IL-2 Sturmovik, CloD, BoS

"Lezuhant egy repülõgép vasárnap egy madridi légi bemutatón, egy videó felkerült róla a Youtube-ra."
További részletek: http://kuruc.info/r/4/111717/#ixzz2SRCPaqx3

Forrás

Egyébként Hitler le is becsülte az egész atomfizikát,zsidó fizikának nevezte,szemfényvesztésnek tartotta.

Tudtak róla,hogy készül,de hogy hol tart a program,vagy hogy mûködik-e a fegyver az kétséges volt még sok atomtudós számára is.(Voltak tudósok akik feltételezték,hogy a láncreakció nem lokális lesz és az egész Föld légköre elég stb.)Nem nagyon utal semmi arra,hogy tudtak volna Hitlerék valami konkrétat a programról.Sem Speer,sem Hitler nem emlegeti a feljegyzésekben.Szerintem nem számoltak vele komolyan.A normandiai partraszállás helye meg valóban meglepte az egész vezérkart,Calaisnál számoltak csak vele,a meglepetésen kívül nem sok érv szólt normandia mellett.

Azt a qrva😊 Minap engem is PK ra lõttek kétszer ahogy alant üldöztem a delikvenseket😊

Ehez a " mi lett volna ha" vitához csak annyit, hogy most nem lenne "kisebbségi "vezetõnk,:-) én lennék a király, és nem kellene dolgoznom. LOL.
Véleményem szerint a német hírszrzés tudott az atombombáról, abban az értelemben, hogy engedte a normandiai partraszállást, mert talán úgy gondolkodott, hogy ha ott megállítják a szövetségeseket, akkor Németország kapja amit Japán kapott.( Hirosima, Nagaszaki.)Mert azt valljuk be,hogy normandiánál meg lehetett volna állítani, már a csatorna közepén a szövetséges erõket, és nem is nagy áldozatok árán. ( némert részrõl értem a nem nagy áldozatot.) A némert hírszerzés sem volt hülye, hogy nem tudott volna sem a helyrõl, sem az idõpontról. Na nem a pontor nap óra, de 3-4 nap eltéréssel behatárolható volt. Aki tudja a partraszállás ismert részleteit mindkét oldalról, az tudja, hogy vezérkar nélkül marad az adott idõre a német haderõ.Miért is?

<#nyes><#violent><#falbav>CSALNAK AZ ATAG-OSOK !!!!!!

Korábban belinkeltem itt egy képet, amikor a fiam leszállt angol területen stukával. Ott látszik, hogy német légvédelem van. Tehát az ATAG-os srácok, mivel az angolok földi légvédelme 0 volt, berakták a németeket. Csak azért,hogy nekünk legyen rosszabb.
Tehát konklúzió? CSALNAK.<#boxer>

Felmentem atagra, le lõttem egy spitet közelharcban, aztán hazamentem.<#smile>

Egy kicsit megszakítom a "mi lett volna ha" témát.

A forgotten countries mod(http://www.sas1946.com/main/index.php?topic=1341.0) mûködik az alap 1946-tal, vagy fel kell telepíteni valamilyen modot.

Az USA azért várt ki a hadba lépéssel szerintem,mert meg akarta várni,hogy mi lesz (Hitler üzent nekik hadat,de ez csak részletkérdés,jöttek volna azok anélkül is.) Ha Anglia vagy a SZU elesett volna 1940-41-ben,akkor amerika szerintem nem szállt volna szembe a német birodalommal.Anglia elestével az összes európai bázisát elvesztette volna,a SZU elestével pedig olyan erõssé vált volna iparilag,nyersanyag szempontjából,védhetõség szempontjából,hogy pár éven belül párja nem lett volna a német haderõnek.5-6 év alatt még a tengeren is felülmúlhatták volna az amikat.Az atombombával eleinte sakkban lehetett volna tartani õket,de az amerikai atomelõny rövid ideig tartott volna,ahogy a SZU-val szemben is csak 2-3 évig tartott.Aztán a kémek és a tudósaik révén szintén meg tudták csinálni.A németek sem maradtak volna le sokáig,hisz így is csak a kritikus tömeg elszámolásán buktak el,egy ideig pedig elõnyben is voltak a fejlesztésben.Egy SZU méretû német birodalom keleti részén simán mehetett volna zavartalanul a felújított atomprogram.Ha a SZU 1941-42-ben elesik a tengeralattjáró flotta új északi bázisokhoz is jutott volna,a modern XXI típus meg a többi tengeralattjáró tömeggyártása pedig hamarabb elkezdõdött volna.Amerika inkább úgy viszonyult volna a német birodalomhoz,mint ahogy a SZU-hoz,egy hidegháború alakult volna ki szerintem.

Egész jó sorozat,mégha hibákat találni is benne,magasan veri a Red Tails jellegû vackokat.

És szerinted nem volt a németeknek 370 gépük?
Az meg nyilvánvaló tény, hogy a 2. vh volt a csatahajók végzete, nem boldogultak a légitámadásokkal. Ezért is nem építettek többet a késõbbiekben.

Nos, nem látok példát arra hogy repülõgépek bármikor is egész harcrakész flottaköteléket elsüllyesztettek volna 😊 Pearl harbour sem úgy alakult volna, ha a nyílt tengeren esnek nekik a repülõgépek. Ha a Yamatót vagy a Mushasit nézzük, hány gép vett részt a támadásban? 370 a mushasinál azthiszem. A bismarcknál szintén csak a balszerencsén múlt minden, ha az a torpedó nem a kormányt találja el hanem a testet még azzal a sérüléssel is vígan elérte volna franciaországot. (amitõl független persze a küldetését nem teljesítette és pár hónapos javítás következett volna). Szerintem sokkal sokkal nagyobb kapacitás kelett volna hogy a luftwaffénak legyen, repülõgépek számát illetõen, hogy idõben elsülyesszék az angol flottát, mielõtt azok szétverik a partraszállást.

A lényeget vedd észre. Elhagyták a légi fedezetüket és szétkapták õket a levegõbõl. De említhetném a japán nagy csatahajókat is... Légitámadások ellen nem volt esélyük.
A Luftwaffe annak örült volna a legjobban, ha az egész Royal Navy bemegy a csatornába.
A Bismarck jól volt megtervezve és kivitelezve, mégis odaveszett. Igaz a legvégén magukat süllyesztették el... :-)

A prince of wales szarul volt tervezve sok tekintetben, és a vízzáró ajtók nem voltak vízzáróak egészen, azonkívûl szerencsétlen találatot is kapott, az egyik hajócsavar tengelynél. onnan meg a szar tervezés miatt elkezdte elárasztani a víz. a generátorok megadták magukat, a szivattyúk igy nem müködtek, és így végezte. A Repulse meg egy elsõ világháborús hajó volt. Viszont ha együtt egy egész hajóraj mozog, sok sok rombolóval és cirkálóval, akkor nembiztos, hogy idõben megállítja õket a luftwaffe, és ha a nagyrészüket el is szülyesztik, lehet meghiúsítják a partraszállást

A csapatok partra rakásának technológiai gondjai amik a nehézséget okozták volna+ a r.navy, meg a RAF.

Ezzel egyetértek...ha Anglia elesik, szerintem viszonylag egyértelmû a helyzet..Anglia elesése ami nagyon nem evidens,pedig sokan egyszerûnek gondolják. Nem lehetetlen, de nagyon kemény lett volna.

Prince of Wales és Repulse pusztulása 41 decemberében? Nem téged igazol.

Szerintem, ha a németek legyalulják az angolokat, és az oroszokat, amerika nem kezd háboróba ellenük, vagy ha bele is kezd nem folytatja. Ha a német az úr egész európában, akkor mondjuk megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat, a kereskedelmet, stb. De nem fogja összeszarni magát érte hogy felszabadítsa európát. Onnantól leszarta volna szerintem.

Hogy milyen esélyei lettek volna az oroszlánfóka hadmûveletnek? Ha széteszdik teljesen az angol reptereket, radarállomásokat, még akkor is szerintem kétes. A royal navy kifut és szétcsapja a szállítóhajókat, luftwaffe ide vagy oda. Ha csak nem bombázzák le meglepetésszerûen scapa flowot, úgy mint a japók pearl harbourban. Ha az egész royal navy kint van a csatornán, harcra készen, ott gondok lettek volna, nagyok.

Az atombomba kérdése, nem ugyanaz, mint japán esetében(gyakorlatilag nem volt légvédelmük 45-re). A német légvédelem(viszont) elképesztõ hatásfokra tett(volna) szert, fõleg, hogy nem lett volna honnan indítani a gépeket. Így marad a B-29 azok is vadászvédelem!!!nélkül. <#bdead>Sanszos, hogy nem dobnak atomot egy nagyvárosra sem..arról nem beszélve, hogy a korai idõkben, nagyon kevés bomba volt csak.És ne felejtsük el, Japán milyen kicsi Európához képest,gondolom érthetõ mire gondolok. Persze lehet számolni egy anyahajó kötelék öngyilkos akcióról is, de szerintem Amerika letett volna Európáról.Az Afrikai, Izlandi scenariók szerintem nem életképesek,a lent említett okokból kifolyólag.

A britek is elvoltak pár száz évig 😊))

Ezek eléggé teoretikus kérdések. A Szovjetunió ugye 70 évet élt. Ennyi erõvel a Német Birodalomnak is adhatunk 50 évet. :-)

Természetesen mi "fel voltunk" szabadítva és nem megszállva. 😊

A németek valószínûleg biztosítanák, hogy Izland az õ kezükben legyen, szóval szerintem ez a lehetõség nem játszik.

Akkor még két dolgot vegyünk számításba :

Kinek készült el elõbb az atombombája ?

Melyik birodalom volt hosszútávon életképes, amelyik megszállással jött létre ?

"Ha Új-Zélandról indulnának"

Izland akart lenni 😊

"Nézzük végig, hogy a megszállt területeken milyen komoly termelés folyt és milyen minõségben?"
Mint például hazánkban a háború utáni 10 évben? :-)

Azt azért vedd számításba, hogy a hajtómû oké hogy elsõ generációs, de az is közrejátszott a kiforratlanságában, hogy kevés idejük volt a németeknek..

Tegyük fel, hogy Anglia elesik. A bábkormány egy tömegbázis nélkül magával hozza a komoly megszálló erõ fenntartását és a belsõ ellenállással is számolni kellett volna. Nem lett volna ott se Meteor, se sok minden. Nézzük végig, hogy a megszállt területeken milyen komoly termelés folyt és milyen minõségben ?

A D9-esbõl még csak tudtak gyártani, de az utána következõkbõl már csak keveset.

USA felderítés. A Japókat azért elég jól le tudták hallgatni. Vszeg Pearl Harbor elleni támadásról is tudtak, jól jött indoknak a háborúba való belépéshez.

Me262 : elsõ generációs hajtómû, megbízhatatlan, kigyullad...

"Meteor, F80, P51"

Miért is jobbak a 262-esnél? Vagy mekkora is a hatósugaruk (P51 kivételével)
De lehetne Ta-183, Ho-229 stb... a tervek megvoltak, idõ nem.
Viszont ebben a szituban idõ is lett volna.

Vadászok nélküli bombázók = Schweinfurt... (Ha B29, ha nem...)

Enigma: vagy igen, vagy nem. Bár, mint tudjuk: USA felderítés = 0

XXI.osztály: viszont az egyik bohócot csinált a jenkikbõl a háború legvégén.
Megjegyezném: addigra a tapasztalt személyzet nagy része elesett, többek közt azért is csak 2-õt állítottak hadrendbe.

Gibraltár angol gyarmat...

Mikor volt (lett volna) a Seelöwe? És Pearl Harbour?

Korrekt.

Ami nem vitás, hogy Németország 2 ok miatt õrlõdött fel:
1. Az angliai támaszpontokról induló stratégiai bombázások a német hadigazdaságot tönkretették. Sem a mennyiség, sem a minõségi fejlesztések nem tudtak felfutni.
2. A keleti front "vérszivattyúja" az élõerõt bedarálta, hála Sztálin emberéletet nem kímélõ stratégiájának.
A fenti két tényezõbõl csak az egyiket kivesszük, alapjaiban változnak a dologok.

Mármint korlátlan úr az európai részen Németország, mivel a mûködési rádiusza a rombolóknak nem ér át az atlantin..kísérés közben meg minden konvoj fele leves..

Érdekes vita. Ha Anglia elesik, valószínûleg az amcsik nem jönnek Európába. A mi lett volna ha, elég durva dolog , mert egy változás hoz milliót. De ha mégis<#alien> elesik Anglia. A tengeralattjárók Full lezárják a Murmanszkot. Nem jön át a segély' nagy része, Oroszország elesik(aki ezzel akar vitába szállni csak arra kérem nézze át mit kaptak az oroszok.)Nincsen Németország szétbombázása 44-ig biztos. Vegyétek a nem megsemmisült német eszközöket (gyárakat), amik mennek az Orosz frontra, és a maradék afrikaira, na meg tengerre. Mondjuk nekem erõsen kétségeim vannak , hogy ezek után egyáltalán, partra akarna-e szállni, az USA...egy olyan tengeren át, ahol szinte korlátlan úr!!mert az atlanti csata nem!!!!dõlt el, és legalább 2* annyi tengeralattjáró cirkál mint amennyi igazából. Röviden ennyi. Indul a Német európai birodalom, és az USA közötti hidegháború, olyan 46-47. kész az atomjuk.

A Shooting Start elfelejtettem<#nevetes1>. Viszont ha Angliában bábkormány lett volna, akkor lett volna Meteor, csak német oldalon.<#vigyor>

262-es mellé a Ta-152-k is megjelentek volna.<#rolleyes>

Azt nézegettem, Google World-ben, hogy a B29-ek akkor érték volna el Berlint, ha Amerika legkeletibb pontjáról szállnának fel. Viszont, ebben az esetben le kell mondaniuk a vadászfedezetrõl, mivel pl.: A Mustang hatótávolsága 2600-2700km. Útjuk során pedig át kellene repülni Anglia felett, megkerülni nem lehetne, annyira a hatótávolság határán van Berlin. Így a kötelék már az Atlanti-óceán felett támadás érné, sõt egész útjuk során.
Ha Új-Zélandról indulnának, akkor a Mustangok tudnának kíséretet adni a bombázóknak, csak a 262-ek és a Ta-152-õk ellen mit csinálnának? Nem hiszem hogy olyan sok idejük lenne légi harcra, esetleg az a helyzet alakulhatna ki mint anno a németeknél Anglia, fõleg London felett.


Képek:

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Ez 5165km oda.

Ez így 2000-2100km.

"B29? Me262!"

Meteor, F80, P51

Mennyi B29 mennyi Me 262 ellen ? Az arány fokozatosan ment volna a B29-es felé a termelési kapacitásokat elnézve.

"Enigma"

Anglia elvesztése nem zárja ki, hogy más forrásokból az amik is hozzájussanak a megfejtéshez, ha ez az õ dolguk lett volna. Elfogott tengo, idõjárás elõrejelzõ hajó, belsõ ellenállás.

"U-Boot XXI. osztály" :

"...1943 és 1945 között 118 darab XXI típusú tengeralattjárót építettek a hamburgi Blohm & Voss, a brémai AG Weser, illetve a danzigi F. Schichau hajógyárban. Ezeknek az U-bootoknak az építése gyorsabban haladt a korábbi tengeralattjárókénál, ugyanis a hajótest 8 db készre szerelt darabból állt, melyeket különbözõ gyárakban készítettek el. Ennek ellenére a háború végéig mindössze két ilyen tengeralattjáró tudott hadrendbe állni, az U–2511 és az U–3008.."

Remek technikát találtak ki a Németek, csak már megint a kapacitásuk nem volt meg az alkalmazáshoz.

Ha Anglia elesik, miért is evidens, hogy Gibraltár is az õ kezükre kerül ? Mert Spanyolország semleges ?

"De egyáltalán mi a fenének jöttek volna át?"

Ha Japán nem támadja meg õket, talán tényleg nem lépnek be a háborúba, de ez a kérdés 41-ben eldõlt és evvel a háború kimenetele is, utólag a tények ismeretében ezt szerintem megállapíthatjuk nyugodtan.

Solyom2 :

"Azért kérdés, hogy a németek Anglia legyõzése után el tudták-e volna foglalni a szovjetuniót."

Épp ezért nem szállták meg Angliát, mert nem birkát akartak tenyészteni, hanem egy jóval nagyobb "élettér"-ben gondolkodtak, meg ideológiailag is nem az angolokkal volt gondjuk, hanem a kommunizmussal.

Mijki :

"Fritz-X"

Mivel tudták zavarni az amik és nem volt a tengeren légifölényük a németeknek, nem is tudták volna hatékonyan alkalmazni.

"HS-293"

Más kifejleszteni egy fegyvert és más üzemszerûen használni.

Ne felejtsd el, hogy az Enigmát az angolok (lengyel alapokon) törték fel.
Nincs ellenséges Anglia = nincs feltört Enigma (nincs "Turing-bomba" sem) = a német tengók (esetleg már a XXI.osztály nagy mennyiségben) különösebb problémák nélkül tevékenykedhettek volna.
Az meg azért -asdic ide vagy oda- igencsak megnehezítette volna az USN dolgát.
Azt még mindig nem mondtátok meg, hogyan jutottak volna be a Földközi-tenger térségébe? Gibraltár német bázis, Egyiptom németbarát (Szuezi-csatorna). Marokkó felõl?
De egyáltalán mi a fenének jöttek volna át?

B29? Me262!

"Nehézbombázókkal magasról eltalálni egy mozgó, forgolódó hajót, még egy repgéphordozó méretût is qrva nehéz."

Fritz-X, HS-293 nem lett volna jó?

Azért kérdés, hogy a németek Anglia legyõzése után el tudták-e volna foglalni a szovjetuniót.
1941-ben nagy hiba volt, hogy a németek tavasszal háborúztak a balkánon, és ezzel sok idõt elvesztegettek, azért elsõsorban a tél és nem az orosz hadsereg állította meg a Barbarossát.
Ha Anglia kapitulál, Jugoszlávia inkább a tengelyhatalmak felé húzott volna, a görögök meg mehetnek a levesbe. Ráadásul a többi európai ország, köztük mi magyarok is, a németek mellé állunk, hiszen a háború akkor már eldöntöttnek látszik.
Így a Barbarossa megindulhat 41 tavaszán és a németeknek meg van a lehetõség Moszkva elfoglalására.

Még egy.

Kávé mellé.

A Nagy Honvédõ Háború egy urbánus legenda. Láthatjuk, hogy mi lett belõle, megszállás 40 évig. Esetleg olyan békekötést tudnék elgondolni, hogy húznak egy függõleges vonalat Európában, és attól jobbra orosz, balra pedig német terület, de ennek azért nem lett volna értelme, mert Hitlernek "élettér" kellett, nem csak kis parcellák.

Amondó vagyok én is, hogy ha nem Anglia, akkor Észak-Afrika lehetett volna az Európa elleni harc bázisa. Onnan melyik Európai célt nem lehetett elérni ? A Liberty hajókat úgy rakták össze, mint a legókat, tehát a kapacitás hiányt ne is emlegessük és a tengeri útvonalak meg 44-45-ben már elég biztonságosak voltak.

OK. A Németek 44-ben átálltak a hadigazdálkodásra. Repülõbõl tényleg egyre többet gyártottak, csak már nem volt aki felszálljon velük, közben meg a nyersanyag hiány miatt beindult az "alapanyagok kiváltása" projekt. Mûgumi, mûbenzin, Hitler-szalonna, a repülõk esetében a fém alkatrészeket kezdték újból fával kiváltani. Szóval, hosszú távon lett volna nyersanyag is a felfutó hadigazdálkodás számára ?

Az, hogy a németek hadat üzennek-e az oroszoknak, nem lehet kérdés, mert amikor ez a valóságban is felvetõdött, akkor Hitler ereje teljében volt és erre a kérdésre megadta a választ. Barbarossa-hadmûvelet.
De akkor tegyük már fel úgy is a kérdést, hogy ha Hitler nem támadja meg Oroszországot ,akkor Oroszország sem támadja meg Németországot ? Kétlem. Sztálin sem különb, lett volna itt háború mindenképpen.

Egyébként, az, hogy elhúzódik pár millió ember átdobása az Afrikai bázisokra, kinek okozott volna problémát? Az idõfaktor a németek ellen dolgozott.

Ja, és tegyük hozzá, ha nagyon akarták volna, a B29-essel Berlint (kvázi egész németországot) tudták volna bombázni Kanadából is. Vagy Egyiptomból, vagy Észak-Afrika bármely részérõl, vagy az arab félszigetrõl, vagy akár a perzsáktól is. cca 5000 km-es hatótáv az qrvasok.

És hol támadod meg a hajókat nagy hatótávolságú bombázógépek, és fõleg nagy hatótávolságú felderítés nélkül? Amikor Radar csak az amerikai hajókon van? A német vadászok hatótávolsága sosem érte el az amerikaiakét, póttank ide vagy oda, azok nem távolsági vadászok voltak, hanem elfogó vadászok. A japánok kamikaze bevetésekkel (amik sokkal hatékonyabbak voltak a hagyomános torpedó vagy bombatámadásokkal összehasonlítva) kb. 2800 támadásból elsüllyesztettek 34 hajót (ezt fel sem szorzom, hogy mennyi kellett volna a fél flotta elsüllyesztéséhez 😊 ), és megrongáltak 360 másikat. A radar, a nagy teljesítményû vadászgépek és az elképesztõ légvédelmi tûz miatt a támadó gépek alig 14%-a érte el egyáltalán a hajókat (és ez one-way volt akkor is, ha nem öngyilkos bevetést repültek). Azt gondolod a németek jobb esélyekkel támadtak volna? Nehézbombázókkal magasról eltalálni egy mozgó, forgolódó hajót, még egy repgéphordozó méretût is qrva nehéz. Hogy eltaláld, ahhoz le kell menni alacsonyra. Akár ezt csinálod, akár zuhanóbombázól vagy torpedót oldasz, akkor bõven a célpont hatásos légvédelmi zónájában vagy. És azt nagyon jól lehetett látni, hogy ott mire képesek.

Egyébként meg pont, hogy nem Európát mondtam, hanem csak Angliát. Egy részben megszállt országot, egy bábkormánnyal, ami mögött a lakosság támogatása sincs - ahogy egyik bábkormány mögött sem volt. Azt lehetett volna visszafoglalni elsõ lépésben, és onnan kiindulva európát. Politikailag nagyon kedvezõ helyzetben lettek volna, technikailag pedig nem lett volna más partra szállni, mint Okinaván, vagy Saipanon. Azokon sem volt semmi utánpótlás, mindent az anyaországból vittek hajókkal. Rengeteg hajóval. Normandiából az Overlord-al Európát akarták elfoglalni, arra kellett felkészülniük, hogy nyugat európát védõ teljes német hadsereg a nyakukra akar lépni, nekik meg el kell jutni Berlinig. Angliában egyáltalán nem ez lett volna a helyzet. Sõt, ha elõtte Izland is az övék, akkor onnan a B29-esek csont nélkül elérik Európát, még Berlint is röhögve (akár a Földközi-tengert is, vagy Sztálingrádot!). Az atomfegyverek megjelenésével, azok sorozatgyártásával pedig az egykori hidegháborús viszonyok egy éles háború során váltak volna valóssággá (kétlem, hogy az atombomba fejlesztése nagyon másképp haladt volna), amit biztos, hogy mi, Európaiak is megszívtunk volna (németo. és szövetségesei mindenképp) lehet látni, hogy Trumannak mennyire jelentett erkölcsi dilemmát egy ilyen fegyver bevetése.

Nincs a véleménnymondásommal semmi gond, köszi, ami meg a tisztánlátást illeti, kicsit -khmm- érdekes pont Churchill-el példálózni, õt én is olvastam, de annál részrehajlóbb, egyoldalúbb írást keveset láttam még (egy két orosz katona visszaemlékezése veri a lécet). De persze Churchill miért is lett volna objektív, el sem vártam (sõt, õ még ezzel is kezdi, hogy szubjektív lesz, de érthetõ okokból ezt nézzük el neki). Hogy neked õ segít tisztán látni, lelked rajta, de amit írtam, abban nem az volt a lényeg, hogy Kennedy vagy akárki más mondta, abban a dátum volt a lényeg. A háború elején egy politikus -vagy inkább diplomata- miket gondolt olyan katonai eseményekrõl, amik végül be sem következtek, az - ismerve a háború további menetét, hogy mi minden változott 39 és 45 között, mennyi esélye lett volna, hogy racionálisan jósoljon- az finoman szólva is inkább csak tippelés, ami vagy bejön, vagy nem. Ezért mondom, hogy Kennedy véleménye számomra irreleváns.

A háború többek között azért húzódott el, mert a brit szigeteket nem foglalta el Hitler. Egyébként Németország csak 1944-ben állt át teljesen a hadigazdálkodásra, amikor Speer lett a fegyverkezési miniszter. Másrészt Anglia kiütésével nem lettek volna stratégia bombázások sem.

Egyébként pedig ha az angolok kiszorulnak Európából akkor az a hadianyag nem jött volna Európába. Ilyen egyszerû. Nem kapott volna utánpótlást se Egyiptom, se Gibraltár. Game over.

A szovjetek pedig a valóságban is megszállták Perzsiát, csak éppen felesbe az angolokkal. A hadianyag egy része Perzsián keresztül jutott el az oroszokhoz.

A németek? Ha egyáltalán hadat üzennek egy ilyen esetben egymásnak.

Tegyük fel, hogy az amcsik az összes hajójukkal 45-ben elindulnak Európa felé. 23 nagy repülõgép-hordozó, és 63 kicsi. Kb, 3000 repülõgép. Ennek kevesebb, mint a fele vadász. Négyezer repülõgépet kell összevonni ellenük, erre van kb. egy hónapod. Mert ekkora flottát már nem lehet titokban tartani. És mindezt úgy, hogy nincsenek stratégiai bombázások Németország ellen, mert nem érik el. És ha az amcsik az összes repülõgép-hordozót elhozzák, akkor honnan pótolják az elveszett gépeket? Mik szállítják a repülõgép utánpótlást az inváziós flottának? Ha nem pótolják az elveszett gépeket, akkor meg lõttek a flottájuknak.

Nem véletlen, hogy ódzkodtak partra szállni Japánban. Egy teljesen kivéreztetett ország esetén.

Amerikából megtámadni Európát, gondold már végig! Egy többmilliós hadsereget kell partra tenni. Normandiában is eltartott egy hónapig, míg kitörtek a hídfõállásból, addig vonultak fel. És ott totális légi fölényük volt. Meg nem több ezer kilométerrõl kellett ellátni a csapatokat.

Kenedyt meg nem árt olvasni, meg adott esetben Churchillt se. Vagy éppen történészeket ebben a témában. Segít tisztán látni. Meg utána könnyebb véleményt mondani is.

Biztos vagyok benne, hogy igen. Nem csak azért, mert a bolsevizmust õsellenségnek tartotta, de terjeszkedni is csak kelet felé tudott volna, ott volt arra alkalmas terület (gyéren lakott, de mezõgazdaságra és iparosodásra is alkalmas nagy térségek), Nyugat-Európában ilyen nem volt. Jellemzõ, hogy Franciaország egészét el sem foglalta csak ami feltétlen fontos volt, a többit meghagyta a Vichy kezén. Balkánnal is csak az Olaszok miatt foglalkozott, Észak-Afrikába az Olaszok miatt mentek, meg ha már ott vannak, akkor megsegíteni a keleti frontot (Rommel végcélja a Kaukázusba délrõl betörés lett volna).

Azzal nem számol egyikõtök sem, hogy Anglia sikeres elfoglalása után is összevesztek volna-e a németek az oroszokkal. Mert ha nem, akkor tényleg nincs kérdés.