IL-2 Sturmovik, CloD, BoS

Sziasztok ! Tudja valaki hogy mi történt a mission4today oldalával ? Vm szutyok jön be helyette...

Szia!
Nekem volt ASUS gtx680 DCu2 Top karim, és szerintem über fasza. Max grafon hasított, mint kés a vajban, szinte folyamatosan 60fps-sel futott rajta a játék. A belassulások inkább a szerver miatt vannak. Ha 50-ért tudsz venni, ne habozz, de ne referencia kiadást. Azok kicsit karcsúbb teljesítményt adnak, cserébe melegebbek és hangosabbak.

Ez a srác inkább artista, mint íjász. Kétlem, hogy a régi idők íjászai ilyeneket csináltak volna. Pláne nem a túlhájpolt angol íjászok a szutyok longbow-ikkal.

Nem !! Ők az angol íjászok, a nomád - türk- népek ennél komolyabban nyomták a visszacsapó íjaikkal.

~25 m-ről :

Szomorú történet. Sajnos túl sok ilyen van.

Elég nagy az az íj. Mondjuk én direkt egy kicsi, könnyű darabot akartam, amivel szabadabban lehet "mozogni". Eredetileg egy törökre gondoltam, de akkor az pont nem volt és nem akartam hónapokat várni.

akkor te is igy nyomod?

<#worship>

Fejet kell hajtani az angolok előtt, mivel a nagy ipari forradalom mindenféle tudományos elméleti háttér nélkül zajlott le, legalábbis a mai fogalmaink szerint nézve és ha megnézzük, hogy milyen gépeket alkottak - nyomástartó edények, mozgó-forgó gépek...-akkor azt kell mondani, hogy hatalmas tett volt a részükről, még ennyi év távlatából nézve is.

A hidegháború alatt, a fegyverkezési verseny kellős közepén az oroszoknak nagy szükségük volt titánra, de azért nem termett minden bokor alatt ez a fém, viszont egy magyar kohómérnök megoldotta, hogy ipari méretekben lehessen a bauxitban levő 4% titánt kivonni.

"...Már ismert, de...
Dr. Balogh Zoltán megadta a választ.
Tudvalevő az amerikaiak U2 kémrepülőinek a sorsa, melyek 21.000 m magasságban, 900 km/óra sebességgel haladtak. Ezeket az oroszok rakétákkal le tudták lőni. Erre az amerikaiak megalkották az SM 71 Black Bird nevű kémrepülőt, mely 26,000 m magasságban 3,200 km/ óra sebességgel repült. Ezt a magasságot már nem tudták elérni az oroszok, de abban a magasságban a nyomást csak a titán képes kibírni. (nem a nyomás itt a lényeg, hanem a könnyűség és erősség kellő összhangja)
A Nyírád környéki bauxit, timföld tartalmazza ezt az oroszok részére stratégiailag fontos fémet.
Gillemot László professzor 1949-1952 között kidolgozta a technológiát, a titán oxidból fém titán előállítását, és 1954-ben elkezdték építeni az üzemet, mely arra lett volna hivatva, hogy 5 millió tonna titánoxidból 4 millió tonna fém titánt termeljen ki. Aztán akkori ára a londoni tőzsdén kilónként 10 dollár volt. Ez 40 .000.000.000 !!!! (az 1960-as években) dollárt tesz ki. Hatalmas kincs, ezért már érdemes beruházni, tehát elkezdtek építeni egy reaktort, laboratóriumot, és a hozzá tartozó üzemet.
A tervek szerint 1955. december 31-én kellett volna az üzemet átadni. Ebből nem lett semmi, mert hirtelen leállították az építést. Gillemot professzor 1957-ben megkapta a második Kossuth díját, a magyar nyersanyagból fémtitán előállítására.
Az ötvenes évek elején, az oroszok még sehol sem voltak a titán előállításának technológiája területén, ezért Gillemot professzornak el kellett utaznia a Szovjetunióba, hogy ingyen, és bérmentesen átadja, és betanítsa a módszerét.
1958-ban az elhárítás megjelent, orosz kamionokra felrakták az egész laboratóriumot, és minden mozdíthatót, az összes dokumentációval, és orosz katonai kísérettel elszállították "ismeretlen helyre". (MAGYARORSZÁG ISMÉTELT KIFOSZTÁSA) Valójában oda, ahova Gillemot professzornak el kellett utaznia a Szovjetunióba, megtanítani, átadni a technológiát. Gillemot professzor tanítványa, Mihara Ferenc docens adott bővebb tájékoztatást a titán lényegéről, és a körülményekről.
1962-ben Apró Antal aláírta, és Kádár János jóváhagyta a Timföld-alumíniumszerződést a Szovjetunióval. Ebből a szerződésből Apró Antal kihagyta a titán sorsát, ezt nagylelkűen oda ajándékozta az oroszoknak. Mi több, a timföldet el kellett szállítani a 2500 kilométerre fekvő Volgográdba, fizetni a szállítást, amely további iszonyú teherként jelentkezett. (MAGYARORSZÁG ISMÉTELT KIFOSZTÁSA)
Ezek szerint 6000 tonna szállítását fizettük Volgográdig, az oroszok valószínűleg az egy tonna alumínium tömbök szállítását viselték visszafelé. (Csoda-e hogy éppen Gyurcsánynak a birtokába kerültek timföld bányák?!) Bauxitot bányásznak, timföldet nem. De Gyurcsány Ferenc birtokában vannak a timföldgyárak(!).
Eddig a fémtörténet, de nézzük a vízügyet, ami még ennél is nagyobb katasztrófához vezethetett volna. Amikor a tó még sértetlen volt, a karszt vízmagassága, az Adria vízszintjéhez képest 176 méter magasan volt. Akkor 116 méteres karsztvíz-oszlop préselte be a gyógyvizet a tóba, 550-600 litert másodpercenként. Ennek eredményeként, két nap alatt a tó vize kicserélődött, és nem tudott lehűlni. Amikor kipumpáltak 10 milliárd tonna kristály tiszta karszt vizet (!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!), melynek 60 százaléka ment a Dunába (!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!), a karszt vízoszlop lecsökkent 4 méterre. Ez a depressziós tölcsér nem állt meg, hanem haladt Budapest felé. Ott mindössze már csak két méteres volt a túlnyomást biztosító karszt vízoszlop. .."

Korábban viccelődtünk rajta már párszor, hogy a fórumon feldobott témák közül nem egy, nem sokára az országos médiában is felbukkant.<#phone>

Ádám tudta először reprodukálni Magyarországon a gyepvasércből - bucavas-at folyamatot és a bucavasból pedig tudott kovácsolni nyílhegyet, evvel megalapozva archeometallurgiát itthon, eddig ugyanis betonvasból kovácsolták a "történelmi" nyílhegyeket. Induláskor volt módomban segíteni neki és egy kis támogatást is szerezni a számára.

Az én íjam, de ezt már nem gyártja a Szimi ( a kép az udvarában készült ) :

lehet benne valami,mert fél órája nem lehetett elérni az SG-t, biztos betámadták miattunk 😄

Szimeisztert igen, vagyis a munkáit nézegettem egy időben, de aztán ez lett végül (a szkíta biokompozit). Kovácsolás terén főleg angol nyelvűeket szoktam nézni (talán mert abból rengeteg van) de most majd megnézem őt is, köszi!
Utoljára szerkesztette: Valka78, 2015.02.01. 12:36:00

Akkor gondolom, hogy Őt, és Őt ismered ?




Utoljára szerkesztette: artivizsla, 2015.02.01. 12:24:48

Ne kímélj! 😊

Én meg a forgácsoló szakmában vagyok, de már taknyos kölyök korom óta érdekelnek a kések, íjak, meg mindenféle ölőszerszámok és persze ezek készítése. Ami nem azt jelenti, hogy tényleg csinálok is ilyen eszközöket - mert lehetőségem sajnos nincs rá - de érdekel (meg van is itthon ez-az... <#awink>). Youtube-on órákig el tudom nézni ahogy kovácsok, vagy íjkészítő dolgoznak. És nagyon irigykedek.
Utoljára szerkesztette: Valka78, 2015.02.01. 12:13:12

Ha kíváncsiak vagytok két érdekes dologra - amíg ki nem vág minket Jammyka - hogy miért is volt nagyszerű az angol ipari forradalom és hogy miért kellett nekünk annyi bauxitot bányászni, akkor írnék erről ár sort, csak ha nem untat a téma benneteket.

Anyagmérnök+öntő technikus, jelenleg egy öntődét vezetek, de előtte sima melós voltam vagy 20 évig.

"..Ezek szerint a tikot tanítom tojni..."

Én sem vagyok mindentudó, viszont te sem írtál rosszakat. <#integet2>

Az anyagfelhasználásban az a cél, hogy azt a minőséget találja meg a felhasználó, amire szüksége van, annál jobbat nem feltétlen szükséges, mert felesleges pénzkidobás csak.
Utoljára szerkesztette: artivizsla, 2015.02.01. 11:55:40

Ezek szerint a tikot tanítom tojni. Nem gondoltam, hogy benne vagy a vasban. Konkrétan mi a szakmád?

Ezen már túl vagyok. Avval van a gondom, hogy ha PDF-ből vágok ki képeket és azt word-be illesztem, akkor már ez a művelet is "megterheli" a gépet, ha meg még képfeliratot is akarok hozzá tenni, akkor vagy lefagy, vagy percekig dolgozik a háttérben. Ha sima képekkel teszem ezt, akkor semmi gond nincs.
Az így készített 50-80 MB-os doksik teljesen kiakasztják a gépet, miközben a memória és processzorhasználat nem éri el a 100 %-ot. <#nemtudom>
Utoljára szerkesztette: artivizsla, 2015.02.01. 11:46:38

Jelenleg hőkezelek és elő is állítok ilyen anyagokat. Ha szükség lenne késanyagra tudnék segíteni benne. Én ezt ajánlanám mindenkinek, a Japánok is kezdik újabban "felfedezni" a késkészítéshez. Brutális egy anyag, jelenleg szennyvízdaráló szivattyúk késeinek készítjük az öntvényeit belőle. Örökös darabok, mint a nyomorúság. : 1.4535*B

Itt.

Elnézést ha kioktatónak tűntem, csak rendkívül érdekelt ez a téma egész életemben, ezért szőrszálhasogatok itten.

Én csak arra utaltam, hogy egy sima szénacél ( C45 ) és egy ötvözött acél tulajdonságait összehasonlítva, általában az utóbbi rendelkezik jobb értékekkel, ettől még az előbbire is nagy szükség van az ipar számára. Esztergakés esetében is már a szerszámacél kategóriában találjuk magunkat.

Nem kéne ezt itt most már nagyon erőltetni, a júdás pénzt már megkaptad, el lehet tolni a biciklit, a tegnapi ténykedésed után nem nagyon vevő rád a közönség. <#violent>

A szerszámipar az egy külön kategória. A különböző karbidok valóban rendkívül kemények de nagyon ridegek is és valóban ötvözőként, vagy bevonatként vannak jelen. A forgácsoló eljárásoknál használt szerszámok környékén érdemes körülnézni, mert igazából ott tud kibontakozni ez a téma.
Nem mindegy a gyártási eljárás sem - gondolok itt többek közt a porkohászatra, kések esetén a damaszkolás is szót érdemel - nem mindegy, hogy milyen hőkezelési eljárásoknak lett alávetve az adott "eszköz", ami rendkívül fontos tényező azt kell mondjam. Két ugyanolyan összetételű acél teljesen eltérő tulajdonságokkal rendelkezhet a gyártástechnológia és a hőkezelés révén.
Az élezhetőség nem csak a keménység függvénye, de ebbe már nem akarok belemenni, így is jó sokat írtam már.

Szimulátorban szerintem nincs is értelme a hc kifejezésnek. Valami vagy szimulátor,vagy nem az.

Nagyon tágan értelmezhető a szimulátor jelentése az a baj, ezért a valóságot leginkább imitálókat sokan HC-nak nevezik. Az emultátor számtechben legalább pontos szó, mert ott tényleg bitre azt kell majdnem csinálnia, mint a mimikált (akár) hardver végrehajt. A BoS-ba nem megyek bele felejtsük el, mert nem érdemes szóra sem.

valami nekem is igy rémlik, a vas-szén állapot ábrát még feltudnám rajzolni,de , hogy mi hol milyen értéken van azt már nem. hiába no 20 éve volt 😞

Alapjában jól tudtad. Vasérc --> nyersvas --> acél Az utóbbi kettő a C tartalomban tér el. Különféle ötvözők "hozzáadásával" javíthatók célirányosan az acél/nyersvas tulajdonságai. Nagyon sok elem egy bizonyos mértékig javítja, utána pedig rontja ezen tulajdonságokat.

Na én ezt máshogy tanultam, bár abszolút nem értek hozzá: én úgy tudtam hogy acél az a vas amelynek a széntartalma 2% alatt van. Tehát a vas alap széntartalmát csökkentik, tisztítják addig amíg acél lesz. Szóval minden acél vas de nem minden vas acél.
Akkor ezek szerint rosszul tudtam ezt?

Szívósság : Ha ez így lenne, akkor a szerszámipar nem vesződne az ötvözött anyagokkal.

Keménység : Az ötvözetek karbidjai azért keménységben a top-on vannak, azért is ötvöznek.

Élezés : Azt el tudom képzelni, hogy egy szénacélt pont ezért könnyebb otthon élezni.
Utoljára szerkesztette: artivizsla, 2015.02.01. 07:39:57

Szimulátorban szerintem nincs is értelme a hc kifejezésnek. Valami vagy szimulátor,vagy nem az. Az IL-2 anno annak számított,mert a kor lehetőségeinek megfelelően a maximumra törekedtek realizmus és grafika terén is. A BOS fosról is nagy mellénnyel kijelentették, hogy a legjobb szim lesz, most meg magyarázkodnak, hogy tulajdonképpen nem is akartak rendes szimulátort. Kár a gőzért, adják el a cuccukat a vártündér közönségnek, a szimesek torkán úgy sem fogják lenyomni. Egyszerűen nem azt csinálták amit ígértek, ha pedig ezt a szemükre vetették, csak duzzogásra tellt tőlük. Ez nem fröcsögés, ezek tények.

Én úgy tanultam: Fe (vas) + C (szén) = acél.
Én úgy tapasztalom, hogy amire készítő bácsi aszonta: ez szénacél, arra végtelenül finom élet vagyok képes csinálni, ami, ha nem húzom meg mondjuk hetente egyszer bőrön, akkor is elvág mindent, amit elvágattatni óhajtok vala vele. Ám néha megpróbáltattatik az karszőrzetemen, és ha azok nem hullanak szerte széjjel érintésire, akkor megjárattatik az bűrnek belső oldalán, hogy asztán tova tegye az gazdájának elképzelésit.
Mindezen szolgálatokat képtelen volt mégcsak megközelítni is bármely általam alkalmazott, "metallurgiailag" mégoly "fejlettnek" is tételezhető képződmény, készíttetvény.

(Nem egy sör volt, na... mégcsak nem is sör, de ami vág, az vág. )

Amúgy eddigi pályafutásom során az éltartósság/újraélezhetőség/szívósság terén a cold steel régebbi carbon V acéljai mutatták a legtöbbet. A ka-bar meg egy tök átlagos akármi "vas". A legnagyobb erénye az olcsósága. Amúgy a ww2-es utánzatai nagyon hangulatosak. Nekem is van egy short ka-bar "bla-bla-akármi", a nagyobb változat "kistestvére" és imádom a stílusát, de akkor is középszerű.

Az ötvözött anyagok lehet, hogy éltartóbbak, de nem szívósabbak - könnyebben törnek. A legjobb késacélok ma is gyengén ötvözött szénacélból készülnek. A titok a szén (és a szennyező anyagok - ötvöző anyagok) százalékos arányán és a hőkezelési folyamatokon múlik.

Nyomj 1 ctrl+alt+del-t ott a feladatkezelőben a cpu használat alatt nézd meg,hogy mi eszi a procit. Valszeg a word automatikus frissítést végez. (legtöbbször ez a hiba. Ha nem, akkor rakd fel újra az egész Ms office-t.

A metallurgia nem egy régi tudomány, régebben az ötvözést azért nem alkalmazták, mert hiányzott az elméleti tudás hozzá. Az ötvözött anyagok egészen biztos, hogy éltartóbbak, mint egy "sima" szénacél, ami "csak" egy vas-szán ötvözet. Az, hogy magas szén tartalommal rendelkeztek az pedig annak volt köszönhető, hogy a vasércből előbb öntött vasat állítottak elő, majd ezt "frissítve" acélt, aminek még azért magas volt a szén tartalma.

<#ijedt><#zavart2><#taps>... <#fogmosas>

<#kuss>.... ezt már gondolom nem díjazza annyira, házigazda uram<#banplz>.
Megyek inkább, aszt iszom egy sört a falu egyetlen "cafe"-jában.

Honnan tudja ez a se@@arc, hogy uraságod ki volt tiltva?!
Na jó, visszaolvasott. De miért vett ennyi fáradságot.
Vagy eddig csak csöndben figyelt, és most borult ki a bili? (2014. 12. 06.-as reg)
Vagy most jött meg az átutalás?
Vagy az utasítás?

Hogy mik vannak?!
És hogy kell vigyázni!

<#eljen>

Én is nagyon kíváncsi lennék az anyagukra. Az, gondolom, sejthető, hogy mi az, amin nem lennék meglepődve.
Az nyilvánvaló, hogy ilyen dédelgetett pengéket nem hagy az ember a fürdőszoba gőzeiben szottyosodni, de van valami tapasztalat a korrózióállóságukról?

Itt és itt vannak szemléletesen tálalt információk a rozsdamentes témában.
Azt viszont megjegyezném, hogy a svéd késkészítők is, és a Ka-Bar-hoz hasonló katonai beszállítók is (Ontario, Camillus), a komoly cuccaikat, ha nem is az egyszerű, többszáz (ezer) éves szén-vas vegyületből készítik - ez ma már azért ritka - de mindenképpen magas széntartalmú ötvözetekből. Eddig akármit kotyvasztottak össze a korrodálási hajlamért felelős széntartalom kiküszöbölésére, megközelíteni sem sikerült a szénacélok éltartás-élezhetőség-rugalmasság kombóját.
Példának elég a Laca úr által említett, manapság egyik legjobban ünnepelt Vg-10. Az olvasottak alapján valami elképesztő éltartása van. Viszont az öröm, állítólag, pont addig tart, mivel olyan kemény munkát igényel az újraélezése, hogy "tábori körülmények közt" gyakorlatilag képtelenség.
A vicc az, hogy ha az ember folyamatosan használja (illetve ha nem, akkor bezsírozza) semmiféle roszdával nem fog találkozni egy szénacél pengén, a szép szürkére "beérése" pedig nekem speciel különösen gyengém.

Megjegyzés a megjegyzéshez: a svéd Fallkniven (ON: akik a Gripenhez árukapcsolt F-1 túlélőkést "gyártják" OFF😊 nem egyszerűen megveszik a Vg-10-et. A japánok nem adják el nyersanyag formájában. Az egész kést a Vg-10 magos laminált pengével japánban gyártják. Szóval ennyire svéd.
De, hogy ez mennyire - Laca úr kifejezését szabadon használva - földmíves emberek látásának gátlása, azt mutatja, hogy a jó drága japán manufakturális konyha-, és vadászkéseket ún. "Hitachi blue steel"-ből készítik, ami - talán már mondanom se kell - szénacél.

(őőő... elnézést a hosszú hsz.-ért, kicsit beboroztam.)

Off. A word képaláírás funkció használata miatt miért fagy le a program, ill. pár megás képbeszúrás már teljesen leterheli a gépet. Normális ez ?

Mindjárt kopognak az ajtódon...addig búcsúzzál el a családtól, sajnos túl sokáig mentél. Akik ezt olvasták eddig, azok is így járnak, az egész sg visszamenőleg a kezdetekig, TELJESEN el lesz tüntetve a netről. Én szóltam<#alien>

Szerintem nem kell törődni az ilyen regekkel, akik csak a feszkót keltik itt, le kell tiltani az üzeneteit és nem látod, hogy miket irkál.
Ha nincs reakció a beírásaira, akkor érdeklődés hiányában előbb-utóbb eltűnik innen.

Ha "érdekes" fejleményekkel találkozik az ember, mindig érdemes feltenni a kérdést: kinek használ?
Amilyen jókat somolyogtam azon, mikor Sakkay pilóta úrral kapcsolatban felmerült a korrupció vádja, olyan komolyan gondolkoztat el ez a legújabb trolltámadás.
Lehet, hogy a 777 az ex-KGB-és kapcsolatait ilyen szinten is működteti?
A hivatalos fórumukon tapasztalt "nem tetszik - törlöm" stílusuk, és a borzasztó agresszív "értsd meg, hogy ez a legjobb" marketingjük alapján legalább is nem tudom kizárni.
Az már csak fűszer, hogy adminok is benne vannak.
Na de hát nekik is meg kell élni valamiből.
Irodalom

Most akkor választani kell a Jannyka modi és a Facebook között ? Szép kilátás,megyek megnézni a spaizban mi van tömény a polcokon.

A lányom most írt központi felvételit. Volt olyan osztálytársa, aki elhasalt a magyaron, mert ékezet nélkül írt, mivel a a chat-elés közben így szokta meg, de ezt nem nagyon értékelték a tanárok.

valami gyerek beszéd ez, én se értem, a gyerekemnek én is adtam már pár gyógyító nyaklevest mert "internetül" beszélt...