IL-2 Sturmovik, CloD, BoS

262-es mellé a Ta-152-k is megjelentek volna.<#rolleyes>

Azt nézegettem, Google World-ben, hogy a B29-ek akkor érték volna el Berlint, ha Amerika legkeletibb pontjáról szállnának fel. Viszont, ebben az esetben le kell mondaniuk a vadászfedezetrõl, mivel pl.: A Mustang hatótávolsága 2600-2700km. Útjuk során pedig át kellene repülni Anglia felett, megkerülni nem lehetne, annyira a hatótávolság határán van Berlin. Így a kötelék már az Atlanti-óceán felett támadás érné, sõt egész útjuk során.
Ha Új-Zélandról indulnának, akkor a Mustangok tudnának kíséretet adni a bombázóknak, csak a 262-ek és a Ta-152-õk ellen mit csinálnának? Nem hiszem hogy olyan sok idejük lenne légi harcra, esetleg az a helyzet alakulhatna ki mint anno a németeknél Anglia, fõleg London felett.


Képek:

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Ez 5165km oda.

Ez így 2000-2100km.

"B29? Me262!"

Meteor, F80, P51

Mennyi B29 mennyi Me 262 ellen ? Az arány fokozatosan ment volna a B29-es felé a termelési kapacitásokat elnézve.

"Enigma"

Anglia elvesztése nem zárja ki, hogy más forrásokból az amik is hozzájussanak a megfejtéshez, ha ez az õ dolguk lett volna. Elfogott tengo, idõjárás elõrejelzõ hajó, belsõ ellenállás.

"U-Boot XXI. osztály" :

"...1943 és 1945 között 118 darab XXI típusú tengeralattjárót építettek a hamburgi Blohm & Voss, a brémai AG Weser, illetve a danzigi F. Schichau hajógyárban. Ezeknek az U-bootoknak az építése gyorsabban haladt a korábbi tengeralattjárókénál, ugyanis a hajótest 8 db készre szerelt darabból állt, melyeket különbözõ gyárakban készítettek el. Ennek ellenére a háború végéig mindössze két ilyen tengeralattjáró tudott hadrendbe állni, az U–2511 és az U–3008.."

Remek technikát találtak ki a Németek, csak már megint a kapacitásuk nem volt meg az alkalmazáshoz.

Ha Anglia elesik, miért is evidens, hogy Gibraltár is az õ kezükre kerül ? Mert Spanyolország semleges ?

"De egyáltalán mi a fenének jöttek volna át?"

Ha Japán nem támadja meg õket, talán tényleg nem lépnek be a háborúba, de ez a kérdés 41-ben eldõlt és evvel a háború kimenetele is, utólag a tények ismeretében ezt szerintem megállapíthatjuk nyugodtan.

Solyom2 :

"Azért kérdés, hogy a németek Anglia legyõzése után el tudták-e volna foglalni a szovjetuniót."

Épp ezért nem szállták meg Angliát, mert nem birkát akartak tenyészteni, hanem egy jóval nagyobb "élettér"-ben gondolkodtak, meg ideológiailag is nem az angolokkal volt gondjuk, hanem a kommunizmussal.

Mijki :

"Fritz-X"

Mivel tudták zavarni az amik és nem volt a tengeren légifölényük a németeknek, nem is tudták volna hatékonyan alkalmazni.

"HS-293"

Más kifejleszteni egy fegyvert és más üzemszerûen használni.

Ne felejtsd el, hogy az Enigmát az angolok (lengyel alapokon) törték fel.
Nincs ellenséges Anglia = nincs feltört Enigma (nincs "Turing-bomba" sem) = a német tengók (esetleg már a XXI.osztály nagy mennyiségben) különösebb problémák nélkül tevékenykedhettek volna.
Az meg azért -asdic ide vagy oda- igencsak megnehezítette volna az USN dolgát.
Azt még mindig nem mondtátok meg, hogyan jutottak volna be a Földközi-tenger térségébe? Gibraltár német bázis, Egyiptom németbarát (Szuezi-csatorna). Marokkó felõl?
De egyáltalán mi a fenének jöttek volna át?

B29? Me262!

"Nehézbombázókkal magasról eltalálni egy mozgó, forgolódó hajót, még egy repgéphordozó méretût is qrva nehéz."

Fritz-X, HS-293 nem lett volna jó?

Azért kérdés, hogy a németek Anglia legyõzése után el tudták-e volna foglalni a szovjetuniót.
1941-ben nagy hiba volt, hogy a németek tavasszal háborúztak a balkánon, és ezzel sok idõt elvesztegettek, azért elsõsorban a tél és nem az orosz hadsereg állította meg a Barbarossát.
Ha Anglia kapitulál, Jugoszlávia inkább a tengelyhatalmak felé húzott volna, a görögök meg mehetnek a levesbe. Ráadásul a többi európai ország, köztük mi magyarok is, a németek mellé állunk, hiszen a háború akkor már eldöntöttnek látszik.
Így a Barbarossa megindulhat 41 tavaszán és a németeknek meg van a lehetõség Moszkva elfoglalására.

Még egy.

Kávé mellé.

A Nagy Honvédõ Háború egy urbánus legenda. Láthatjuk, hogy mi lett belõle, megszállás 40 évig. Esetleg olyan békekötést tudnék elgondolni, hogy húznak egy függõleges vonalat Európában, és attól jobbra orosz, balra pedig német terület, de ennek azért nem lett volna értelme, mert Hitlernek "élettér" kellett, nem csak kis parcellák.

Amondó vagyok én is, hogy ha nem Anglia, akkor Észak-Afrika lehetett volna az Európa elleni harc bázisa. Onnan melyik Európai célt nem lehetett elérni ? A Liberty hajókat úgy rakták össze, mint a legókat, tehát a kapacitás hiányt ne is emlegessük és a tengeri útvonalak meg 44-45-ben már elég biztonságosak voltak.

OK. A Németek 44-ben átálltak a hadigazdálkodásra. Repülõbõl tényleg egyre többet gyártottak, csak már nem volt aki felszálljon velük, közben meg a nyersanyag hiány miatt beindult az "alapanyagok kiváltása" projekt. Mûgumi, mûbenzin, Hitler-szalonna, a repülõk esetében a fém alkatrészeket kezdték újból fával kiváltani. Szóval, hosszú távon lett volna nyersanyag is a felfutó hadigazdálkodás számára ?

Az, hogy a németek hadat üzennek-e az oroszoknak, nem lehet kérdés, mert amikor ez a valóságban is felvetõdött, akkor Hitler ereje teljében volt és erre a kérdésre megadta a választ. Barbarossa-hadmûvelet.
De akkor tegyük már fel úgy is a kérdést, hogy ha Hitler nem támadja meg Oroszországot ,akkor Oroszország sem támadja meg Németországot ? Kétlem. Sztálin sem különb, lett volna itt háború mindenképpen.

Egyébként, az, hogy elhúzódik pár millió ember átdobása az Afrikai bázisokra, kinek okozott volna problémát? Az idõfaktor a németek ellen dolgozott.

Ja, és tegyük hozzá, ha nagyon akarták volna, a B29-essel Berlint (kvázi egész németországot) tudták volna bombázni Kanadából is. Vagy Egyiptomból, vagy Észak-Afrika bármely részérõl, vagy az arab félszigetrõl, vagy akár a perzsáktól is. cca 5000 km-es hatótáv az qrvasok.

És hol támadod meg a hajókat nagy hatótávolságú bombázógépek, és fõleg nagy hatótávolságú felderítés nélkül? Amikor Radar csak az amerikai hajókon van? A német vadászok hatótávolsága sosem érte el az amerikaiakét, póttank ide vagy oda, azok nem távolsági vadászok voltak, hanem elfogó vadászok. A japánok kamikaze bevetésekkel (amik sokkal hatékonyabbak voltak a hagyomános torpedó vagy bombatámadásokkal összehasonlítva) kb. 2800 támadásból elsüllyesztettek 34 hajót (ezt fel sem szorzom, hogy mennyi kellett volna a fél flotta elsüllyesztéséhez 😊 ), és megrongáltak 360 másikat. A radar, a nagy teljesítményû vadászgépek és az elképesztõ légvédelmi tûz miatt a támadó gépek alig 14%-a érte el egyáltalán a hajókat (és ez one-way volt akkor is, ha nem öngyilkos bevetést repültek). Azt gondolod a németek jobb esélyekkel támadtak volna? Nehézbombázókkal magasról eltalálni egy mozgó, forgolódó hajót, még egy repgéphordozó méretût is qrva nehéz. Hogy eltaláld, ahhoz le kell menni alacsonyra. Akár ezt csinálod, akár zuhanóbombázól vagy torpedót oldasz, akkor bõven a célpont hatásos légvédelmi zónájában vagy. És azt nagyon jól lehetett látni, hogy ott mire képesek.

Egyébként meg pont, hogy nem Európát mondtam, hanem csak Angliát. Egy részben megszállt országot, egy bábkormánnyal, ami mögött a lakosság támogatása sincs - ahogy egyik bábkormány mögött sem volt. Azt lehetett volna visszafoglalni elsõ lépésben, és onnan kiindulva európát. Politikailag nagyon kedvezõ helyzetben lettek volna, technikailag pedig nem lett volna más partra szállni, mint Okinaván, vagy Saipanon. Azokon sem volt semmi utánpótlás, mindent az anyaországból vittek hajókkal. Rengeteg hajóval. Normandiából az Overlord-al Európát akarták elfoglalni, arra kellett felkészülniük, hogy nyugat európát védõ teljes német hadsereg a nyakukra akar lépni, nekik meg el kell jutni Berlinig. Angliában egyáltalán nem ez lett volna a helyzet. Sõt, ha elõtte Izland is az övék, akkor onnan a B29-esek csont nélkül elérik Európát, még Berlint is röhögve (akár a Földközi-tengert is, vagy Sztálingrádot!). Az atomfegyverek megjelenésével, azok sorozatgyártásával pedig az egykori hidegháborús viszonyok egy éles háború során váltak volna valóssággá (kétlem, hogy az atombomba fejlesztése nagyon másképp haladt volna), amit biztos, hogy mi, Európaiak is megszívtunk volna (németo. és szövetségesei mindenképp) lehet látni, hogy Trumannak mennyire jelentett erkölcsi dilemmát egy ilyen fegyver bevetése.

Nincs a véleménnymondásommal semmi gond, köszi, ami meg a tisztánlátást illeti, kicsit -khmm- érdekes pont Churchill-el példálózni, õt én is olvastam, de annál részrehajlóbb, egyoldalúbb írást keveset láttam még (egy két orosz katona visszaemlékezése veri a lécet). De persze Churchill miért is lett volna objektív, el sem vártam (sõt, õ még ezzel is kezdi, hogy szubjektív lesz, de érthetõ okokból ezt nézzük el neki). Hogy neked õ segít tisztán látni, lelked rajta, de amit írtam, abban nem az volt a lényeg, hogy Kennedy vagy akárki más mondta, abban a dátum volt a lényeg. A háború elején egy politikus -vagy inkább diplomata- miket gondolt olyan katonai eseményekrõl, amik végül be sem következtek, az - ismerve a háború további menetét, hogy mi minden változott 39 és 45 között, mennyi esélye lett volna, hogy racionálisan jósoljon- az finoman szólva is inkább csak tippelés, ami vagy bejön, vagy nem. Ezért mondom, hogy Kennedy véleménye számomra irreleváns.

A háború többek között azért húzódott el, mert a brit szigeteket nem foglalta el Hitler. Egyébként Németország csak 1944-ben állt át teljesen a hadigazdálkodásra, amikor Speer lett a fegyverkezési miniszter. Másrészt Anglia kiütésével nem lettek volna stratégia bombázások sem.

Egyébként pedig ha az angolok kiszorulnak Európából akkor az a hadianyag nem jött volna Európába. Ilyen egyszerû. Nem kapott volna utánpótlást se Egyiptom, se Gibraltár. Game over.

A szovjetek pedig a valóságban is megszállták Perzsiát, csak éppen felesbe az angolokkal. A hadianyag egy része Perzsián keresztül jutott el az oroszokhoz.

A németek? Ha egyáltalán hadat üzennek egy ilyen esetben egymásnak.

Tegyük fel, hogy az amcsik az összes hajójukkal 45-ben elindulnak Európa felé. 23 nagy repülõgép-hordozó, és 63 kicsi. Kb, 3000 repülõgép. Ennek kevesebb, mint a fele vadász. Négyezer repülõgépet kell összevonni ellenük, erre van kb. egy hónapod. Mert ekkora flottát már nem lehet titokban tartani. És mindezt úgy, hogy nincsenek stratégiai bombázások Németország ellen, mert nem érik el. És ha az amcsik az összes repülõgép-hordozót elhozzák, akkor honnan pótolják az elveszett gépeket? Mik szállítják a repülõgép utánpótlást az inváziós flottának? Ha nem pótolják az elveszett gépeket, akkor meg lõttek a flottájuknak.

Nem véletlen, hogy ódzkodtak partra szállni Japánban. Egy teljesen kivéreztetett ország esetén.

Amerikából megtámadni Európát, gondold már végig! Egy többmilliós hadsereget kell partra tenni. Normandiában is eltartott egy hónapig, míg kitörtek a hídfõállásból, addig vonultak fel. És ott totális légi fölényük volt. Meg nem több ezer kilométerrõl kellett ellátni a csapatokat.

Kenedyt meg nem árt olvasni, meg adott esetben Churchillt se. Vagy éppen történészeket ebben a témában. Segít tisztán látni. Meg utána könnyebb véleményt mondani is.

Biztos vagyok benne, hogy igen. Nem csak azért, mert a bolsevizmust õsellenségnek tartotta, de terjeszkedni is csak kelet felé tudott volna, ott volt arra alkalmas terület (gyéren lakott, de mezõgazdaságra és iparosodásra is alkalmas nagy térségek), Nyugat-Európában ilyen nem volt. Jellemzõ, hogy Franciaország egészét el sem foglalta csak ami feltétlen fontos volt, a többit meghagyta a Vichy kezén. Balkánnal is csak az Olaszok miatt foglalkozott, Észak-Afrikába az Olaszok miatt mentek, meg ha már ott vannak, akkor megsegíteni a keleti frontot (Rommel végcélja a Kaukázusba délrõl betörés lett volna).

Azzal nem számol egyikõtök sem, hogy Anglia sikeres elfoglalása után is összevesztek volna-e a németek az oroszokkal. Mert ha nem, akkor tényleg nincs kérdés.

Avval nem számolsz, hogy a háború elhúzódásával a német erõforrások kezdenek csökkenni, míg az ami gazdaság elképesztõ mértékben kezd felpörögni. Ez el is döntötte a háború kimenetelét.

Arra a hadianyagra gondolok, amit az Angolok kaptak, ill. amit a Normandiai partraszálláshoz halmoztak fel Angliában.

Gibraltár és Szuezt csak addig zárhatták volna le, míg nem kapnak egy dörgedelmes telefont Washingtonból. Az arabok értenek a fegyverek szavából. Francot eligazították a nyugati hatalmak és ezt õ meg is értette. Nem is lett bántódása 45 után. Ennyit Gibraltárról és Szuezrõl.

Az oroszok mivel szállták volna meg Perzsiát. USA vigyázott rá, hogy hadászati repülõket ne kaphasson, még a B25-ösbeõl is kiszerelték a bombacélzót az átadás elõtt.

A németeknek nem volt elég eszközük a tengeri blokádra, a radar és a tenger feletti õrjáratokkal pedig blokkolták a még megmaradt U-Boot flottát. Egyébként a Gibraltári szoros végig szövetséges blokád alatt volt és Anglia elvesztésével vszeg az is maradt volna.

Nekem meg van, igaz csak avi-ban a 9. Rota

Az amerikai flotta felét elsüllyesztették volna? És ugyan kik? Mivel? Hogyan? Az amerikai haditengerészetnek több mint 6000 hajója volt a háború végén. Hat-ezer! 23 csatahajó, 61 cirkáló, 23 nagy repgéphordozó, 63 kis repgéphordozó, meg az "aprólék" Rombolók, fregattok, járõrhajók, satöbbi. Az ausztrál, az új zélandi, a kanadai és a távol keleti angol flotta ebben benne sincs. Több mint 200 tengeralattjárója gyakorlatilag megsemmisítette a japán kereskedelmi flottát, a háború végén már nem volt mire lõniük. Az amerikai haditengerészetnek 14x több hajója volt '45-ben, mint az egész angol flottának a háború során. És te azt mondod, a németek elsüllyesztették volna a felét már útközben? Én ezt egyátalán nem hiszem- Láttál te kamikaze támadásokat, mi fogadta ott azokat? 😊

Én nem ismerem ezt a Kennedy történetet, nem ismerem a körülményeit, de azt ne felejtsd el, hogy amikor Kennedy azokat mondhatta, akkor az amerikaiaknak volt 15 csatahajójuk és 5 repgéphordozójuk, összesen 380 hajóval. Nem voltak távolság bombázóik, partraszállst sem hajtottak még végre, azt sem tudták, hogy a légierõ igazán mire képes. Egyáltalán hadban sem álltak senkivel. Ráadásul nagykövet volt, egy politikus, nem katona. De szerintem katonaként sem láthatta volna elõre, mire lesz képes az amerikai gazdaság és hadiipar Pearl Harbor után.

Ami az utánpótlást illeti, az komoly kérdés, de látod, az amerikaiak megoldották ezt a fél csendes óceánon keresztül is, megoldották volna az atlantin is. Ha nincs ellenséges haditengerészet, ami zavarjon, akkor ez csak szervezés kérdése, amiben viszont elég jók voltak mindig is. És nekik elsõ lépésben nem európát kellett volna elfoglalniuk, hanem csak felszabadítani Angliát.

Ha Anglia elesik, maximum Kanada maradt volna meg belõle. Ha a brit szigeteket elfoglalják, akkor milyen hadianyag ment volna a mediterrán térségbe, és fõleg honnan?

Dél-Afrikát lenyúlták volna az amcsik, Gibraltárt vagy a spanyolok, vagy az olaszok, vagy a németek. Egyiptomban németbarát arab kormány alakul, Indiában szintén, Perzsiát pedig az oroszok szállták volna meg. Ennyi...

Azért Anglia nem Oroszország. Ha partra szállnak a németek, egyszerûen nem tudták volna mivel megállítani õket. Dunkirktõl csak a katonák jöttek haza, a fegyverek nem. A teljes angol nehézfegyverzet ott veszett.

És mit csinált volna a Csendes óceáni flotta, ha átjön? Azért Európa nem egy japán sziget, amit néhány ezer ember véd. Egy japán sziget elfoglalásánál jóval több utánpótlásra lett volna szükség egy Amerikából induló partraszálláshoz. Hogy véded meg a flottát? Legalább 100 ezer embert át kell hoznod egy partraszálláshoz, úgy, hogy az utánpótlás több ezer kilométerrõl kell biztosítani. Ekkora flottát meg eltitkolni sem lehetett volna, tehát ha kifut észreveszik és folyamatosan támadják az úton. A fele ide sem ért volna.

Egyébként meg a londoni amerikai követ (Kennedy, de ez egy másik, azt hiszem a nagybátyja.) úgy gondolta, hogy a németek megtámadják az angolokat és simán el is verik õket. Õ egyébként attól tartott, hogy ez esetben az angol flotta megadja magát a németeknek, tehát az USA nem egyszerûen kiszorul Európából, de esélye sem lesz visszajönni.

Az atomot meg meggondolták volna. Németországot el sem érték volna a keleti partról...

Persze. Ha elolvassátok Churchill emlékiratait abból kiderül, hogy erre is megvolt az ember. Mármint a németbarát kormány vezetõjének.

Churchill is ezt akarta, de az USA nem és már csak régen is úgy volt, hogy az erõsebb kutyának jut az élvezet. Az USA-ban ebben az idõben még ismert fogalom volt a "józan ész". A háború nagy vesztese a Németek mellett Anglia volt és ebben némi szándékosság is lehetett az USA részérõl. Anglia nagy árat fizetett az USA segítségéért cserébe, gyakorlatilag megszûnt nagyhatalom lenni.

Az oroszlánfóka eredeti terve (és a barbarossahoz hasonló hatlmas hibája) is az volt, hogy megvalósítható stratégiai célok nélkül azt feltételezte, hogy ha eljutnak a fõvárosig, akkor az ellenség majd hirtelen leteszi a fegyvert. Ez mûködött Nyugat Európában, meg a Franciáknál, de kétlem, hogy az Angoloknál vagy az Oroszoknál is így történt volna.

És persze az USA-t se felejtsétek el, atombombástul, teljes csendes-óceáni haderõvel átjöhetett volna miután lenyomták a Japókat (ha a németek még talpon vannak, egyáltalán nem biztos, hogy az atomot a japánok kapják).

Ha Hitler legyõzi Angliát, akkor nem kellett volna ott hagyni túl sok megszálló csapatot. Dunkerquenél is azért hagyta futni az angolokat, mert úgy gondolta még békét köthet az angolokkal a megfélemlítés útján.
Szerintem sokkal valószínûbb, hogy felállított volna egy németbarát brit kormányt, és akkor talán együtt vonultak volna fel a Szovjetunió ellen.

Észak-Afrika végül kinek a kezére került, és ez ne fikció ?
Olaszországban ki szállt partra ?
Na most, ha nincs Anglia, akkor ehhez vedd még hozzá az oda irányuló hadianyagot, ez is a mediterrán térségbe vándorolt volna. Elég ütõs erõt gyûlt volna ott össze. Ha Anglia elesik, jelentõs erõket kötött volna le a megszállás és ezekre az egységekre Hitlernek keleten volt égetõ szüksége.
Franco észnél volt. Megkapta ami neki kellett, de azt nem kockáztatta a semlegesség feladásával. Neki lett igaza, talán nekünk is ezt kellett volna tenni.
A németek vereségének egyik oka, hogy tovább nyújtózkodtak, mint ameddig a takarójuk ért és ezen egy Angliai megszállás nem biztos, hogy segített volna.

Na de honnan jöttek volna?
É-Afrika nem játszik: Anglia elesett, az Afrika Korps szépen növekedhet.
Gibraltárnál lezárják a Földközi-tenger nyugati bejáratát ( + lehet, hogy Franco sem maradt volna semleges)
Egyiptomba bevonul az A.K.: Szuezi-csatorna semlegesítve.
Törökország semleges, de inkább a németekhez húz.
Görögo., Albánia, Jugoszlávia nem tétel...
A közel-keleti arab országok is inkább a németek felé fordulnak.

Szóval nekem kétséges a mediterrán partraszállás.

A vadáspilótás minisorozatról mi hir ? ugy rémlik mintha idén vagy jövö tavasszal jönne. ugyan az a stáb mint a band of brothers és a pacific.

Ha Anglia elesik, akkor a fõ csapás gondolom a Földközi-tenger felõl jött volna és Dél-Európában szálltak volna komolyabban partra, mint ahogy Churchill akarta is eredetileg. Így is Amerikából kellett szállítani az inváziós csapatok felszerelését, tehát a logisztikai kapacitása meg volt az Amiknak, csak a célállomás nem Anglia, hanem Észak-Afrika, vagy a mediterrán térség lett volna. Ahogy telt az idõ, a Németeknek egyre kevesebb energiájuk és esélyük maradt a védekezésre, Európa partvidéke pedig túl nagy volt, hogy mindenhol hathatósan védekezhessenek. A Földközi-Tenger esetében pedig sem a vízen, sem a víz alatt, sem pedig a levegõben nem a németek territóriuma volt 44-45-ben, õk onnan fokozatosan ki lettek szorítva.

Kár érte. Pedig nem sok sztálingrádi háborús film van, talán csak az Ellenség a kapuknál és a németek is forgattak egy Stalingradot.

Ne kiabáld el! :-)

"Nyugatról meg persze a leggagyibb is bejön,lehetõleg agyon istenítve mert "az a jó film"."

Azért a Red tailst megúsztuk.

Nálunk természetesen nem vetítették.
Máshol sok helyen igen,például még az USA-ban is,van 2 lemezes extra változat belõle,és sikeresen fogy mert az amik átérzik ( a saját bõrükön) az afgán problémát. Németországban,és tudomásom szerint több környezõ országban is vetítették,nálunk nem.Ha legális beszerzést akarsz,akkor Szlovákiában(Felvidék) érdemes megpróbálni,ott tuti,hogy van. Pár éve Révkomáromban jó pár hirdetõtáblán ott volt a 9.Század plakátja. Magyarországon csak a megszokott nem legális módon (torrent) lehet hozzájutni. De nem ez az egyetlen ilyen film. A Breszti Erõd baromi jó volt,már 3 éves,mégsem került be magyarországi forgalmazásba. Nekem az a véleményem,hogy a magyarországi forgalmazók,most ugyanazt csinálják,mint ami volt a szocializmus alatt,csak most fordított elõjellel. Akkor mindent,még a legnagyobb szart is behozták kelet felõl,és nyomták,hogy ez a jó film,és a nyugatit messze ívben elkerülték,ha jó volt,ha nem. Most ugyanezt csinálják az orosz filmmel. Ha jó,akkor se hozzák be, mert orosz. Legfeljebb pár évente, max 1 filmet behoznak,gondosan kiválasztva,a szart,és ezzel kész. Nyugatról meg persze a leggagyibb is bejön,lehetõleg agyon istenítve mert "az a jó film". Egyébként a Columbia fogja a film nemzetközi forgalmazását végezni,mert õk is beszálltak némi pénzzel az orosz állam és a befektetõk mellett. Sztálingrád városának egy részét(2 év történészi,építészeti kutatómunkát követõen) egyébként egyszerûen újra felépítették Szentpétervár környékén,és így eredetinek nevezhetõ helyszínen tudtak forgatni.

IMAX 3D-ben megnézném pedig szívesen. Biztosan ütõs.

Egyre kínosabb, hogy bizonyos filmek már nem jutnak el hozzánk... Ráadásul ez Columbia pictures is...



Egyébként a 9. századot vetítették nálunk? Vagy hozzá lehet jutni valahogy?

A 9.Század rendezõjének új filmje: Sztálingrád 3D. A magyarországi forgalmazókat ismerve, nem fenyeget senkit az a veszély,hogy moziban is lássa. Itt az elõzetese:

Nem egészen. Mert akkor az amcsinak Amerikából kellett volna jönnie a partraszálló flottával, tengeralattjárók és a partvidékrõl felszálló bombázók állandó támadása közepette. Másrészt a szárazföldi csapatok utánpótlása lehetetlen lett volna több ezer kilométerrõl. Egészen más lett volna a háború kimenetele.

Arról nem is beszélve, hogy ha a brit szigetek elesnek, akkor elesik Gibraltár is, mert az utánpótlását annak is több ezer kilométerrõl kellett volna biztosítani. De ugyanez igaz Egyiptomra... És ezzel Európa katonailag könnyen védhetõ helyzetbe kerül...

Újabb leletek.

A háború kimenetelére nem lett volna hatása, max. az idõtartamára, az idõ viszont a németek ellen volt. Európa elég nagy, lett volna máshol helye, mint ahogy lett is partra szállni.

Egyetértek! Simán meg tudták volna csinálni. Az angoloknak semmijük nem volt, amivel meg tudták volna õket állítani, ha pedig a Home Fleet kihajózik, akkor a csatorna fenekére küldi a Luftwaffe. Nagy hiba volt egyébként, hogy nem lépték meg a németek. Ha megteszik, az amcsik késõbb nem tudtak volna hol partra szállni.

A németek nyilván nem gyõzhettek, hiszen elvesztették a háborút :-D
Ilyen alapvetõ feltételezésekre építettek: "The Germans asked "Hitler" if the bombing of London could stop and the planes used to attack British ships instead but the request was denied." Vicc.... Az Operation Cerberus azért elég jól bizonyította, hogy 42 januárjában mire volt képes a Luftwaffe a Csatorna felett úgy, hogy javában dübörgött már a keleti front.

Ezt most olvastam il-2 fórumon:

http://forum.il2sturmovik.net/topic/625-now-available-luftwaffe-redux-campaign-for-cod/

Ingyel letölthetõ offline küldetéscsomag a clod-hoz, az Oroszlánfóka hadmûvelet. Ami érdekes, hogy 1974-ben egykori német és angol tisztek részvételével egy háborús játékban lejátszották a hadmûveletet, melyben sikerült is a németeknek partra szállni (elterelésként azt mutatták, hogy északon fognak támadni, amit az angolok be is vettek), bár végeredményben elvesztették a csatát. Az angol haditengerészet az utánpótlás elvágásával és a 2. partraszálló hullámnak okozott nagy veszteséggel megadásra kényszerítette a németeket.

A clod küldetéssorozat nagyrészt a "Sandhurst wargame" történései alapján készült.

IL2 HD screenshots :

pl. ilyen :

Ha Jak-3, akkor miért Emil az ellenfele? (Õszintén szólva nálam a Jak az darab-darab, fogalmam sincs, hogy melyik-melyik...)

Egy érdekes cikkarról, hogy a városlakókban is felébredhet az "alkotni vágyás", ill. ráérezhet arra a "meditatív" állapotra, mikor az ember beleveti magát egy konyhakertbe, kikapcsolja az agyát és bár testileg elfárad, de szellemileg mégis pihenten távozik onnan a munka végén.

Ez bizony tény,hogy magát a gép vezetését nem vagy csak bénán mutatják.Nem mondtam,hogy hibátlan sorozat😊De nem nagyon láttam sorozatot ahol ez különösen jó lenne. A másik dolog ami nekem nem tetszett,az a Po-2, sorozatbeli technikai megvalósítása. Ami ezt a sorozatot a többi fölé emeli,az,hogy végre látni a túlterhelést a szereplõkön.Nem csak úgy ülnek,mint otthon a széken. Ez egyébként annak köszönhetõ,hogy a repülési jeleneteket tényleg repülés közben vették fel és légi harcoltak is,tehát a pilótákat alakító színészeknek elég kemény szerep jutott. A Messzerek második világháborús német festésû Zlinek voltak,a Jakok pedig Jak-52-esek és Jak-54-esek voltak. Az 54-es annyiból jobb erre a manõverezõképességén túl,hogy farokfutós kialakítású.

Nem nagyon látni, hogy mennyit "gépészkedik" a Jak 3-assal a kislány a légiharcban. Szerintem csak a botot rángatja. 😄
3:51-nél bot kétkézben, a jobb lába meg pihenget a padlón, mondjuk 3:18-nál a német is kétkézzel lõ😊

Azé komolyodjunk,komolyodjunk😊

5000 HUF-nágel valutát adok érte. :-)