-ban a játékosok karakterei véreznek, szenvednek a kezeim között. Szinte minden mese hátterében van egy vagy több rejtett száll, néha ez több kalandon át is húzódik. A legtöbb esetben nem lehet igazán tudni, hogy ki az aki igazán jó és ki az aki ténylegesen ártani akar a játékosoknak. Ez általános bizalmatlanságot szül, amit kihasználva néha a játékos karaktereket is kijátszatom egymás ellen. Még ha valaki egy konkrét kaszt, klán vagy rend tagja, akkor sem lehet 100%-ra tudni, hogy mikor milyen célok érdekében küzd.
AD&D-ben sokkal "szimplább" történetek kerülnek terítékre. Persze itt is lehetnek a háttérben ármánykodások, de a meglehetősen kötött jellemek-fajok-kasztok miatt általában a lapok már elve le vannak osztva. Mivel a gonosz és a jó ennyire egyértelműen definiált, a kalandok irányvonala is többé-kevésbé egyenes (ne lineárisként értsd!). Az egyes kasztok és fajok erősen idealizáltak, sokkal közelebb állnak a mesék (pl. Gy.Ú.) hőseihez, mint a M.A.G.U.S. "realisztikusabb" figurái. Ebből és a fentebb leírtakból adódik az AD&D meseszerűbb hangulata, amihez mind a játékosoknak, mind a mesélőknek illik igazodni.
Gabo
Az igaz, hogy MAGUSban elég könnyen lehet változtatni az alap kasztokon, olyan tekintetben, hogy milyen képzettségeket kap meg, mennyi pontot kap, bár elég könnyű elrontani az egyensúlyt.
A támadásokról annyit, hogy a támadások száma nem azt hivatott jelképezni, hogy valójában hányszor támadsz, hanem hogy a támadásaid közül mennyi az, amelyik valóban komoly sebzést is tud okozni. Ha pl. kardozol valakivel, nehogy már 1x támadj egy körben (ami ugye 10 másodperc a m.a.g.u.s.-ban). Folyamatosan kardoztok, csak neked 1x van lehetőséged arra, hogy komoly csapást mérj. Azt hiszem ez a szemlélet megegyzik azzal, amit Efreet is leírt a adnd kapcsán.
\"The oldest and strongest emotion of mankind is fear. And the oldest and strongest kind of fear is fear of the unknown.\" /Howard Phillips Lovecraft/
Amúgy ez az egész hangulat dolog! Számomra taszító a mágus világa és ez ellen nem tudok semmit sem tenni! Utálom és kész :)
"Moderáld magad, ne nekem kelljen!"
Én meg úgy gondolom, hogy merész kijelentést tettél ezzel a mondatoddal! Nem a rendszertől lesz egy játék hack&slash, hanem a gyenge DM-től! Csak ezt sokan hajlamosak elfelejteni. Valamint a tápolás dolog is enyhéz szólva is képzavar, mert az is legalább annyira DM függő, mint az előbb említett dolog. Semmi köze a játékrendszerhez!
Na, csak ennyit akartam. :)
Warhammer FRPG, Coll of Cthulhu és AD&D rulez!
Executor: Igaz. hogy a varázsló egy csöppet erős, de ha van esze a Km-nek akkor vissza tudja fogni. Vagy ahogy mi is csináljuk, szabályozni kell egy kicsit az erejét. ott van pl. a bárd. Szerintem egy kicsit erős hogyha alapból megkapja az összes varázslatát. Választania kéne 1. szinten kettő a mágiatípusai közül (fény, dal, hang). A fénymágiából is ko kéne venni a legdurvábbakat és azt csak akkor tanilhatná meg ha mondjuk egy öreg bárd a szárnyai alá veszi és megtanítja neki. Na a varázslót is lehet igy szabályozni.
Bsp: "ha a földet veszük példának...". Persze,hogy az országok kúltúrája között van több mint ezer éves eltérés. Nem úgy van az hogy gondolnak egyet az istenek és teremtenek egy világot emberekkel, elfekkel, törpékkel, stb. Az elf civilizációk már sokkal régebben léteztek mint az embercivilizációk. Pl.: Fajháború. Hol voltak akkor még az emberek.
. De annak is örülök, hogy így hódoltok más játékoknak is, de mindenkinek más a véleménye.
A CODEX-re azért mondtam, hogy egyszerű, mert a múltkor a haveromat megkérdeztem aki mindkét játékot kiprobálta és azt mondta, hogy egyszerűbb a játék és itt inkább olyen hatalmasabb csatában kell résztvenünk nem úgy, mint a MAGUS-ban ahol sétafikálsz egy kicsit gondolkodsz és egypár embert megölsz és a kasztok is nagyon tetszenek a CODEX-ban csak nekem a Magus jött be.
Gabo elég szépen megfogolmazta a különbséget úgyhogy ezúton is köszönöm neki, hogy ilyen szépeket írt.
Végh Béla:
Kimélj meg az ilyen beszólásktól jó? Mert nem nagyon tetszenek
Na csak ennyit írok még írjatok ide jó sokan.










Véleményem szerint többetek helytelenül hasonlítgatja egymáshoz a két rendszert. Teljesen különböző játékrendszerekről van szó. Az összes hasonlóság ott ér véget, hogy mind a kettő Fantasy alapú szerepjáték.
Az AD&D teljesen moduláris kialakítású. Rengeteg különféle világ létezik hozzá, minden társaság választhat a saját ízlésének megfelelőt. Véleményem szerint talán túlzottan "meseszerű" heroic fantasy rendszer. A M.A.G.U.S.-hoz képest lényegesen egyszerűbb, a játékosok számára kevesebb szabadságot adó rendszer. A skill és harcrendszer a végletekig le van egyszerűsítve. Az azonos kasztú karakterek között szinte semmi különbség nincs az erősen korlátozott fejlődés rendszer miatt. Az emberi faj meglehetősen gyenge. Ahhoz, hogy bármelyik világban értelmesen lehessen játszani/mesélni ahhoz legalább egy tucat (k... drága) könyv és kiegészítő megvásárlása szükséges. A játék elkezdéséhez is legalább 3-5 könyv megvétele szükséges.
A M.A.G.U.S. egy remek hangulatú itt-ott kicsit dark fantasy beütésű világ. Mivel egyetlen világra épül a játék, ezért sokkal inkább a világhoz lehetett igazítani a szabályrendszert. A rengeteg kasztnak köszönhetően mindenki talál magának valót és a KM számára is van elég "eszköz" céljai megvalósításához. A kasztok csak keretet adnak, a képzettség rendszernek köszönhetően mindenki egyedi karaktereket alakíthat ki. A harcrendszer egyedi stílusok kialakítását is lehetővé teszi és "reálisabb" mint az AD&D rendszere. Kimondottan ember-centrikus rendszer. Az alapkönyv elég ahhoz, hogy a játékba bele lehessen kezdeni. A kiegészítők tényleg csak kiegészítők és nem létfontosságúak a játékhoz, legfeljebb bővítik a lehetőségeket.
Mind a két rendszer jó a maga nemében és mind a kettő élvezetes játékot tesz lehetővé. De mind a két rendszer más stílust kíván meg.
AD&D-nél a hangsúly a könnyed játékon van. Ebből eredően hajlamos elmenni a játék a tápolás, az XP hajhászás felé és szerepjátékból máris egy hack&slash szintjére süllyedünk. A legtöbb kiegészítő csak angol nyelven hozzáférhető. Ebből pedig állandó értelmezési viták adódnak (szomorú tapasztalat).
A M.A.G.U.S.-ra a végletekig kidolgozott karakterek a jellemzőek (nálam legalábbis). Sokkal nagyobb teret enged a stílusos szerepjátéknak és ha elég jó a KM akkor a karaktereket a kezében tudja tartani. (Ha Én mesélek akkor tuti a szenvedés és a fájdalom.) Hátránya, hogy egymással ellentétes szabályokat hoztak ki hozzá a kiegészítésekkel. Kicsit átgondolatlan néhol az egész.
Szerintem mind a kettőt érdemes kipróbálni, aztán amelyik jobban bejön a társaságnak annál érdemes maradni. Néha viszont érdemes kicsit kiruccanni más, esetleg nem is fantasy stílusú rendszerekbe is a változatosság kedvéért. (Pl.: CP2020. Péntek Esti Véres Testek RULEZ!)
BSP:
Ha szerinted hülyeség volt ennyi mindent belesűríteni a M.A.G.U.S.-ba akkor előbb talán nézd meg az AD&D Forgotten Realms-át. Ott is meg fogod találni ugyan ezen dolgokat egyetlen világon belül. Legfeljebb mindegyikhez külön-külön kiegészítőt kell megvenned. AD&D-ben is vannak lőfegyverek, szamuráj kardok sőt ősgyíkok és sárkányok egyaránt előfordulnak, stb.. Ilyen alapon tehát az AD&D +5 vorpal intelligens beszélő kardjai is túlzásnak számítanak.
Ha egy kalandozó csapat minden tagja puskával és pisztollyal van felszerelkezve, akkor valamit valahol kegyetlenül elcseszett a KM.
Executor:
A M.A.G.U.S. varázslója túl erős? Ilyenkor visszakérdek, "És az AD&D-ben"?
A varázsló csak annyira lesz erős, amennyire a KM engedi erősnek lenni.
C.W. - A talk about E3: \"It\'s nice too see that Sony and Microsoft finally got their own Wii emulator!\"
\"The oldest and strongest emotion of mankind is fear. And the oldest and strongest kind of fear is fear of the unknown.\" /Howard Phillips Lovecraft/
Vannak benne bugok, de egy mesélő előtt nincs akadály.
Riszpekk



















