Direct Connect

NEO! Mikor fog már normálisan mûködni a keresõ? Mert így használhatalan az egész 😞 Próbáltam akítan is, de nekem úgy sem megy 😞

Hehe kekec...ez súlyos volt...hihi.....de nagyon jó.... LOL

Csak érdekesség képpen egy kis idézet Fufukától:
"magyarországon ilyen ügyekkel az SZBI foglalkozik!!!!! elsõdlegesen információ gyüjtést végeznek titkosszolgálati módszerekkel, és amikor kellõ iformáció és bizonyíték áll a rendelkezésükre, akkor lépnek csak fel nyilvánosan! akkor a gyanúsított kihallgatási sorozatok után, a kellõ terhelõ anyag birtokában adják át az ügyészi hivatalnak!"

Akkor kérdem én Fufukának ilyen jó összeköttetései vannak, hogy egy ESETLEGESEN titkosszolgálati, vizsgálati folyamatban lévõ ügyrõl õ tudja, hogy az nem is létezik?

Na most ez hogy van? Akkor ilyen magas szinten vannak ismerõsei, hogy bepillantást nyerhet a kulisszák mögé és tudja, hogy nincs is vizsgálat? Bár itt az ismeretségi körön van azt hiszem a hangsúly 😊

MÁSIK FÓRUM vagyis a DÜHÖNGÕ:

http://www.supergamez.hu/listazas.php3?id=1044907053

köszi

Szivembõl szoltál normandia

Köszike Ninjuka. Majd erre meg jönnek ,hogy biztos magamért teszem. Ehehe

A másik fórumban folytassuk please, mert ez nem erre van!
Ott a gumiszoba, abban lehet másról is , ez meg maradjon meg technikai dolognak!
Köszike


=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=-=
A fórum csak technikai kérdésekre van, warezt ne kérjetek.
DC info: http://dchun.go.ro / http://matrix-network.sytes.net
DC szabályzat: http://dchun.go.ro/elements/addresses.htm
Magyar hublista: http://dcinfo.sytes.net/hungaryhublist.config
Nemzetközi hublista: http://dcinfo.sytes.net/publichublist.config

STAND BY már a téma please!

Megy a HUB nem? Na....akkor nemértem mi a baj!
Akárki is vagy akármi is a felelõs azért ami történt ,bekaphatja ,mert a HUB élni fog és nemszünik meg!

Én ugy gondolom, hogy ha nem vagyok hajlandó belefolyni egy meddõ vitába az nem azt jelenti hogy egyetértek bármelyik félel is. Ugy érzed muszáj lenne mindenkinek idejárni veszekedni?

Az 5354 -es hozzászólásomban emlitettem valamit. De lehet ,hogy fehér tollal irtam, és nemlátszik.
Ott éppen azt mondtam wolkownak ,hogy a warez.lap.hu oldalrol és vetettem le.
Most akkor megen nemvágom mivan. Én tuti nemrakattam bele a dchun.hq.hu oldalt a gogle keresõbe!
Sajnos az belekerül magátol is. Ez van.
Egyébként a dchun.hq.hu oldal nem a MATRIXról szól és nem csak 1 HUBról, hanem a Direct Connectrõl. Neked emlékezned kéne milyen is az.

Nem bántó a szándék, amibõl ez a pár sor iratott ,csak szerettem volna ha tudod. Már persze ha elhiszed.

Biztos...hidd azt.

AleX, köszi a felajánlást de inkább ne.

Tudom Andy!
Mert mindig mindenhol nyomjuk magunkat, hogy mi milyen nagyok vagyunk!
IGY VAN! A BSA irodába is vittem szórólapot!
Vigyek KOLI-s lapot is?

NEKED CSAK AZT ÜZENNÉM !!!

ha van bármi bizonyítékod bizonyítsd !!
ha nincs akkor meg ne izzítsd a tüzet !!
asszem most kéne minden efféle dolgot
abbahagyni..elég nagy probléma látott
napvilágot (és találgatásokra,hogy ki lehetett
megint nem ez a topic hivatott)

Most kéne már végleg abbahagyni mindenféle
rosszindulatú vádaskodást és most nézzen magába
az aki ezt így ebben a formában tehette és
probáljon meg beállni a dc sorába !!!!!
és ha két ember egy harmadikat kíván szidni
megszégyeníteni az tegye a másiknak telefonon
és akkor a logok nem kerülnek közszemlére...thx

Én rákerestem google-ben a direct connect szóra, ugy hogy csak magyar oldalakon keressen. 10 oldalon keresztül jöttek a linkek...fõleg a dchun cim. Kiváncsi vagyok, hogy a BSA telephelyén a faliujságra is van-e kitéve Matrix HUB szórólap vagy ilyesmi.
Csodálkozom, hogy a gépet nem vitték el bevizsgálásra.

Igen majd megdumcsizzuk ugyis!
A Startlaprol én vetettem le, mert szerintem nincs ott helye.
Segitõkész volt az ottani illetékes nagyon ,és azonnal törölte.
Ellenben azt is elmondta, hogy a DC serverekrõl küldte be nekik valaki ,hogy ezt linkeljék ki!
Gratulálok annak az idiótának ,aki beküldte

Elég elkeserítõ az is hogy a startlap abc..szekcio warez menüben is be volt rakva
közszemlére a (direct connekt dchun.hq.hu)

nem tudjuk ki rakatta fel és nem tudjuk ki szedette le...

az a lényeg lekerült onnan !!!!!!

aki akar megtalál minket (KÖSZÖNJÜK)

Sajnáljuk Alex ami veletek tõrtént elnem tudom képzelni ki és miért tette ezt (de telefonon nem értelek el) ha úgygondolod majd elmeséled....

Szeretném azoknak az embereknek megköszönni ezuton is ,akik felajánlották a segitségüket!
Itt KÁPOSZTÁT emelném ki igazából, mivel rajta lepõdtem meg a legjobban!
Egy dolgot ne felejtsetek el:
Azok ,akik a segitségüket ajánlották fel a Team-nek, azok a dc-s embereknek akartak segiteni, és nem nekem. EZ IGY HELYES! Örülök, hogy a parasztok mellet vannak köztünk normálisak is!

Jó szórakozást!

...::: HÖLGYEIM ÉS URAIM!
A MATRIX ISMÉT TELJES KAPACITÁSSAL ÜZEMEL, ÉREZZÉTEK JÓL MAGATOKAT! MATRIX FOREVER :::...

Terem-terem

Nyugika van ,már csak max. 1 óra és menni fog minden rendesen.
A Matrix az , amit tuti nemtudnak megszüntetni!
Max teszem majd ide-oda. Nemértem minek kell nyafizni :o)
Türelem HUBot terem

Laalee-nek igaza van...a LINUX ingyenes, a DC-nek van linuxos HUB Servere, és kliense is. Valamint a fájlcserélõ szoftverek használatának szabályzását még az EU sem tette meg, pedig az információk szerint igeny keményre sikeredett az új informatikai törvény.
MS Suxx, LINUX=Yeeeeeeeeeeee :-)

*** csak egy kicsit értenék legalább hozzá...***

Ha megnézed a http://ptokax.box.cz/site/ oldalt, találsz rajta script generátorhoz linket (is).

Fájlcserék titkos hálózatokon
Minden a bizalomra épül
Index
2003. február 17., hétfõ 9:56


Lassan megszokottá válik, hogy a szélessávú internet-eléréssel rendelkezõ emberek egy része nem boltokban vásárolja meg a legújabb zenei CD-ket, DVD-ket és szoftvereket, hanem fájlcserélõ hálózatokon szerezi be azok illegális másolatait. A többség ilyenkor a közismert Kazaa vagy Morpheus szoftvereket használja, de ezek tele vannak silány minõségû anyagokkal, reklámokkal és egyéb szeméttel, ezért az igényes felhasználók nem vacakolnak ezekkel a szoftverekkel.

Az elsõ lépés a hasonló érdeklõdési körrel rendelkezõ emberek felkutatása az IRC-n. Informátorunk szerint ez nem könnyû feladat, ugyanis az érdekesebb csatornák jelszóval védettek, az elérést vagy ismerõstõl, vagy online ismerkedéssel lehet megszerezni. Az angol nyelvtudás természetesen alapkövetelmény, hiszen a társalgás nemzetközi hálózatokon, például az Efneten zajlik.

Másolt fájl a belépõ

A kívánt fájlokhoz még így sem lehet könnyen hozzájutni, mert elõször adni kell valami újdonságot a csoportnak. Mivel a csatornák tagjai egy adott téma (zenei irányzat, filmek) köré szervezõdnek, értelemszerûen abban kell valamit nyújtani. Zenében viszonylag könnyen teljesíthetõ ez a követelmény, hiszen a magyar elõadók többsége ismeretlen a tengerentúlon. A tömörítés során csak a csoport által meghatározott szoftvereket lehet használni, ugyanis az garantálja számukra a végtermék minõségét. A csoportok azért vigyáznak a minõségre, mert a neveik (RNS, EGO, Ksi, REV stb.) ezekben a körökben szinte márkanevekké váltak; a jelzéseik minden fájl nevében megtalálhatóak.

Cserekereskedelem

Aki rossz programokat használt, és elszúrta a kiadást, azt "nuke"-olják, aki újra kiad egy lemezt, az "dupe" lesz. Természetesen õk nem kapnak "creditet", tehát újra kell próbálkozniuk. Aki túljutott ezeken az akadályokon, az általában egy meghatározott arány szerint tölthet le a csoport szervereirõl, általában a feltöltött anyag két-háromszorosát. Aki tehát sok zenét akar szerezni, annak sokat is kell dolgoznia érte.

Egy másik kör

Informátorunk szerint vannak, akik internet-szolgáltatónál fizetnek elõ valamilyen olcsó adattárolási megoldásra, de ezt csak akkor lehet kivitelezni, ha az elõfizetõk nem egy-egy elkülönített tárhelyet kapnak, hanem együtt fizetnek elõ néhány gigabájtra. Lehetséges az is, hogy egy saját számítógépet adnak be serverhosting-ra, és elosztják egymás között a költségeket, illetve az újabb befizetéseket bõvítésre fordítják. Ezek a csoportok a növekedésre törekednek, hiszen minél többen csatlakoznak hozzájuk, annál nagyobb tárhelyen tudnak adatokat tárolni.

Gigantikus könyvtárak

Információink szerint Magyarországon vannak olyan warez központok, amelyek már több mint egy terabájtos (egy terabájt ezer gigabájttal egyenlõ) tárhellyel rendelkeznek. Ezeken teljes mp3-albumok, PC-, Xbox- és PS2-játékok, hollywoodi és pornófilmek, valamint szoftverek találhatók. A tárhelyért havonta kell fizetni, csekken vagy átutalással. Persze itt is csak az jut hozzá a warez cuccokhoz, aki ismer valakit a csoportnál. Aki nem tudja, hogy miként kell csatlakozni egy csoporthoz, az hiába próbál tárhelyet vásárolni, hiszen a szolgáltatótól olyan teljesen üres tárhelyet kap, amit más nem használ.

http://index.hu/tech/net/warez0214

Egy kis olvasnivaló.

Amúgy belegondoltatok már, hogy egy átlagos képességû felhasználó könnyedén megtalálja egy hét alatt az összes magyar HUB-ot, és valószínû a fizetõs FTPk jó részét is. Egy jobbnak pedig két nap is elég.

Jaja😊 Csak ki az a barom aki belemegy egy hosszú bizonyítási eljárásba, amiben alaposan meghurcolják. A gépet persze lefoglalják.

amugy nem ertem mi a gond

a hub gondolom linux alol fut, tehat legalais a hasznalata. 1 torveny sincs ami tiltana a hub futtatasat, minden belepö tudomast vesz rola hogy csak chatkent funkcional a szerver.

tehat semmi torvenyellenes nincs a hub futtatasaval...

Hot_X: Ehez nincs magyar leírás...és nem CZ nyelven írodott a script, hanem un. LUA scriptben. :-))) Én már elindítottam egy ilyen progit, konfigoltam, stb, stb...nem egy bonyolult dolog!!! :-)

Nem mindegy, hogy egy személyes ellentétet miként rendez le az ember. Azon el kellene gondolkodni, hogy a tegnapi eset nem csak a MATRIXal eshet meg. Az egy más kérdés, hogy nemsokára ismét T100-as vonalon lesz a HUB. Megoldottuk...de biztos, hogy mindedn HUB el tudja ezt játszani? A msáik az, hogy bunkó dolog a BSA-hoz szaladgálni, és egyéb ismeretséget felhasználni egy (vagy több) HUB lehetetlenné tételére. Valóban...minden visszajár...a tegnapi húzás is....

Csak fáj a szivem....HUB WAR....Shit...

Miért ne??? :-)
http://ptokax.box.cz/site/
http://lua.bcs-solutions.de/main.php?sid=97f4b393aef9307b336691cc31d1b0fb

Tessék csemegézni! :-)))

Sziasztok!
Elsõként... Ami az elmult 24 órában történt, egyrészrõl elkeserített, msárészrõl viszont örömmel töltött el.
Elkeserítõ, hogy van(nak) olyan ember a DC közösségében, aki a BSA és ISP irányába felelõtlen és felháborító dolgokat állít be a Direct Connect közösségével kapcsolatban. Ennek köszönhetõ a MATRIX "döccenése".
Az viszont örömmel tölt el, hogy inkább a jóakaróink vannak többen, akik ilyen esetekben egybõl ugranak, és segítenek, vagy megpróbálnak segíteni. EZT CSAK MEGKÖSZÖNNI TUDJUK! ...és igyekszünk, hogy a MATRIX NETWORK továbbra is mûködni tudjon. Internet Forewer Free!!!

...és lenne egy üzenetem! (Bár ez nem jellemzõ rám!)

Akárki(k) volt aki "kedveskedett" a MATRIX TEAM-nek, az jobban teszi, ha elkezd csomagolni! BSA bérenc nem való a DC közösségébe, és elõbb-utóbb mindig kiderül, ki volt az illetõ. Gusztustalan, undorító az, amikor valaki PM-be már elõre bejelenti, kedveskedik a MATRIX Networknek....és tényleg.... OK, vettük az üzenetet.

NEM MI KEZDTÜK!!!!!

wakeupneo

küldtem mail-t.
légyszi válaszolj

THX

The Matrix has you...

zzz azt akarta irni hogy a treforton
matrix_hub szobaban vagyunk

Matri_hub-ra módosítottuk a szoba nevét mert az ottani op-ok nak így jobb
grrrr ezek az OP ok 😊

Átmeneti program hiba... Megoldás már van rá Holnap minden megy rendesen.

pontos neve Matrix_chat

a www.trefort.hu -n nyitottam 1 chat szobát
Mátrix Chat néven ha gondoljátok gyertek beszélgetni

Nanemá. Simán. 1 parancs (de az többféle is lehet), azt csá. Semmi extra nem kell hozzá.

azért a KOLI-n OP vagyok 😊
köszönöm kérdésed
de elõször vagyok user utána OP
és remélem, a jó folytatást

Ja! Hub nélküli OP!!
Nahát, mihez kezdesz most?

Most ezt ne feszegessük.

Hát erre jövök haza grrrrr

Láma kérdés, de hogy lehet egy HUB -ot fizikailag megtalálni a BSA -nak?
Én csak azokat az IP -ket látom akikrõl töltök, vagy akik tõlem töltenek.
A HUB -nak csak a no-ip címe látszik.
Szóval, hogy is van ez?

Perszepersze...

<20:30> <•Inspector-Gadget™•> Mindenkinek! A BSA laállítatta a mátrix serverét. a B-team és a Mátrix egy helyrõl ment. Hogy mentsük a menthetõt, átköltöztettük a HUB-ot. A különbség amit éreztek a T3-asról a cable-re való váltás miatt van. Sajnos így nem bír el a hub több usert😞 Amíg nem változik a helyzet kérjük legyetek türelemesek. A userlimit is jóval kevesebb, mint megszoktátok, de hát ennyit bír a kapcsolat.

Ezt fentrõl lefelé tessék olvasni! Éppen ránk vonatkozik. Érdemes lenne nem kimoderálni! :o)
THX.

ITB/9/2002.
ITB/9/2002-2006.

J e g y z õ k ö n y v

az Országgyûlés informatikai és távközlési bizottságának

2002. október 31-én, csütörtökön 9 órakor

a Képviselõi Irodaház 520. számú
tárgyalójában megtartott ülésérõl

Napirend:


A Business Software Alliance (BSA) Magyarország tevékenysége


Egyebek

Elnököl:
Rogán Antal (Fidesz), a bizottság elnöke




Jegyzõkönyvvezetõ:
Bihariné Zsebõk Erika


Az ülés résztvevõi

A bizottság részérõl:

Rogán Antal (Fidesz), a bizottság elnöke
Molnár Gyula (MSZP), a bizottság alelnöke
Lénárt László (MSZP)
Szabó István (Fidesz)
Pettkó András (MDF)
Mécs Imre (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:

Márfai Péter (MSZP) Molnár Gyulának (MSZP)
Simon Gábor (MSZP) Mécs Imrének (SZDSZ)
Török Zsolt (MSZP) Lénárt Lászlónak (MSZP)
Erdész Zoltán (Fidesz) Szabó Istvánnak (Fidesz)

Meghívott:

Sebõk Erzsébet, a Business Software Alliance (BSA) Magyarország fõtitkára

(Az ülés kezdetének idõpontja: 9 óra 12 perc)

ROGÁN ANTAL (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelettel üdvözlöm a bizottság tagjait és meghívott vendégeinket. Elnézést kérek a kicsit késõi kezdésért, de többen a reggeli dugóban üldögéltünk, és mint tudjuk, Budapestnek tempó kell, ennek megfelelõen egy kis késéssel kezdjük el a bizottság ülését.

Tisztelt Bizottság! A mai bizottsági ülésre eredetileg három napirendi javaslatot jelöltem meg. Az elsõ a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, ahol a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatását terveztem. Második napirendi pontként került volna sor a BSA Magyarország tevékenységérõl szóló tájékoztatásra, majd harmadikként az egyebeket terveztem, mint minden egyes alkalommal. Tájékoztatom a tisztelt bizottságot arról, hogy az elsõ napirendi ponthoz kapcsolódóan egyetlen egy olyan módosító indítvány érkezett, amely bizottságunk feladatkörébe tartozik, de ezt is visszavonták a tegnapi napon. Ennek megfelelõen az elsõ napirendi pont nyugodtan kimaradhat a bizottság mai ténykedésébõl, és javaslom, ezt vegyük is ki a napirendi javaslatból. A módosult napirendi javaslat: a BSA tevékenységével kapcsolatos tájékoztató, és az ahhoz kapcsolódó beszélgetés, esetlegesen vita, valamint az Egyebek.

Tisztelettel kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e valakinek véleménye, kérdése, megjegyzése a napirendi javaslattal kapcsolatosan? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincsen, kérdezem, ki az, aki elfogadja a napirendet? Aki elfogadja, azt kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.)

Köszönöm szépen, úgy látom, ez egyhangú.

Hozzá is látunk elsõ napirendi pontunkhoz. Tisztelettel üdvözlöm a BSA fõtitkár asszonyát, és egyben meg is kérem arra, hogy tartsa meg számunkra a tájékoztatót. Arról szeretném elõzetesen tájékoztatni fõtitkár asszonyt, hogy alapvetõen beszélgetés szokott kialakulni, ezért arra kérem önt, hogy arról beszéljen a felvezetõben számunkra, hogy mi a BSA pontos feladatköre, és hogy mit érez fontosnak az elmúlt esztendõk tapasztalatai alapján. Mivel a képviselõk többsége tudta, hogy a mai napon sor kerül erre a beszélgetésre, így kérdésekkel is készültünk, ezért kérem a fõtitkár asszonyt, hogy ezeket hallgassa meg, majd ha mód nyílik rá, szíveskedjen megválaszolni azokat.

Parancsoljon, öné a szó.

SEBÕK ERZSÉBET (Business Software Alliance): Köszönöm szépen, és egyben köszönöm a lehetõséget a BSA-Magyarország alapítói nevében, hogy lehetõséget kaptunk arra, hogy tevékenységünkrõl, magáról a BSA-ról tájékoztathatjuk önöket.

A BSA 1988-ban alakult meg az Egyesült Államokban. A legnagyobb szoftvergyártó cégek jogaik védelmére hozták létre az egyesületet azzal a céllal, hogy a marketing és a kommunikáció eszközeivel, valamint a jog segítségével érdekeiket védjék. A BSA Magyarországon 1993-ban jelent meg elõször, majd 1994 végén egyesületté alakult. 1995. március 22-én jegyezték be egyesületként, a BSA-Magyarország teljes neve: Business Software Alliance Magyarország Üzleti Szoftverszövetség a Jogtiszta Szoftvert Használó Magyarországért. Mivel ez egy kicsit hosszú névnek sikeredett, ezért BSA-Magyarországként a rövid nevünket használjuk általában.

A BSA-Magyarország elsõdleges tevékenysége és fõ feladata a figyelemfelkeltés, a tájékoztatás, vagyis a marketing és a kommunikáció eszközeivel elérni az üzleti vállalkozásokat, és rávenni õket arra, hogy vállalkozásukban jogtiszta szoftvereket használjanak. A különbözõ állami szervek felkérése alapján, illetve együttmûködési megállapodásaink kapcsán az oktatási tevékenység az egyik legfõbb feladatunk, amely kialakult, és amelyet folyamatosan végzünk.

Magyarországon 1995-ben volt elõször kampányunk, amely óriásplakátokon jelent meg, és igen nagy sikert ért el a legalizálás terén. A legalizálás terén a sikert abban látom, hogy míg a BSA tevékenységének megkezdése elõtt Magyarországon közel 90 százalékos volt az illegális szoftverfelhasználás az üzleti világban, addig tevékenységünk kezdete óta, a tavalyi évre ez 48 százalékra csökkent, azaz nagymértékben lecsökkent az illegális felhasználás aránya. Ezek részint marketingkampányainknak köszönhetõek, részint felvilágosító elõadásainknak.

Munkánk során a vállalatok, vállalkozások részére, ahogy az idõben haladtunk elõre, egyre több információs anyagot biztosítottunk. Egyik legelsõ kiadványunk a "Válassza a jogtiszta szoftvert", amely Szoftver Etikai Kódexet 1995-ben több mint 40 ezer vállalkozás kapott meg. A következõ esztendõben egy négyoldalas kiadványunk jelent meg, amelyben bõvebben informáltuk a vállalatokat, vállalkozásokat az illegális szoftverhasználat következményeirõl. Az ezt következõ alkalommal "Szoftvergazdálkodási útmutató" címû kiadványunkat adtuk ki, amelyben még több információt adtunk a vállalatok, vállalkozások részére. Különbözõ adatlapokat, szoftver-nyilvántartási mintákat készítettünk és küldtünk szét közel százezer vállalkozásnak. 2001-ben kiadtuk "Szoftvernyilvántartó" címû kiadványunkat, amely egy módszertani és egy jogi magyarázatból, valamint egy számviteli részbõl áll. Ezt a kiadványt ingyenesen szétosztottuk mindazoknak, akik ezt egy 2000-ben történt levélbeni megkeresésünk alapján kérték, illetve felajánlottuk részükre. Ezenkívül ez évi kampányunk során azok, akik a türelmi idõ meghosszabbítását kérik, kapnak belõle egy példányt, egyébként pedig könyvesbolti forgalomban is beszerezhetõ. Mindezt azért gondoltuk így, mert ha valaki nem kívánja felvenni a BSA-val a kapcsolatot, akkor könyvesboltban is be tudja szerezni.

Kampányaink során több próbálkozásunk is volt. 1997-ben a Miniszterelnöki Hivatalt, a Matáv-ot, ezenkívül gyógyszergyárat és több céget, például a Kereskedelmi és Hitelbankot, a Mol-t, a Villamosmûveket, a Siemenst próbáltuk meg magunk mellé állítani, felkértük õket, és õk kiálltak a legális szoftverfelhasználás mellett. Az ez évi kampányunk egy százalékpontos javulást hozott. A következõ alkalommal, 1999-ben felhívást intéztünk a vállalatokhoz, vállalkozásokhoz, hogy amennyiben kívánnak, részt vehetnek a Pozitívnak titulált kampányunkban. Belváros, Lipótváros, Terézváros önkormányzata jelentkezett erre, továbbá az Alba Geo-Trade, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Vivendi, a Szabadság Mezõgazdasági Termelõszövetkezet - amely azóta megszûnt, legjobb tudomásunk szerint - és a Délhús. A sajtó hasábjain kiálltunk a jogtiszta felhasználás mellett, és ezeknek a cégeknek - mielõtt a kampány elkezdõdött volna - elkészült a szoftvergazdálkodása, egy szoftver-nyilvántartási szabályzatot alkottak meg a vállalatokon belül.

Ez évben a BSA World Wide javaslatára elindítottuk itthon mi is a "Tûzszünet" névre fordított kampányunkat, ami már két évvel ezelõtt kezdõdött több országban, és sikeresen véget is ért többek között Törökországban, Görögországban, a Skandináv államokban. Idén februárban, akkor, amikor mi kezdtük a kampányunkat Gyõr-Moson-Sopron megyében, akkor kezdõdött el Tirol tartományban, Ausztriában is. Ausztriában ez év végére a tartományokban befejezik a kampányt, majd iparáganként kampányolnak tovább. Mi Magyarországon Gyõr-Moson-Sopron megye után Fejér megyébe küldtünk leveleket, illetve itt helyeztük el a plakátokat, majd harmadik megyeként Baranya megye, valamint Budapest - mert Budapest mindig külön kezelendõ - és agglomerációja október 1-30. között került sorra. A BSA-Magyarország ebben a kampányában azt ajánlja fel a vállalatoknak, az üzleti vállalkozásoknak, hogy a tudomásukra jutott ügyekben sem kezdeményez sem büntetõ-, sem polgári peres eljárásokat ez alatt a 30 nap alatt. Aki úgy érzi, hogy nem elegendõ neki a 30 nap a szoftver-nyilvántartás és a szoftvergazdálkodás rendbetételére, további 30 nap lehetõséget kérhet tõlünk.

Minden egyes kampányunk kezdete elõtt adatkezelési engedélyt kérünk az adatvédelmi biztostól, mert attól, hogy mi beszerzünk egy legális, forgalomban lévõ adatbázist, hogy egy nyilvános adatbázist megvásárolunk, attól még az adatkezelést engedélyeztetnünk kell, hiszen a viszontválaszokat valamilyen módon kezelni kell. Ha ugyanis a Szoftvernyilvántartót ki kell küldenem, akkor a címlistának meg kell lennie, tudnom kell, hogy milyen címre postázzam. Általában ezeket az engedélyeket a kampány méretétõl függõen 60-90 napra szoktuk kérni, ez idõ eltelte után - az elõírásoknak megfelelõen - az adatokat megsemmisítjük, vagyis a számítógéprõl letöröljük a listánkat minden egyes alkalommal. A BSA Magyarország további célkitûzései, hogy miután három megyén és Budapesten túljutottunk ebben az évben, a jövõ évben folytatni kívánjuk a Tûzszünet kampányunkat, és a fennmaradt 16 megyét szeretnénk felkeresni, és az ottani vállalatokat is megnyerni a legális szoftverfelhasználásnak. Célunk, hogy mire elérünk az Unióba, mire csatlakozunk, addigra elérjük az uniós átlagot. Az uniós átlag ma 30-32 százalék körül mozog, és a különbözõ országoknak jobb-rosszabb a statisztikai átlaga az illegális felhasználás terén. Reményeim szerint az ez évi kampány eredményeképpen a 48 százalékos illegális szoftverfelhasználás legalább 40 százalékra csökkenni fog; ezek az én reményeim.

Nem tudom, szóljak-e bõvebben valamirõl, mert bármirõl szívesen tájékoztatást adok. Nagyon röviden összefoglalva ennyit szerettem volna elmondani az elmúlt évek tevékenységérõl. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, fõtitkár asszony. Azt javaslom, lássunk hozzá a kérdések, a megjegyzések köréhez, és lesz arra is alkalom, hogy bizonyos kérdésekrõl, amely jobban érdeklik képviselõtársaimat, bõvebben is tudjon szólni. Mécs Imre képviselõ úrnak meg is adom a szót.

MÉCS IMRE (SZDSZ): Azt szeretném megkérdezni, hogyan tudták mérni ezt a 48 százalékos illegális szoftverfelhasználást. Érdekelne a módszer, hogyan jött ki ez a szám, és hogy mit vontak az illegális szoftverfelhasználás keretébe, esetleg a kipróbálásokat, a tanulmányozható változatokat is?

A másik kérdésem, hogy az elmúlt években tartottak-e önök tanfolyamokat a rendõrök vagy az ügyészek, bírák számára? Milyen méretûek voltak ezek, bentlakásosak voltak-e vagy sem? Mennyire voltak "tárgyilagosak" ezek a tájékoztatások? Egyelõre ezek volnának a kérdésem. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselõ úr. Azt javaslom, szedjük össze a kérdéseket, és majd együtt kérjük, hogy válaszolja meg a fõtitkár asszony. Szabó István képviselõ úr jelentkezett még, megadom a szót.

SZABÓ ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egy gyakorlatias kérdést tennék fel. Hallhattunk arról az elmúlt évben, hogy az egyik nagy hazai gyógyszergyárban volt egy szoftverrazzia, rendõrségi megerõsítéssel. Az volna a kérdésem, hogy néz ki egy ilyen akció? Ezen túlmenõen az is érdekelne, hogy ez lesz-e a gyakorlata az ügynökségnek az illegális szoftverhasználat felderítésében? Mi volt a célja ennek az akciónak? Ezzel valamiféle példát kívántak statuálni, vagy más módon kívánnak a késõbbiekben eljárni? Köszönöm szépen.

ELNÖK: Alelnök úrnak adom meg a szót.

MOLNÁR GYULA (MSZP): Két rövid kérdésem lenne. A BSA egy egyesület, amelynek alapító tagjai vannak, az anyacég ugyanis nem magyar. A külföldi alapítók mellé Magyarországon csatlakoztak-e olyan speciális magyar cégek, akik külföldön nem, Magyarországon viszont támogatják ezt az ügyet?

A másik, és ebben csatlakozni szeretnék Szabó képviselõtársamhoz, ugyanis sajátosan mindig a BSA nevét halljuk, amikor lefoglalásokról van szó. Mindig azt szerettem volna megkérdezni, ha találkoztam volna élõ BSA-személyiséggel, hogy nekik személyesen van-e hatósági jogkörük, vagy õk csak a háttérben vannak, és az õ nevüket használva maga a rendõrség jogosult az ilyen fellépésre? A praktikus kérdéshez magam is csatlakoznék, hogy jogi értelemben hogyan helyezhetõ el ebben az egészben a BSA szerepe? A publicisztikákat most vegyük le, mert nekik a hír akkor hír, ha a postás harap és nem a kutya. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Azt javaslom, zárjuk le a kérdések körét, és ha lesz még kérdés, a válaszadás után nyitunk egy második kört is. Megadom a szót fõtitkár asszonynak a válaszadásra. Parancsoljon!

SEBÕK ERZSÉBET (Business Software Alliance): Köszönöm szépen. Mécs képviselõ úr kérdéseire válaszolnék elõször. Ezeket a statisztikákat a BSA World Wide készítteti az International Planning and Research Corporation-nel minden évben. Õk a statisztikát az eladott gépek száma, a szoftvergyártók által a rendelkezésükre bocsátott forgalmi adatok alapján egy viszonyszám segítségével állapítják meg. A statisztikai adatok elkészültérõl ennyi információval rendelkezem, mert ezt bõvebben nem fejtették ki részünkre, bár többször kérdeztük, de ezt a választ kaptuk, hogy ilyen módon készítik el a világ összes országára a statisztikai tanulmányt.

Mi minõsül illegális felhasználásnak? Természetesen a demoverziók nem minõsülnek illegális felhasználásnak, a serververziók az alatt a 30-60-90 nap alatt, amíg jogosan lehetnek a számítógépeken, nem az illegális felhasználás körébe tartoznak. A próbaverziókra ugyanez vonatkozik, ugyanis ha próbaverziót tesz fel valaki a számítógépére, az az idõ, ami alatt ez a próbaverzió mûködik, az alatt legális felhasználásnak minõsül. Illegális felhasználás az, amikor a szoftverhasználó nem rendelkezik az adott szoftverhez a licenccel, illetve a beszerzést igazoló számlával, ajándéklevéllel vagy valamilyen hitelt érdemlõ bizonyítékkal, hogy õ ezt jogosan használhatja.

A tanfolyamokról: a BSA-Magyarország évente rendszeresen szervez tanfolyamokat az ORFK felkérésére egyeztetett idõpontokban a számítástechnikai szoftverek felderítésével kapcsolatosan, illetve az új szoftverek bemutatása céljából. Ezek a tanfolyamok kétnaposak, és tanfolyamonként általában 30 rendõr, nyomozó, vizsgáló tud részt venni rajtuk. Itt megismerkednek végsõ soron a legújabb, legkorszerûbb termékekkel, ezenkívül pedig a licencelési eljárásokban bekövetkezett változásokról is tájékoztatást kapnak. A tanfolyamokon az ORFK alkalmazottai tartják az elõadásokat kollegáik részére, mi ezt csak megszervezzük. A jogi elõadásokra, valamint a BSA alapító tagjainak elõadásaira mi hívjuk meg az elõadókat, egyébként az ORFK biztosítja a szakmai elõadásokat részükre.

A következõ kérdés az EGIS-üggyel volt kapcsolatos. Az EGIS Gyógyszergyárnál tartott ellenõrzésrõl annyit tudok, amennyit önök, azt is az újságokból. Az EGIS-ügy nem BSA-kezdeményezésre indult.

Hogy hogyan zajlik egy ilyen akció? Ismételten nemmel kell válaszolnom, mert nem tudom. A BSA-Magyarország egy egyesület, ennek megfelelõen egyesületi formában mûködünk, ezért nincs semmiféle hatósági jogkörünk, ezért mi nem megyünk ki a hatóságokkal. A nyomozás, a lefoglalás és az eljárás minden esetben a rendõrség dolga. Ennek ellenére tudom, hogy 1994-ben, a megalakulásnál, már az elsõ sajtótájékoztatónk után a sajtó tisztelt képviselõi a BSA-ra ragasztották a "szoftverrendõrség" nevet, ami egyszerûen lemoshatatlan. Engedjenek meg ennyi kitérõt, de meg kell jegyeznem, hogy pénteken a Napközben címû adásban Garamvölgyi úrral közösen voltunk a mûsor vendégei, ahol mind a ketten megjegyeztük, mind a ketten megemlítettük ismételten, hogy a BSA nem szoftverrendõrség, ugyanis rendõrségbõl csak egy van, vagyis nincs külön szoftverrendõrség. Ezután eltelt két perc, és a kérdezõ megint úgy indította következõ kérdését, hogy "És akkor a szoftverrendõrség mit csinál?" - mindez élõ, egyenes adásban történt. Nem tudok mint tenni, ezt nem tudom megváltoztatni, illetve hiába szeretném, ha eredménytelen marad minden próbálkozásom. Visszatérve a EGIS-ügyre, nem tudok ezzel kapcsolatban semmiféle felvilágosítást adni.

Az egyesület magyar tagjairól: a BSA Magyarországon a World Wide tagjait képviseli, ezenkívül a magyarországi nagy disztribúciók a tagjai, de pártoló tagunk, aki egy ideig alapító tagunk is volt, csak miután nem tudott az egyesület életében és munkánkban részt venni a távolság miatt, így pártoló taggá vált, többek között Scriptum Rt. Bárki, aki azzal fordul a BSA-Magyarországhoz, hogy szeretne a BSA- Magyarország tagjai közé kerülni - a kritérium az, hogy gyártó legyen -, egy levélben kell jeleznie ezt a szándékát, amit az intézõbizottság megvitat, és amennyiben az alapítói közgyûlés elfogadja, akadálytalanul beléphet, tagja lehet a BSA-nak.

A hatósági jogkörökkel kapcsolatban említettem korábban, hogy nincs hatósági jogkörünk.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Látom, Mécs Imre képviselõ úr ismét jelentkezik. Rögtön meg is adom a szót, nyitunk egy második kérdéskört, de elõtte magam is szeretnék néhány gondolatot elmondani. Szándékosan hagytam ezt a második körre, mert nem is annyira kérdések, mint inkább gondolatok ezek. Azt javaslom a BSA-nak, miután a szoftverrendõrség elnevezés egy örökké levakarhatatlan bélyeggé vált, hogy az embernek nagyon meg kell fontolnia, milyen módszereket alkalmaz akkor, amikor a legális szoftverhasználat elõsegítésén munkálkodik. Úgy látom, hogy a BSA tevékenységében a megfélemlítésre irányuló eszközök használata a reklámon, a propagandán belül is jóval nagyobb súllyal van jelen, mint a népszerûsítõ, ténymegelõzõ eszközök használata. Ha az ember körülnéz az utcán, látja azokat a plakátokat, amelyek megjelennek, vagy ha véletlenül találkozik velük egy televíziós reklámban, akkor már-már azt kell, hogy érezze a magyarországi szoftverhasználó társadalom tagjaként, hogy ami itt van, az egészen egyszerûen brutális fenyegetés arra az esetre, ha véletlenül bármilyen illegális vagy félig-meddig legális szoftver használatába bonyolódna bele; ez nem túl szerencsés dolog. Nem értek egyet az illegális szoftverhasználattal, ezt szeretném leszögezni, mindig is törekedtem arra, hogy ha szoftvereket használok, azok legalitása biztosított legyen, még akkor is, ha a kísértés ott van az embernél. Azt gondolom, jobb lenne, ha a pozitív kommunikációt erõteljesebben használná a BSA ebbõl a szempontból, és ennek nem nagyon látom a jeleit. Van-e ennek valamiféle oka? Ez egy nemzetközileg elfogadott metodika, amit a BSA használ mindenhol a világon, és ennek megfelelõen használja Magyarországon is, vagy ez kifejezetten speciális magyar sajátosság? Ha akár egyik, akár másik, kívánnak-e változtatni rajta a jövõben? Ez lenne a kérdésbe csomagolt véleményem, vagy véleménybe csomagolt kérdésem, ezt döntse el fõtitkár asszony a tetszése szerint. Mielõtt megadom a szót, elõtte Mécs Imre képviselõ úr kérdezhet. Parancsoljon, képviselõ úr.

MÉCS IMRE (SZDSZ): Azt szeretném megjegyezni, hogy nem igazán kaptam értékelhetõ választ a 48 százalékra vonatkozóan. Ha rendelkezésünkre bocsátaná ezeket az adatokat, megköszönnénk, és érdekelne, hogy milyen módszerrel állapították meg ezt a százalékot. Itt ugyanis nagyon sok buktató van, hogy néhányan mondjak: a Microsoft, vagy önök, ezt nem tudom pontosan, megállapodott a nagy PC-forgalmazókkal, hogy csak szoftverrel együtt szállítanak hardvert, a Compaq-kal, az IBM-mel és a többiekkel. Ezzel szemben van például egy megállapodás, hogy minden felsõoktatási intézményben dolgozó és tanuló diák jogszerûen használhatja a Microsoft szoftvereket, de ugyanakkor meg kell venni még egy példányban a szoftvert, ugyanis minõségi gépet nem lehet kapni szoftver nélkül Magyarországon, csak úgynevezett gagyi gépet, ahogy mondják a gyakorló szakemberek. Ennek következtében például egy egyetemi célra vásárolt jó minõségû számítógépre duplán kell megvásárolni a Microsoft egyébként monopolhelyzetben lévõ szoftverrendszerét, szoftvercsaládját. Azért is kérdezem ezt, mert igen sok esetben az elavult gép helyett vesznek egy újabbat, de még a régi Win98-at használják. Ebben az esetben hogyan tudja a nemzetközi BSA háttérintézménye megállapítani, hogy illegális szoftverhasználat történt? Ezek a számok, ha nincsenek kellõen megalapozva, csak riogatásra alkalmasak. Egy rendkívül finom területen, lényegében egy szellemi gépezet területén keltenek olyan képzeteket, mintha bankrablás történne. Ebben csatlakozom elnök úr megjegyzéséhez, hogy hihetetlenül ízléstelennek, a mi erkölcsi szemléletünkkel össze nem férõnek tartom azt, hogy az egyetlen létezõ érdekvédelmi cég bilincsekkel riogatja a szellemi termék felhasználóit. Mi lenne, ha például Kertész Imre bilinccsel riogatná azokat, akik az õ könyvét nem olvasták el, vagy elolvasták, de esetleg kölcsönadják másoknak?

Hihetetlen ellentmondás feszül a szoftverfelhasználás lényege, az egész számítógépes kultúra lényege és e brutális megjelenítés, fenyegetés között, amit önök használnak. Úgy gondolom, nagyon szelíd és finom válasza erre a társadalomnak, hogy önöket szoftverrendõrségnek nevezi, de nevezhetnék inkvizíciónak vagy más egyébnek is. A szerzõi jogi törvény tárgyalása során is elmondtam ezt önöknek, ugyanis az önök képviselõje részt vett az önkormányzati bizottság ülésén, és utána az elsõ bilincses szériát vissza is fogták, mert ezzel csak a Linux terjedését segítették elõ többek között, ugyanakkor most megint elõhozták. Adjon nekem magyarázatot arra, hogy mi ez a konok szembenállás a magyar számítástechnikai szférával, és az abban dolgozó több tízezer vagy százezer ember mentalitásával? Egyértelmûen, egyhangúlag elítélték önöket e megjelenítés alkalmazása miatt. Mégis milyen megfontolások vezették önöket, hogy újból elõszedték, és újból riogatják óriás plakátokon az embereket, amely óriásplakátok árát a szoftverek extraprofitjából fedezik, vagyis a mi pénzünkbõl. A mi pénzünkbõl riogatnak önök minket, ahogy ez szokott lenni. Hogyan gondolják, hogy ezáltal kevesebben lesznek az emberek, a kisdiákok, akik elkezdenek számítógépet használni? Az iskolában megvette az állam több milliárd forintért a jogot, és önök még külön riogatják az embereket? Mi ennek a magyarázata? Adjon értelmes magyarázatot erre, mert nem kell nagy felismerés ahhoz, hogy lássák, hihetetlen mértékben elítélik ezért önöket, és személy szerint én is elítélem ebben a formában ezt a kampányt, és ezzel nem vagyok egyedül a magyar informatikai társadalomban.

A másik kérdésem az, hogy kötöttek-e önök a rendõrség vezetõivel, illetve a Belügyminisztériummal együttmûködési szerzõdést? Ha igen, ebben voltak-e anyagi kondíciók, esetleg prémiumfeltételek, alapítványi adományok vagy egyebek? Ha igen, mikor és milyen mértékben? Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Azt hiszem, nem lesz könnyû dolga a fõtitkár asszonynak. Parancsoljon, öné a szó.

SEBÕK ERZSÉBET (Business Software Alliance): Nagyon szépen köszönöm. A bilincses plakáttal kezdem. 1998 óta vagyok a BSA-Magyarország fõtitkára, az elõdöm és munkatársai a megalakuláskor azt a marketingstratégiát álmodták meg, az alapítók és a marketing-szakemberek azt találták ki, hogy ez a bilincses plakát lesz az elsõ megjelenési formája a BSA-nak Magyarországon, mint ahogyan ez világszerte megjelent hasonló plakátokon, és ez megfelelõ lesz. Volt is ennek visszhangja, ugyanis a plakát megjelenése után, eszerint a statisztika szerint, amire majd késõbb még visszatérek, több mint 10 százalékkal javult a legális felhasználás Magyarországon. Említettem, hogy nagyvállalatokat, önkormányzatokat és különbözõ cégeket állítottunk magunk mellé, hirdetõplakátokon és újságcikkekben kértük, hogy csatlakozzanak hozzánk a legális felhasználók körébe további cégek is. Ezekben az években maximum egy százalékpontot nõtt a legális felhasználás aránya Magyarországon. Amikor a Szoftvernyilvántartó címû kiadványunkat kiadtuk, amelyben komoly módszertani segítség van a vállalkozások szoftvernyilvántartásának elkészítésére, abban az évben is csak és kizárólag egy százalékpontos eredményt értünk el. Azokban az években, amikor ún. negatív kommunikációt folytattunk a cégek felé, megjelent az újságokban egy "Nekem 8" feliratú plakát, amirõl nem is igen tudták, hogy mi lesz, mert elõször üres volt a felület, majd jött a Nekem 8, amikor a szerzõi jogi törvény a büntetési tételt két évrõl nyolc évre változtatta. Ekkor az a marketing ügynökség, akivel dolgoztunk, a Nekem 8-at találta megfelelõnek. A legalitási arány Magyarországon ezzel is csak 4 százalékpontot nõtt.

Meg kell jegyeznem, hogy az idén, mielõtt ezeket a plakátokat kihelyeztük volna, illetõleg a kampányt elkezdtük volna, egy felmérést készítettünk el, fókuszcsoportokat hívattunk össze, akik különbözõ plakátokat, különbözõ képi anyagokat tekintettek át. A vállalatok elsõ számú vezetõinek, gazdasági vezetõinek köre vett részt ezekben a vizsgálatokban, és ez a vezetõi kör nem tartotta ellenszenvesnek ezt a plakátot, sõt úgy ítélte meg, hogy ezen ténylegesen megdöbben a vezetõ, és ahogy beér az irodába, megkéri a kollegáját, hogy nézze át, van-e szoftvernyilvántartásuk, megfelelõ-e, egyáltalán hogy állnak e téren. Miután a vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy ez a plakát nem fog nagyon nagy ellenszenvbe ütközni, így elfogadtuk, és ezzel a plakáttal indítottuk el a kampányunkat.

Hogy ez változhat-e jövõre, ezzel kapcsolatban egyet tudok felvállalni, mint ahogyan több esetben is magamra vállaltam, hogy a nemzetközi standardok ellenében bizonyos kampányokat mereven elutasítottam. Volt olyan kampány, amit nem vállaltunk föl Magyarországon, mert az, ami az európai uniós országokban megy, ennél intezívebb és erõsebb.

A pozitív kommunikációról: megpróbálok oktatni, pontosabban bárhová, ahová elõadás megtartására hívnak, nagyon szívesen elmegyek, hogy beszéljek a BSA-ról, hogy elmondjam, mi a legális szoftverhasználat feltétele, mik a kritériumrendszerek, hogyan lehet ezt az állapotot elérni. Többek között tegnap volt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál egy meghívásom egy elõadás megtartására, ahol vállalatvezetõk vettek részt, és megtartottuk a tájékoztatónkat. Rendszeresen tájékoztatókat tartunk vidéken, ahová meghívnak, nagyon szívesen elmegyünk. Egyszer tartottam egy konferenciát, mint "BSA-Magyarország" 1999-ben, amikor a szerzõi jogi törvény változott. Az a konferencia sikeres volt, dr. Pálos György úr és még nagyon sokan jelen voltak, ahol nemcsak a szerzõi jogról szólt az elõadás, hanem az alapító gyártóink ismertették a szoftverlicencelés feltételrendszerét.

A Microsoft kérdésére rátérve azt kell mondanom, nem vagyok feljogosítva arra, hogy a Microsoft nevében nyilatkozzak. A Microsoft a BSA egyik alapító tagja itt is és világszerte is. Az Microsoft licencpolitikájába, illetve árképzési politikájába nem tudok beleszólni. Minden egyes alkalommal, ha ilyen jellegû kérdés merül fel egy megbeszélés alkalmával, közvetítem feléjük, ennyi a lehetõségem egy-egy céggel kapcsolatban. Nagyon üdvözöltem azt a lehetõséget, amit megteremtettek a diákoknak, ilyen szempontból, ahogyan ön említette, hogy megvesznek egy alapgépet, és azon természetesen szállítják már a szoftvert, én személy szerint még így nem gondoltam végig, de közvetíteni fogom az ön által felvetett problémakört a Microsoft BSA képviselõjének.

MÉCS IMRE (SZDSZ): Az illegális szoftverhasználat mérõszámával kapcsolatban említettem, hogy itt például duplán fizetjük meg, sõt triplán, mert azon az egy gépen több tanárnak is van jogosultsága, és az már ki van fizetve, és lehet hogy így már nem 48 százalék ez az arány.

A másik, hogy nem tetszett válaszolni arra a kérdésemre, hogy rendelkezésünkre bocsátják-e ezeket a megalapozott számításokat, amelyek alapján ön a 48 százalékot és más százalékokat említ a magyar illegális szoftverfelhasználásra vonatkozóan.

SEBÕK ERZSÉBET (Business Software Alliance): Az IPR tanulmányát tudom az önök rendelkezésére bocsátani, ha kérik, a nap folyamán beküldöm annyi példányban, ahányra szükségük van. A háttérszámításokat meg kell kérnem a BSA World Wide Alaptól, mert nem rendelkezem vele, ugyanis mindig a kész tanulmányt kapom meg, a különbözõ országokra vonatkozó statisztikai számokat. Hogy õk hogyan számítják ezt ki, az erre vonatkozó háttérszámításokat nem bocsátják rendelkezésemre.

MÉCS IMRE (SZDSZ): Az ön felelõssége, hogy adott esetben 48 százalék az illegális felhasználás. Érdekes, hogy nem tudja, hogyan született ez az arányszám, és nem is tudja megmondani, pedig mi szeretnénk tudni, hogy jött ki ez a szám.

ELNÖK: Képviselõ Úr! Hadd kérjem meg arra, hogy a rend kedvéért tartsuk be azokat a szabályokat, amelyek kialakultak a bizottsági ülésen. Ennek megfelelõen fõtitkár asszonyt megkérem, fejezze be a válaszát, és azt követõen még egy reagálási körre lehetõséget fogok biztosítani, és azt javaslom, hogy utána zárjuk le a beszélgetést. Fõtitkár asszonyé a szó.

SEBÕK ERZSÉBET (Business Software Alliance): Még az együttmûködésrõl szeretnék szólni. Az ORFK-val és a VPOP-val aláírt együttmûködési szerzõdésünk van. Az ORFK-val 1995-ben írtuk alá az elsõ együttmûködési megállapodásunkat, amit korszerûsítettünk 2000-ben. Amikor 2000-ben aláírtuk ezt a megállapodást, változatlanul ugyanazok a pontok, ugyanazok a paragrafusok kerültek bele megállapodásunkba, mint 1995-ben, majd ezt utólagosan módosítottuk. Az együttmûködési szerzõdésben 1995-ben is benne volt a BSA javaslatára, hogy az illetékes rendõrhatóság jutalomban részesíthet bárkit, de nem a BSA javasol és nem a BSA pénzébõl. A BSA-Magyarország sem az ORFK-nak, sem rendõrségi alapítványoknak nem fizetett, nem adományozott, nem adott egyetlen egy fillért sem. A BSA Magyarország csak és kizárólag az oktatás terembérleti költségét és az ahhoz kapcsolódó költségeket fedezi, ezek a költségek viszont nem olyan jellegû költségek, amelyekbõl bárki is részesülhet. Errõl ennyit tudnék mondani, amennyiben elégedett ezzel.

ELNÖK: Lehetõség van még reakcióra, Pettkó Andrást láttam jelentkezni.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Elõször a kampányról szeretnék néhány gondolatot szólni, majd egy kérdésem volna. Bizonyos, hogy a most folyó kampányban nem úgy kellene megjelenniük a plakátoknak, mintha kábítószeres küzdelem lenne. Nem az elrettentésre kellene a hangsúlyt helyezni, hanem az emberek gondolkodásmódján kellene megpróbálni változtatni, ezért úgy vélem, jó lenne ezt a plakátot átgondolni.

A kérdésem pedig az, hogy a sajtóhírekbõl hallottam, november elején a rendõrséggel összefogva újabb ellenõrzéseket tartanak. Milyen eredményeket várnak az akciótól?

ELNÖK: Van-e még kérdése, észrevétele, megjegyzése valakinek?

MÉCS IMRE (SZDSZ): Még egy észrevételem, álláspontom lesz.

ELNÖK: Álláspont?

MÉCS IMRE (SZDSZ): Vélemény mindarról, amit hallottunk.

ELNÖK: Ezt a végén megtehetjük, elõtte azonban még megadjuk fõtitkár asszonynak a szót. Szabó István.

SZABÓ ISTVÁN (Fidesz): A végén szeretnék én is szólni.

ELNÖK: Szokatlan kérések ezek, de inkább azt javaslom, aki kérdezni, érvelni kíván, most tegye meg.

SZABÓ ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Bár nem kérdés az, amit szeretnék elmondani, mégis szeretném megadni a reagálás lehetõségét fõtitkár asszonynak. Mindazok alapján, ami itt elhangzott, a BSA-val kapcsolatos mai tudásom alapján nem vállalkoznék arra, hogy eldöntsem, a BSA egy valóban önálló célokat önállóan szolgáló szervezet-e, vagy a szoftvergyártó cégek olyan segédcsapata, amely azt a célt szolgálja, hogy az üzleti életben meg nem engedhetõ marketingmódszerekkel, vagy nem éppen a jó ízlés határain belüli marketingmódszerekkel ezt a tevékenységet elvégezze ezek helyett a cégek helyett. Egy szoftvergyártó cég marketingmunkájába és piacépítõ tevékenységébe feltehetõen egy bilincses plakát nem nagyon illik bele, de a BSA ezt megteheti, mi több a rendõrséggel közösen végrehajtott akcióval - mint amilyet az EGIS-nél folytattak - nyomatékosíthatja is ezt a tevékenységet. Ebbõl a szempontból nagy különbséget nem tudok tenni, hogy egy BSA-rendõrségi közös akcióról van-e szó vagy a BSA tanácsadói valamilyen felkérés alapján jelen vannak egy ilyen akció során. Azt hiszem, ennél még mindig jobb lenne, ha felvállalná a BSA, hogy részt vesz ilyen akciókban.

Ami a statisztikákat illeti, nyilván Mécs képviselõ úr sem arra gondol, hogy a teljes háttérszámítást, amit önök megkaptak, rendelkezésünkre bocsássák, de gondolom, ennek módszertana önöket is bizonyára érdekli, hogy ez valóban megalapozott számokat biztosít-e vagy ez is egyfajta marketingmódszer az intenzív piacépítés fázisában lévõ területen, mint a kelet-közép-európai országokban, köztük Magyarországon is. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Mécs Imre képviselõ úr a végén kíván szólni.

MÉCS IMRE (SZDSZ): Most szólnék én is, hogy tudjon reagálni rá a fõtitkár asszony.

ELNÖK: Parancsoljon!

MÉCS IMRE (SZDSZ): A mûszaki egyetemen engem arra szocializáltak, hogy a definíciókat és az alapadatokat mindig ellenõrizni kell. Sarkalatos alapadat, ami a BSA létében alapvetõ, hogy nagy az illegális szoftverfelhasználás, tehát úgy gondolom, az önök számára elemi dolog, hogy ezt pontosan tudják, hogy bizonyítsák, amit bármikor ellenõrizni lehet. Most kiderült az, hogy egy nemzetközi anyacégnek, egy másik nemzetközi cégnek a becslése alapján mondják egy kis országra vonatkozóan ezeket a számokat, amit egyáltalán nem tudok megnyugtatónak tartani, sõt inkább nyugtalanítónak tartom. Nyugtalanítónak tartom azt, hogy önök nincsenek ebben felkészülve, és nem tudják rögtön mondani, hogy ezt így és így számoltuk ki, és ennek a becslésnek a pontossága + 5 százalék, + egy vagy fél százalék, mert ez így szokás.

A másik probléma az, hogy hihetetlen egyoldalú az önök mûködése. Akik használnak szoftvereket, különösen a gyakorlati monopolhelyzetben lévõ nagy cégek szoftvereit, azok pontosan tudják, hogy a fogyasztóvédelem, a minõségvédelem, a garancia oldala is teljesen egyoldalú és kiszolgáltatott ezeknek a nagy cégeknek, amelyeknek önök a fegyverhordozói. Ha el tetszik olvasni figyelmesen ezeknek a nagy cégeknek a garanciára vonatkozó kizárásait, láthatja, hogy gyakorlatilag semmire nem adnak garanciát, bármilyen hiba esetén elzárkóznak a kártérítéstõl. A nagy cégek forró drótjai és egyéb ígért támogatásai pedig mind olyanok - ezt a gyakorlatból tudjuk -, hogy nemigen segítik elõ a dolgokat. Itt egy rendkívül egyoldalú kapcsolat alakult ki, amelyre önök még rátettek ezzel a bilincses plakáttal. Magyarországon elég magas a gyilkosságok száma, sok a családon belüli erõszak és sajnos a kábítószerek is támadnak, mégse jut eszébe senkinek, hogy bilincseket rakjon a plakátra. Ugyanakkor itt egy finom szellemi területrõl van szó, az informatika, a számítógépek használata, az ezzel kapcsolatos szoftverek használata a szellemi tevékenység körébe tartoznak, amely egy finom terület, és itt durva, brutális szimbólumokat használni, a büntetõeljárást, ami szintén egyfajta végsõ és brutális eszköz, a finom kérdések szabályozására felhasználni lehetetlen. Nem lehet órát kalapáccsal javítani, azzal csak összetörni lehet.

Azt gondolta a szakma, bár nem kértek meg, hogy közvetítsem a véleményt, de valószínûleg sokan egyet fognak velem érteni, hogy azt mondom, úgy gondoltuk, a kezdeti nagy lendülettel elindult bilincses akció után az egyesület visszafogottabb lesz, és megpróbál kultúráltabb kapcsolatot kialakítani a felhasználókkal. Ön, fõtitkár asszony azt mondta, önök lemérték, hogy egy vagy négy százalék, ha jól értettem, ezt köszönhetik a bilincsnek, és azt mondják, hogy nem érdekes, riogassuk csak az embereket óriásplakátokon, ha még egy fél százalékot vagy egy százalékot elérünk, mert ez ennyi és ennyi milliárd forintot jelent. Ugyanakkor elfeledkeznek arról, hogy kontraproduktív ez az egész, az ellenszenvet növelik, és egyre többen fordulnak a nyílt forrásból beszerezhetõ szabad szoftverek felé nemcsak magáncégek, hanem tudomásunk van arról, hogy például Németország egyes szövetségi köztársaságaiban állami számítógépes hálózatokon is egyre inkább ezeket használják, egyre inkább ebbe az irányba megy a világ. Lehetetlen állapot az, hogy a forráskódot nem lehet megismerni annak ellenére, hogy magyar törvény elõírja, hogy megismerhetõ. Az önök által képviselt cégek mégis beírják a garancialeveleikbe és mindenhova, hogy szigorúan tilos a forráskód megismerése, visszafordítása vagy visszaszámlálása. Úgy gondolom, itt egy olyan mentalitás brutális megnyilvánulását látja a szakma, amely korszerûtlen, kontraproduktív, és amely idegen az egész számítástechnikai mentalitástól.

Sokkal inkább arra kellene törekedni, hogy jobban ki kellene szolgálni a felhasználókat, amit sok cég csinál is, mert a kisebb vagy közepes szoftvercégek ezt az utat választják, jobban rendelkezésre állnak és a módosításokat rendelkezésre bocsátják. Ugyanakkor az önök által képviselt nagy cégekkel kapcsolatban állandóak a nemzetközi botrányok, állandóak a leleplezések, amikor kiderül, hogy egy-egy szoftver rosszul mûködik, nem védik a számítógépet a betolakodóktól, olyan rések nyílnak meg, amelyek a gyors és a felületes fejlesztés eredményei és így tovább. Ön kivonhatja magát ebbõl a vitából, mert azt mondja, hogy önök egy érdekvédelmi szervezet, egy másik oldal a fogyasztóvédelem, megint másik az állami minõségellenõrzési garancia, az önöket nem érdekli, hanem rázzák a bilincset, mert az a lényeg, hogy az árbevétel nõjön, amibõl önök százalékot kapnak. Egészen nyíltan és egyenesen errõl van szó egy olyan területen, ami az emberi gondolkodást segíti, ami az emberi gondolkodás és lélek szerszáma, mert azzá vált a számítógép, önök mégis úgy kezelik ezt a dolgot, mintha ékszert lopnánk valahonnan, és ezért brutálisan el kell járni. Pedig az igazi célnak annak kellene lennie, hogy minél több fiatalt megismertessünk a számítástechnikával, minél jobban elterjesszük, és ebben az esetben a jó minõségû termékek fölhasználása is nõne. Végsõ soron ezzel nagyobb haszonra tehetnének szert a fejlesztéssel foglalkozó nagyvállalatok, és ilyen szempontból én, mint magánszemély az önök tevékenységének ezt a részét messzemenõen károsnak tartom.

Ugyanakkor szeretném kijelenteni azt, hogy érdekeltek vagyunk abban, hogy legalizálódjanak a szoftverfelhasználások, érdekeltek vagyunk abban, hogy ne történjen meg az, hogy üzleti célra "lopott" szoftvereket használjanak. Amikor a piszkos 91-ek tárgyalása folyt, a rendõrség is lopott szoftverrel, a Hangsági Állami Gazdaság Word-jével vették föl a jegyzõkönyvet, amit a tárgyaláson el is mondtak Mosonmagyaróváron, az Ügyészség azonban mégsem indított semmilyen eljárást, hanem önök, illetve a Microsoft megállapodott késõbb a Belügyminisztériummal. Ezt csak azért mondtam el, mert ilyen közállapotok voltak, ugyanakkor szerencsétlen mozgássérültektõl, informatika szakos hallgatóktól, kisemberektõl elkobozták a gépeiket, a winchestereiket, kifürkészték személyes adataikat és így tovább. Egy rendkívül gusztustalan rendõrségi eljárás bontakozott ki az önök tevékenysége következtében, ugyanakkor hangsúlyozom, hogy rendkívüli mértékben érdekeltek vagyunk abban, hogy normális áron, elfogadható áron a magyar jövedelmekhez és a magyar számítógépárakhoz viszonyítva is normális árakon lehessen hozzájutni az alapvetõ alapszoftverekhez. Ennek biztosításában partnerek is leszünk, ha kultúrált módszerrel történik mindez, és a bilincses, erõszakos, inkvizíciós jellegû mentalitás teljesen a háttérbe fog szorulni. Befejeztem, elnök úr, köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A záró reagálásra megadom a szót a fõtitkár asszonynak.

SEBÕK ERZSÉBET (Business Software Alliance): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak nagyon röviden reagálnék az elhangzottakra. Az emberi gondolkodás és a tudat átformálására emberöltõkre van szükség. Nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy a nyolcvanas években, amikor a PC-s világ kezdett elterjedni Magyarországon, az akkori körülményeink miatt hogyan jutott hozzá Norton Commanderhez vagy akár egy ládatologató játékprogramhoz valaki. Ha valaki átjutott a bécsi út másik oldalára, ott kapott egy szoftvert, egy hónapon belül az egész ország ezzel a szoftverrel játszott. Az emberek gondolataiban ez maradt meg, hogy a szoftvert nem kell megvenni, hanem ha van valakinek, akkor attól el kell kérni, és azt a szoftvert használhatjuk, függetlenül attól, hogy otthon vagy a vállalkozásban, vállalatnál. Ez az egyik, amit hozzáfûznék a hallottakhoz. A másik gátja annak, hogy a legális felhasználás elterjedjen Magyarországon az volt, hogy egészen 1989-ig nem volt legális szoftverkereskedelem Magyarországon. Ma már ez megvan, a disztribútorokon és a kereskedõi hálózatokon keresztül létezik. Amit azonban nagyon hiányolok, az az, hogy ha egy kereskedõhöz elmegy valaki, hogy egy gépet beszerezzen, nem kapja meg tõle a kellõ felvilágosítást. A magam szerény körülményei és lehetõségei között minden egyes alkalommal felhívom erre a kereskedõk figyelmét, hogy feltétlenül tájékoztassák a vevõt arról, hogy a szoftvereket miként, hogyan, milyen lehetõségekkel lehet használni.

A marketingmódszereinkrõl: nem tudom, hogy kívánnak-e alapítóink a jövõ év során még hátralevõ 16 megyében a Tûzszünet kampány megjelenési formáján változtatni, de és amennyiben igen, nagyon szívesen venném, ha lehetõséget kapnék arra, hogy a marketingügynökség által elkészített anyagokat önöknek bemutathassam. Fókuszcsoportos vizsgálatot is készíttetek rendszeresen, ahogyan most is egy húszoldalas tanulmányt készült a vizsgálat eredményérõl, de fel tudom ajánlani, hogy a következõ alkalommal, mielõtt a plakát vagy bármilyen nagyobb példányszámban megjelenõ hirdetésünk kiadásra kerülne, ha ezt önök fel tudják vállalni, idejük megengedi, szívesen bemutatom önöknek, hogy közösen válasszuk ki azt, ami önök szerint is elfogadható.

Az EGIS-akcióval kapcsolatban: a BSA nem megy ki, nem megy sem a rendõrséggel, sem mással karöltve, semmilyen formában nem megy ki egyetlen egy ellenõrzésre sem. A BSA jogi képviselõinek ott ér véget a feladatuk, hogy az illetékes kapitányságon feljelentést tesznek. A rendõrség önállóan, egyedül végzi ezeket a feladatokat, és ha szükségük van rá, igazságügyi informatikai szakértõket vonnak be. Ezek a szakértõk egyébként egy nyilvános listából választhatók ki. Nincs tudomásom róla, hogy például az EGIS-nél ki volt kint szakértõként, kit vitt magával a rendõrség, hogyan bonyolította le az ellenõrzést. Ahogyan említettem, errõl az esetrõl az újságokból értesültem, és hogy az ügy jelen pillanatban hogy áll, azt is az újságból tudom.

A statisztikai adatokra visszatérve, a módszert rövid idõn belül beszerzem, és megküldöm a bizottság részére, valamint ezt az egész tanulmányt is, amit mi minden év júniusában megkapunk. A tavalyi évi tanulmány rendelkezésemre áll, azt elõbb át tudom küldeni, a számítási módszert pedig ahogy megkapom e-mailben, abban a pillanatban az önök rendelkezésére bocsátom.

Mécs képviselõ úr említette, hogy egyre többen használnak Linuxot. Képviselõ Úr! Én, mint a BSA Magyarország fõtitkára, örülök annak, hogy a világ sokszínû. Örülök annak, ha bárki, aki egy számítógépet beszerez, megvásárol magának, operációs rendszert is tetet fel rá, ha az Linux, akkor Linux, ha Microsoft, akkor Microsoft. A lényeg, hogy elinduljon a világ, elinduljanak a vállalakozások, és a vállalkozásokon keresztül a többi felhasználó is érezze annak szükségét, hogy legális szoftvereket használjon. Ez örömmel fog eltölteni, és remélem, elõbb-utóbb elindul a változás. Amit azonban személy szerint nagyon hiányolok, és családi körben is tapasztaltam, hogy oktatási rendszerünkbõl valahogy kimaradt az ezzel kapcsolatos különbözõ jogok ismertetése. A fiatalok nem igazán tudják, hogy milyen környezetben és hogy élünk, tisztelet a kivételnek azokban az iskolákban, ahol ezt megkapják. Elképzelhetetlennek tartom azt, hogy informatikai oktatást kezdenek ma már sok esetben az elsõ osztályban is, és ezzel sehol sem foglalkoznak. A gyermek korának megfelelõen el lehet beszélgetni velük, mint ahogyan a tízparancsolatot valamilyen módon a szülõk megtanítják otthon. Ennek az egyik parancsolata az, hogy ne lopj. A gyerek a közértben nem elveszi a csokoládét és megeszi, hanem megvárja, amíg a szülõ kifizeti azt. Valamilyen szinten ezzel is rá lehetne nevelni a felnövekvõ ifjúságot, hisz utánunk õk fognak ezekkel a termékekkel, az egyre inkább korszerûsödõ termékekkel együtt dolgozni, õk fogják megvenni vagy esetleg illegálisan használni, ami már szomorú lenne.

Nagyon köszönöm önöknek a lehetõséget, hogy itt lehettem, hogy elmondhattam azt a feladatkört, amivel a BSA foglalkozik.

Végül engedje meg, elnök úr, hogy a Szoftvernyilvántartó egy példányát átadjam önnek, ami gondolom, hasznára válik az Országgyûlés Hivatalának, és ez alapján, ha esetleg még nem készítették el a szoftvernyilvántartásukat, el fogják tudni készíteni. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha megengedik, lezárom ezt a napirendi pontot.

MÉCS IMRE (SZDSZ): Elnök úr, a jegyzõkönyv számára még egy szót szeretnék szólni.

ELNÖK: Parancsoljon!

MÉCS IMRE (SZDSZ): Annyit szeretnék csak elmondani, hogy a nyílt forráskódú, szabad szoftverekre gondoltam. Egyszer említettem a Linuxot is, de csak példálózva, nem akarok propagandát csinálni itt a Linuxnak, csak azt akartam vele érzékeltetni, hogy a nyílt forráskód felé irányul nagyon sok esetben az érdeklõdés. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna elmondani.

ELNÖK: Köszönöm. Engedje meg, fõtitkár asszony, hogy annyit mondjak zárásként, itt jó néhány meghallgatást, beszélgetést megértünk az utóbbi egy-másfél esztendõben, mégis azt mondhatom, kevés ilyen viszonylag konszolidált, de éles hangnemût tapasztaltam. Azt hiszem, ez azért elgondolkodtató kell, hogy legyen bizonyos értelemben az önök számára is.

Ezt a Szoftvernyilvántartót megköszönöm, és azt tudom mondani, hogy tovább fogom adni az Országgyûlés Hivatalának. (Derültség.) Ezt mi nem szoktuk ellenõrizni ebbõl a szempontból, és nem tudom, hogy a legális szoftverhasználat mennyire érvényesül a Házban, de bízom benne, hogy az Országgyûlés Hivatalában minden rendben van e téren. Köszönöm szépen, ezt a napirendi pontot lezárom.

Köszönöm önnek, hogy a mai napon rendelkezésünkre állt, és bármi, amit el kíván küldeni, a bizottság titkárságán keresztül természetesen eljut a képviselõkhöz, és alkalmat teremtünk arra is, hogy adott esetben, nem feltétlenül bizottsági ülés formájában, akár egyéni érdeklõdésként egy idõpontban a képviselõkkel nyugodtan le tudjon ülni beszélgetni. Azt hiszem, erre a bizottság tagjai mindig is nyitottak voltak.

SEBÕK ERZSÉBET (Business Software Alliance): Köszönöm szépen.

ELNÖK: Még egy napirendi pontunk maradt, az Egyebek, részemrõl azonban nincsen semmi, ami ezt a kategóriát lefedné. Kérdezem, hogy a bizottság tagjai részérõl van-e valakinek közlendõje? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincsen, mindenkinek köszönöm a részvételt, különös tekintettel meghívott vendégeinkre. A bizottsági ülést berekesztem.

(Az ülés befejezésének idõpontja: 10 óra 29 perc)

Rogán Antal
a bizottság elnöke