Filmek, amiket most láttunk...

Ja. újraszinkron, de minek?

cikk a témához<#whatever>

Valamint..
Az élet mindig drága -
Magyar szinkron: Dörner György

Legdrágább az életed -
Magyar szinkron: Dörner György..

Természetesen Bruce Willis magyar hangjáról van szó..

Szerintem nem IS. Gondolom nem két szinkron keszult egy idoben hanem kesobb ujraszinkronizaltak. Tehat mikor moziba kerult akkor sokan a vass gabor fele hanggal ismertek meg willist😊

Is.
Drágán add az életed -
Magyar szinkron 1: Vass Gábor
Magyar szinkron 2: Dörner György

Még drágább az életed -
Magyar szinkron: Szakácsi Sándor..

Es tenyleg, az eslo szinkron verzioban még vass gabor volt..

Fõleg, hogy a DH 1 - 2-ben még nem õ adta a magyar hangját 😊

Regi jo trailerek😊

Mondom jo volt...mert sok jo szineszunk van, teny. De az eredeti akkor is mas, mert.... Mar leirtam.

Arrol nem is beszelve amit nagyon utaltam, hogy a szinkronizalas miatt a tobbi hang elbaszodott a filmben, foleg a sorozatokban, mikor lepdelnek meg zarodik egy ajto 😊) jaj de utaltam ezeket a csoszogas hangokat lepdelesnel, epic😊

Nem azt mondtam hogy amiatt volt jó, hanem hogy nagyon jó volt a szinkron. Nem rosszabb mint az eredeti. Sõt.

Ne mond már nekem, hogy Csuja Imre nem zseniális...mert azt állítod, hogy nem jön át a zsinkronban úgy mint eredeti nyelven...hallgasd már hogy játszik a magyar szinkron színész a hangjával.

Vagy Láng József és Roger Moore? Igazán színes, egyedi , érdekes szinkronhang volt. Vannak vagy legalábbis voltak szinkronszínészeink akiknek a hangja sokkal érdekesebb mint az eredeti angol színészé. Szebb, színesebb, érdekesebb a hanghordozásuk, a stílusuk.

No, akkor érzed a különbséget 😊

Tegyük hozzá: (erõs túlzással) már több szinkron stúdió van, mint szinkronszínész!
Annak idején, amikor a Mokép készíttette a cuccokat, állandó stúdióban, állandó szinkron-rendezõkkel, egységes volt a minõség is.
Manapság, egy XYZ Jóska fogja magát, összeharácsol 10 millió Ft-ot, és szinkron "vállalatot", "bétét" "káeftét" alapít és dõl a lé... a minõség meg a bányászbéka segge alatt.

Meg is bukott a film kinn is...

Ha hallottad volna a régi filmekbeli, fiatalkori hangját Willis-nek, sikítva menekültél volna - s igen, Dörner Györggyel szerethetõbb Bruce a filmjeiben.

Pont ezt irtam le.
Fredi-Beni ? Hat az valami zsenialis, pedig csak egy mese. Vagy eppen a Ford Fairlane.
Vagy eppen, hogy megemlitsuk a ponyvaregenyt. De sajnos ez mar a mult, tobbsegukben manapsag, nem kielegito a szinkronszoveg.
Sot akkora felrebeszelesek vannak neha benne, hogy ertetlenul allok, hogy egyaltalan, nem nezte meg senki a szovegkonyvet ?
Itt az egyszeru szovegekkel is neha oriasi problemak vannak, olyanok is ami meg csak bele se passzol a tortenetbe es csak egy felreforditas.
Vagy a regi poent leamortizaljak.

Emlekszik meg valaki az RTL Klub Utolso cserkesz "Fej vagy Gyomor" eredeti poenjara ? Ami manapsag mar ugy hangzik az uj verzioban, hogy "Fej vagy Has?" 😄

Ja a ford fairlaneben tenyleg rohadt jo a szinkron, de ne mond mar hogy a regi bruce willis filmek dorner miatt voltak jok😊)

Ez nem pruszkoles..ez a velemenyem, nekem jobban tetszenek a filmek eredeti nyelven.

De ismetlen, en nem elsosorban a felreforditasoktol felek hiszen en sem vagyok mufordito es nem vagyok perfekt angolbol, egyszeruen csak elvezetesebb az eredeti hangokkal jobban visszaadja a szineszek jatekat mint a szinkron.

Perse sok jo szinkron van, de sokat csak megszepit a nosztalgia mert ugy lattuk gyerekkorunkban😊 most sok regi filmet nezek ujra eredeti nyilvan es erdekes, ugy is tetszik, sot 😊

Ebben nem értek egyet. Figyelj már. A Ford Fairlane csak azért lett kultfilm, mert olyan a szinkronja amilyen, amúgy egy nulla, értékelhetetlen alkotás lenne.

Vagy. A régebbi Bruce Willis filmek és Dörner?

Vagy a 48 óra?

Vagy legyen egy sorozat, Ed O'Neil és Csuja Imre Al Bundy-ként? Zseniális amit ott összehoztak, és bizony ez Csuja Imre remek szinkronjának is köszönhetõ.

Ezek is mind szarok, és eredetiben jobb? Ne nevettess már.

Nem kéne mindenre prüszkölni ami magyar szinkron.

Na pont az a mondat ami eredeti nyelven a legjobb 😊)

Es magyarul hogy forditottak hogy you son of a thousand bitch? Mar nem emlekszem 😄

A halál és a lányka (1994)

Bírom az ilyen filmeket, nagyon. Ez az amikor lejön vászonról a színház vagy felmegy ahogy tetszik. A két fõszereplõ irtó jól játszott, végig vibrált a feszültség, Kingsleyrõl sütött az ártatlanság, Weaverrõl meg, hogy komolyan mondja amit mond és ahhoz, hogy vmi jó legyen szinte nem is kell más mint egy jó történet és jó színészek. Minden más felesleges.

9/10

Errõl a színházas vonalról jut eszembe: régi, m1-en ment színházi közvetítések fent vannak vhol?

Gyerekkorromban imádtam õket, volt pl. Henry Fielding Tom Jones-a, ahol színészek játszották a díszleteket is vagy pl. Békés Pál a A Nõi Partõrség Szeme Láttára (ez utóbbi fent van hangoskönyvben itt.)

Értem én, persze. És abban is igazat adok , hogy manapság a legtöbb magyar szinkron ócska.

De! Tucatszám lehetne filmeket és sorozatokat mondani, amik igenis gyengébbek eredeti nyelven, mert a magyar szinkron, a zseniális szinkronszínészek annyit hozzá tettek a filmhez.

Például, tegnap is megnéztem a Jó a rossz és a csúf-ot. Szinkronnal, és cseszett jól hangzik ám magyarul ,hogy kétféle sarkantyú van barátom...

De mondom, rohadt sokat fellehetne sorolni, a kiváló szinkronokból.

És ez a mindent csak eredeti nyelven...figyelj, akkor olvass is angolul mindent, mert lehet a magyar könyvfordító úgy fordít, hogy nem jön át a lényeg. Bár az igazat megvallva manapság a könyvfordítások is szarok, szóval lehet tényleg jobb angolul olvasni .

El van tiporva latom az ervrendszered. 😄

Most mar bunko vagy...nem erdekel a tema a tovabbiakban.

Milyen szerencse es nem neked. 😄
Na meselj Tarantino erenyet feltve orzo hos lovag, miert olyan nagy cucc ez a tarantino film es kimelj meg attol, hogy jo helyre rakta a mastol elbitorolt zeneket, mert ezt meg a kozepes rendezok is megteszik, a kimagaslo szineszi jatekkal is, mert a film vegere mar eppen kezdett peldaul elegem lenni Jamie Foxx kozonyos fapofajabol, a sminkek eskuszom jobban adtak a szerepet, mint maga a szinesz. 😄

TARANTINO filmben,igy csupa nagybetûvel ? Nem esel, te kicsit túlzásokba ?
Mintha nem lennenékek komoly rendezõknek, kevésbé jó filmjei és csak a nagybetûs neve számítana. Ez a filmje se a legjobbak közé tartozik.

Persze, ezt csak a könnyebb áttekinthetõség érdekében kértem 😄

Nem vagyunk barátok, a becézgetésbõl kicsit visszavehetnél, csillagvirág, öreg, csacsogás, egyébként folytathatjuk a vitát, mert az vicces, attól függetlenül hogy kinek van igaza, csak a stílusodon kicsit igazítsál, kösz.

Ja! Ahelyett, hogy leírná mindegyik a hogy tetszett/nem tetszett, azt jól van.

Amúgy, szerintem elég nehéz manapság eredetit alkotni, mert már sok mindenre van példa.

A klise nem a film stilusjegyeire vonatkozik, hanem a jelenetek megrendezesere, lasd dinamitos jelenet, mint egy nagy abszurd klise, amit mar latunk nem egyszer vigjatekokban es gyakorlatilag az eredeti ertelme elvesz.

A ketto pedig nem ugyanaz.

Mondjuk ha amellett érvelnék, hogy nyúlás, valószínûleg nem Tarantinóról írom a szakdolgozatomat, nem? 😄

140 új hsz?? Azt hittem lemaradtam valami blockbuster-rõl, de látom csak a szagértés megy.

Latom csillagvirag nem tudod elviselni, amikor kifigurazzak a gyermeteg ironikus megjegyzeseidet. 😄
S lam megjott a hos lovag ki Tarantino hatsojat fenyezven, nem lat ki a fejebol es tekintetet elvakitja hos szerelme nevenenek ilyen sarba tiprasa. 😄DD

<#eljen>

óóó 😄D a te csacsogásod az aztán igen, minden betûje arany <#nevetes1>

<#eljen>

Mondjuk felesleges azzal vitatkozni, aki azon akad fenn, hogy klisés a sztori, sok a vér, és sok a lopott, nem a jelenethez illõ zene egy TARANTINO filmben.

Túl hosszú, NYÚLÁS vagy NEM? 😊

Épp te mondtad, hogy a spagettiwesternnek megvannak a kialakult stílusjegyei (a western amúgy is egy viszonylag kötött mûfaj), aztán meg kliséket emlegetsz?

Egyszeri szórakozásba, színészi játékba nem kötök bele, az egyéni vélemény, az enyém amúgy is tökéletesen eltér ettõl 😄

Nem attol lesz a hozzaszolas hiteles, mert te itt arrol csacsogsz.
A zene olyan szerves resze a filmnek, amik mar onalloan is pluszt adnak egy filmhez. Raadasul ha valaki egy mar mindenteren etalonnak es magas szintu muveszi munkanak latja az emberek tobbsege, plusz munka nelkul elonyoket elvez vele.

Szóval tényleg szart ömlik a szádból...

IDÉZNÉK a szakdolzozatomból a témában. Szerintem érdemes elolvasni (Nem azért, mert az én szakdogám egy részlete, csak témába vág)

Kubiszyn Viktor a Filmvilágban megjelent cikke8 szerint a francia új hullám rendezõi voltak az elsõk, köztük is leginkább Godard, akik filmjeikbe stíluselemeket, vagy konkrét jeleneteket, párbeszédeket vettek át más mûvekbõl.
Az új hullám a filmeket nem önálló alkotásokként fogta fel, hanem úgy értelmezte azokat, mint egymásra utaló és egymással kapcsolatban álló mûveket. Az új hullám szerint minden beállításban, minden snittben ott vannak azok a filmek, amelyeket a rendezõ már látott, amikor saját mûvét készítette. Így lehettek egyes jelenetek tiszteletadások, mint Truffaut Négyszáz csapás címû filmjének egyes részei, és lehettek filmek egy egész mûfaj megidézései, mint Godard Kifulladásig címû klasszikusa. Az ilyen alkotói felfogás végpontja a Nouvelle vague, amelyben minden egyes jelenet újraforgatása, megidézése egy korábbi új hullámos filmben látható jelenetnek. Tarantino imádja Godard filmjeit, s maga is csinált hasonlót Kill Bill címû filmjével. 9
A szerzõiség és az eredetiség kérdése visszatérõ probléma elitkulturális vitákban, de megoldás egyelõre nincs rá. Tarantino olyan módszert alkalmaz, ami az elitkultúrában már régóta ismert, használt technika. Kubiszyn Viktor szerint azonban van egy nagy különbség Quentin Tarantino és a posztmodern irodalom között: míg utóbbiban a szerzõ „intellektualizálóan önreflexív”, addig Tarantino
természetes, ösztönös módon alkot, s örül annak, hogy ami másnál mûködött, nála is mûködik.
Az önreflexió, a film filmiségének tudatosítása a nézõvel modernista, vagy posztmodern jelenség, s Tarantino elõszeretettel használja, de ez nem jelenti azt, hogy ne létezett volna már korábban is. A nagy vonatrablás címû 1903-as filmben
egy banda az erdõben vív tûzpárbajt a rend õreivel, s végül mind meghalnak. Ám a jelenet végén a vezér hirtelen a kamera elé áll, ránk, nézõkre néz, majd farkasszemet nézünk coltjával, ami eldördül. Meghaltunk, mi nézõk is. A jelenség nem teljesen új tehát, de igazából csak a francia újhullám óta van jelen.
A posztmodern intertextualitás jegyében Tarantino minden filmjében több
másikra építkezik, és még többre utal, s mikor éppen nem teszi, akkor akár teljesen direkten is jelzi jelenlétét. A Kill Bill filmekben azt a játékot játszotta, hogy egészen a második rész durván kétharmadáig kisípolta a fõszereplõ nevét,
jelezve, ez egy film, én vagyok a rendezõ, és játszok veled, nézõvel. Késõbb, a Halálbiztos egyik jelenetében Stuntman Mike nemes egyszerûséggel kikacsint a nézõre, jelezve neki, hogy figyelj, most jön az akció a duma után. S jön tényleg,
autók törnek, emberek halnak, felpörög a tempó.
A stiláris/filmnyelvi öntükrözés mellett létezik tartalmi önreflexió is. Ilyenkor a történet a filmkészítés körül forog, vagy a médiumok közti kapcsolatok kerülnek egy alkotás középpontjába. A tartalmi önreflexió tovább osztható közvetett és
szimbolikus kapcsolatokra. Elõbbinél a filmnézés sajátos értelmezése jelenhet meg, utóbbinál pedig a film társmédiumai kaphatnak szerepet, például amikor egy színpadi darab létrejöttének fázisait követhetjük végig. Itt sem kell messzire
menni, hogy példát találjunk: Tarantino eddigi utolsó filmjében, a Becstelen Brigantyk címû alkotásban Shosanna, a fiatal mozitulajdonos lány, akinek családját kiirtották a nácik úgy áll bosszút rajtuk, hogy filmet készít.10 Az elkészült alkotást akkor játssza le a moziteremben ülõ náci vezérkarnak, amikor barátja éppen meggyújtja a vászon mögé rejtett, különösen gyúlékony nitrát Tehát Tarantino, a rendezõ és forgatókönyvíró szimbolikusan elégeti a náci vezérkart egy filmben, aminek ezen jelenete egy moziban játszódik,
amelyben éppen filmet vetítenek, és filmtekercsek égetik el a nácikat.
Az önreflexivitás harmadik fajtája, a szimbolikus/allegorikus reflexivitás a mûfaji filmek szempontjából a legérdekesebb, hiszen ezeknél a zsánereknél nem a nézõ
elidegenítése a cél, hanem ennek ellenkezõje, hogy be legyen vonva a cselekményvilágba: a szimbolikus önreflexió már a hollywoodi mûfajokban is gyakori, ezeknek során valamilyen szinten tudatosul a nézõben, hogy filmet lát, de ez inkább játékos, az azonosulást segítõ gesztusként értelmezõdik. 11 Tarantino újított ott, hogy filmjeiben a tömegkulturális szemetet, a legrosszabb kliséket, a gyengébb zsánerfilmek fordulatait alkalmazza, ezekre építi alkotásait.
Norman Byson, a Harvard professzora írta a következõ idézetet: „Mikor a
magasmûvészet és a popkultúra viszonyáról esik szó, mûvészettörténészek hosszú
ideje kötik magukat egy bizonyos fabulához, amit az ’erõ alulról jön’ tézisének hívhatunk. Több mint elegendõ történeti példával igazolhatjuk ezt. Az ancien régime Franciaországában vagy harminc évig dermedten stagnált a festészet, mikor, hirtelen, Watteau mutatott fel egy új ábrázolásmódot. Hogyan? Az „erõ
alulról jön” magyarázat szerint Watteau munkássága újrahangszerelte a festészet addigra elernyedt mûvészetét a populáris kultúra legéletesebb és legrobusztusabb akkori jelenségével – a vulgáris és dörzsölt commedia dell’arte-val, a luxuscikkek
robbanásszerû terjedésével, a watteau-i fêtes champetres mögött álló
maszkarádok divatjával. Az ilyen idõszakokban láthatjuk egy Caravaggio, egy
David, egy Warhol felemelkedését.” 12
Tarantino volt az, aki a Ponyvaregény sikerével megtestesítette az alulról jövõ erõt. Õ volt az, aki felmutatott valamit, amivel megreformálta a filmhez való
hozzáállást, azóta pedig õt utánozzák többen is. A korábbi mûvekbõl való
építkezés, az önreflexió tobzódása azonban nem lenne elég, hogy nagy rendezõt tisztelhessünk a személyében. Ahhoz további kiemelkedõ rendezõi stílusjegyekre is szükség van.

Nem attól az egy daltól lesz jó a film, hanem attól ahogyan amikor õ azt a filmbe helyezi. Világos hogy nem ez emeli magasságokba a filmet. Ezt senki nem vitatja, amit vitatok az az hogy nyúlás vagy sem 😊

De latom jol eszed... 😄

Nyilván a hang semmit nem ad hozzá a színészethez 😊

A film nem extra kiemelkedo mu. Egyszeri szorakozas, klisekkel nehol eroltetett poenokkal es egyaltalan nem kiemelkedo szineszi jatekkal.
A film tulhype-olt es inkabb a 6.5-7-es kategoriaba tartozik.
A +pontokat a rendezo neve hozza, a masok altal komponalt zenei remekmuvek es nem maga a film nivoja.

Charlie Chaplin néma filmekben játszott.
Akkor ezek szerint Õ nem is (volt) színész?
Talán rosszul hiszem, de a színészet inkább a mimika mûvészete.

Kár hogy csak te hajtogatod itt a szarod egyedül....

Erolkodsz latod megint, pedig te belenyultal es a szar amit emlegettel mas miatt igaz, mert ellenkezik a szemleleteddel. 😄

Nem ezt ugy hivjak szemellenzo es butasag.

ha gyerekesen viccelni akarnék akkor azt mondtam volna: te ezzel a NYÚLÁS témával jól mellé NYÚLTÁL kedves jakuza 😄

Eselteg probald az Aidat ideidezni, hatha az is felcsendul neha egy filmben, de fogadom nem Verdi osszes muvet hasznaljak fel mint zenei montazs a film ala. 😄.

"masok sikeres munkajanak elorozasa es felhasznalasa"

ott tévedsz, hogy Tarantino nem lop, hanem tisztelegni próbál a korábbi alkotások elõtt. a különbség leginkább a mentalitásban van. (én se szeretem egyébként Tarantinót, de a Django felvállalható film lett, amin jól szórakoztam.)