1. Amikor azt tanácsolták neki, hogy bújjon az álatok bőrébe, ahhoz hogy jobban beleélhesse magát a képregényeibe, akkor ő azt szó szerint vette: Amint hazafele autókázott, akkor egy elütött szarvasra lett figyelmes. Kiszált a kocsiból, felvágta a szarvas hasát és kibelezés után magára öltötte annak bőrét...
2. Amikor korházba ment, hogy meglátogassa a törött lábú haverját, akkor a mellette lévő ágyon vajúdó nőcinek világra segítette a bébijét, de eközben elcsúszott és a köldökzsinór tartotta meg nehogy hanyattvágódjon a gyerekkel. Ezek után olló nem lévén elrágta a köldökzsinórt, majd mivel nem sírt fel a gyerek a köldökzsinórnál fogva körbepörgette a szobában, amíg fel nem sírt.
3. Emellett már nem is olyan nagy szám, hogy egy elefántnak is kiverte a farkát...

mikor az autópályán azzal a bazi nagy gépkarabéllyal a száguldó autót simán meglőtte egy FBI ügynök, akinek azért a harcon kívül nagyon sok mindenhez kell értenie. Kvázi jobban lő, mint a Rangerek, vagy a Delták.

Később a házak közötti lövöldözésnél nem akartam elhinni, hogy az RPG tűzben senki nem sérült meg, aztán a házban tök bután fedezetlenül hagynak egy ajtót, ahonnan a fiú előjön, és lelövi az egyik jófiút, hogy azért a drámai szálra is feltehessük a koronát. Amúgy jó volt, csak nem kellett volna ennyire szájbarágósan előadni olyan jeleneteket, mint a robbantási helyszín átvizsgálása, a potenciális szemtanúk kikérdezése körüli mizéria, a támadás koordinálására alkalmas magaslati pont megtalálása, és a helyszín átvizsgálása. A legtöbb mai filmmel az a baj, hogy leerőlteti a mondandót - ha van - az ember torkán, amitől nekem speciel öklendezhetnékem támad.