IL-2 Sturmovik, CloD, BoS

olvastam ezt az interjút, és ez alapján ijedtem meg a várható gépigénytõl 😄 mert egy rendes akár onlájn akár offlájn játékban egy 20 gépbõl álló légicsatában számolni a belsõ szerkezetet és hasonlók nem kis feladat akármilyen gépnek. mert az úgylenne fair, hogy minden gép hasonlóan lenne megoldva mint a játékos által vezetett gép. de remélem azért megcáfolnak és nemkell hozzá erõmû 😄

ha valamit értelmetlenül írtam akk bocsi kb egésznap tanulok pénteken szóbeli érettségizem, szal a fáradtság miatt van 😄

Pedig a SOW-BOB-nál ezzel próbálkoznak 😊

Becopyzom ide:

OM és RD: Ez az régebbi Il-2 és az új sérülésmodell keveréke lesz. Inkább azt mondom, hogy néhány részlet – sokkal komplexebb sérülésmodell mint az Il-2-ben volt (a gépek lemodellezett belsõ szerkezetének köszönhetõen), plusz a kis kaliberû lövedékek által okozott találatok (lyukak) is láthatóak lesznek. Pár szóban röviden összefoglalva, sokkal bonyolultabb interakció a sérülésmodellben, köszönhetõen a sokkal részletesebben lemodellezett belsõ szerkezetnek.

- A repülõgépek mely rendszerei lesznek szimulálva a játékban?
RD: Az összes. De ami még ennél is több, bármelyik tönkremehet, a nem megfelelõ kezelés miatt elhasználódhat, miközben egymásra is hatással vannak mûködés közben. Mondjuk leállt a motor, ez miatt az arról mûködõ hidraulika szivattyú sem megy, ennek következtében pedig elmegy a nyomás a futómû mûködtetõ hidraulikából. Ha az elektromos rendszerrel van a gond, az árammal mûködõ mûszerek bizonytalankodni kezdenek. Végül ha leszállás közben, sérült motorral használod a levegõ-mûködtetésû ívelõlapokat, elmegy a nyomás a fékrendszerbõl, és így tovább, és így tovább.

Itt elolvashatod az egész fordítást:
checksix interjú

a találatokat, az azokból adódó sérüléseket és repüléstani változásokat (aerodinamika megváltozása, vezérsíkok felületének kiesése, akár hûtõteljesítmény csökkenés, egy henger eltalálása...) a mai gépeken nem igazán lehet visszaadni, mivel akkora számításigénye lenne amit a mai PC-k egyszerûen nem bírnak el. mert szerintem egy szerencsés kiskaliber találat is okozhatott hatalmas kárt a gépben, míg több szerencsétlen nagyobb kaliberbõl adódó találatot is meglehetett úszni. Bár ez is csak az én véleményem mellé, sajnos nemigazán lesz lehetõségem egy veteránnal beszélgetni, csak a leírásokból próbálok elképzelés gyártani az akkori harcokról

De régen is volt Il2 ben ,hogy kiskalával lehetett vadászni😊 Bár minap a rigán csak kiskalával lelõttem egy Mig szárnyát,oszt csak bámultam bután ,hogy most mi van? Mostanság a a lavorok,jakok húszas állók is lettek ahogy nézem😊))
A harmincasról van egy kép valahol amikor az angolok kipróbálták ,hogy mit mûvel a gépeikkel. Hát ahogy rémlik az mán nem ment sehová utána.

Igen, használták forduló (nem kanyar 😉 szûkítésére, vagy amikor átzuhantak egy köteléken, és fel kellett húzni a gépet. De a veteránok azt is elmondták, hogy a fordulózás, pláne palástorsózás, meg nyitott ívelõs dogolás egyátalán nem volt divat (azt még Mairselle sem csinálta 😊 Csak meglövöd, és eltûnsz. De olyat is meséltek, hogy bementek 5000-en a légtérbe, alattuk 3000-en Lavocskinok, földközelben Ilek. A vadászokkal nem foglalkozva átzuhantak azok szintjén, mert a tempóelõnybõl vígan lehagyták õket, végiglõtték az ileket (egy találat a hûtõbe és már ég is), majd hazarepültek. Próbáld ezt il-2 ben 😊 Michna Gyuri bá mesélte azt is, hogy kiskaliberbõl egy rövid sorozat, huszasból 2-3 találat minden vadászra elég volt, hogy leessen, a 30-as pedig "nem volt fair", amit eltaláltál, az gyakolatilag széthullott a levegõben. A kiskaliberrõl nekem valahogy nem ilyen emlékeim vannak 😊
A bombázóknál, vagy szállítógépeknél, ha kiszórták a csomagot, ott nem lehetett, hanem kellett is úgy trimmelni, hogy ne kelljen egész hazaúton húzni vagy nyomni a botot. A bombázókon ráadásul állítható oldalkormány és csûrõ trimm is volt (a legtöbbön), ha sérülés miatt valami asszimetriát okoz, azt ki tudja trimmelni, ne kelljen hazáig bírkózni vele.

Úgy néz ki megszûnt az All Aircraft Arcade honlapja <#nemtudom><#shakehead>
SimHQ Forum

Ez nagyon -khmm- elméleti megközelítés 😊 Ha a pilóták élettani korlátait - amik miatt egyátalán kitalálták - félretoljuk, és alternatív felhasználást keresel, akkor is a trimm felülete nagyon kicsi. Ha bármi haszna mégis lenne (papíron), az csak akkor jönne elõ, ha azt feltételezed, hogy a magassági kormány egyébként koppig ki van térítve (ritka ez is). Ekkor viszont elõjön az állásszögek kérdése (akár a szárny akár a vezérsík állásszögét ne növeld kritikus érték fölé), és a szilárdsági kérdés (nagy sebességnél még a trimmlap "rendeltetésszerû" használatával is széttörheted a gépet, minek tennél még arra?). Kis sebességnél pedig nem a kormány kitérítése hanem a szárny légellenállása és a hajtómû teljesítménye a szûk fordulók igazi korlátja, ott még trimm nélkül is el tudod tépni a sebességet átesési sebesség alá.

a rendes, frontokon harcoló pilóták is használták a trimmet a kanyar szûkítésére, a repülési ív megtörésére? mert nekik lényegesen több dolguk volt a repülés közben, fõleg egy légiharcnál mint nekünk szobapilótáknak és õket ráadásul a G erõk se hagyták szabadon mozogni. 😄 vízszintes adott sebességû repülésnél a trimmel szabályozták a gépet hogy ne kelljen annyit a bottal játszani, kényelmesebb legyen a repülés? ez szerintem biztos de javítsatok ki ha tévedek, ha már felmerült a téma érdekelne valaki olyannak a véleménye aki ért is hozzá nemúgy mint én 😄

Ott a pont, nem mindig használtam helyesen a trimm és trimmlap kifejezéseket...<#awink>
Szóval rugós trimm esetén a rásegítés a valóságban nem ugyanaz, mint trimmlap esetén. Pl. a valóságban nagyon szûk fordulóban a botot húzva, és (trimmlap, ofkorz) fejretrimmelve a kormányerõ faszán megnõ, viszont a magassági íveltsége megnõ. Ennek rugós trimmnél nincs ilyen következménye. (Sõt értelme sem).

OFF! Mikor a nyúl viszi a vadászpuskát.

A rugós megoldással pontosan mire gondolsz? A trimmlap, mint a "kormányfelületen lévõ kiegyenlítõ lap", az minden esetben aerodinamikai elven mûködik. Ha a trimmet úgy érted, mint kormányerõt csökkentõ arármilyen megoldás, és közvetlen a kormányfelület mozgatására segít rá, akkor teljesen jogos, de az nem trimmLAP 😊
A "rugós trimmlap" egy öszvér megoldás, ott ugye amíg bírta izommal, addíg a kormányt vezette, ha nagy sebességnél felkeményedett, akkor egy rugóerõt legyõzve -ugyanazzal a mozdulattal- a trimmlapot mozdította el. Maga a trimmlap mûködési elve, amivel végül a kormányt kitérítette, az azonban itt is aerodinamikai...

...nyugta.

Jelentem, utaltam.

Nem egészen. A valóságban nem minden trimmlap aerodinamikai elven alapul. A magassági kormánylap mozgatását befolyásolják, (pl rugós mechanizmussal), gyk. olyan, mintha valaki folyamatosan húzná, vagy nyomná a botot. Az aerodinamikai elven mûködõ trimmek estében igaz maximálisan, amit írtál. Csakhogy kisebb sebességeknél egészen kitérített kormányokat alapul véve a trimmnek lehet fordított hatása is a gépre (és nem a kormányerõre!!!) nézve. Persze ezt valószínûleg nem vitték bele a programba, mert ezt értelmetlenül nehéz lenne leprogramozni.

Nem értem akkor, miket számolhatna még? 😊 Mit értesz nem aerodinamikai erõkön? A trimm a játékban is és a valóságban is a kormány kitéréséhez szükséges erõt változtatja azzal, hogy azon a kis szakaszon a trimm kitérése a kormányfelületnek bizonyos mértékû állásszöget ad, és a megváltozott levegõ áramlás fel vagy lefelé ható szívóerõt termel. Ez a kormánylap alaphelyzetét mozdítja el, pl. egy farokra trimmelt gépen ha elengeded a botot, akkor a bot kissé húzott állapotban marad (súlypont változást szoktak kiegyenlíteni még ezzel, ha pl. a bombázó kirakja a csomagot, ne kelljen húzni vagy nyomni a gépet egész hazaúton). Mondhatnám úgy is, hogy a trimmlap a kormánylappal ugyanolyan "rendszert" alkot, mint a kormánylap a vezérsíkkal. Csak sokkal kisebb.
Max a trimmlap mozgatásában, automatizálásában lehet a repülõmérnökök ilyen olyan ötletes megoldását látni, de a mûködési alapelvüket tekintve mindegyik ugyanide jut el.

...mármint a játékban való mûködése.

Csak azért kérdeztem, mert azt hittem, hogy aerodinamikai erõket számol. Így viszont már érthetõ a mûködése.

Pedig, ha valaki, Õ tudja, ott van a tesztelõk között...
😊))

Most nem tudok screent bedobni, de hidd el, 1.2-t ír ki az elején. Tudtommal ez volt a legmagasabb az alapjátékra, a többi már FB, ACE, és 1946-ra készült.
De ebben is volt, hogy megpróbáltam alacsonyan kiforogni valami orosz csodát, és amikor elhalkult a motorzaj, arra fordultam vissza, hogy csak a svanca lóg ki a hó alól...

Tudom, de így akarom végigtolni. Jobban felveszi az ember a játék hangulatát.

Ok, így már értem.

nem 1.12 véletlen?
Sztem az volt az igazi, abban még az AI is bedugózott közben....

Itt a magyar X-plane honlap címe. Ha érdekel, nézz bele:

http://x-plane.hu/cms/

Ezt nem tudtam, de jól hangzik 😊

Jah. ok. Akkor csomó minden másképp lehet még nálad, cirka 10 év fejlesztése nincs még benne...

A kormányerõt nehezen szimulálja a játék, értelemszerû, ha te koppig hasrahúzod a botot a monitorod elõtt, a játékban nagy sebességnél az közel sincs a full kitéréshez. Ezen segít csak a trimm, jobban ráhúzza a játékban (nagyon nagy sebsségnél látványos, ájuláshoz, géptöréshez is vezethet).

IL-2 alapjáték, 1.2 verzió....

Végig akarom nyomni, mielõtt feltolom az 1946-ot.

(A "vanilla-szex" mintájára a "vanilla" az egyszerû alapjáték nickje)

Ez miylen verzió? Ezt nem ismerem...

fejelszésében = fejlesztésében 😊

Huh, a "Flight Simulator klón" kicsit erõs. 😊
Polgári repszimulátor, csakúgy, mint az FS, de ezt nem egy multicég készíti, hanem egyetlen ember.
A fizikája a legreálisabb a jelenlegi repszimulátorok közül, mert nem elõre beprogramozott paraméterek alapján generálja a repülés aktuális állapotát, hanem sok változó (sebesség, nyomás, páratartalom, szélerõsség...stb. ) kölcsönhatása alapján számolja.
A legjobb reklám számára az, hogy az FAA ezt a programot használja légibalesetek kivizsgálásánál az adott repülés szimulálására.

Az már csak hab a tortán, hogy jó néhány magyar srác is részt vesz a kiegészítõk fejelszésében (sceneryk és gépek).

A magassági trimmre gondoltam. Sokan használjátok harc közben fordulószûkítésre. Nekem meg az jár a fejemben, ha mechanikus, akkor nem segíthet, mert csak a kormányerõt csökkenti, az meg max FFBn számít. Ha meg aerodinamikai, akkor meg pont fordítva kellene húzni, hogy valósághû legyen.

Az X-plane-t soha nem tettem fel a gépre. Az egy Flight Simulator klón nem? FM jobb mint abban?

Condor tényleg jó, és pontos. Szoktam azzal is, csak a MG-k picit hiányoznak néha... Meg ugye ott offban tök egyedül kell menni, és hosszú idõ után kicsit uncsi tud lenni.

Attól függ hol 😊 A fõggõleges vezérsík tetején volt a forgáspont elé lógó kis sarok, ami kormányerõ csökkentést végzett, volt az oldalkormányon egy földön állítható trimmlap, ami a motor forgatónyomatéka elleni lépést segítette (illetve maga a függ vezérsík is alig láthatóan, de asszimetrikus volt ez miatt).
A csûrõ trimm is csak a földön állítható lap, repülés közben nem.
A magassági trimmet az E messzerekig az egész vízszintes vezérsík mozgatásával állították (aminek a skálája fel is van festve a függ. vezérsík tövébe). Az F szériától a magassági kormányra tettek huzallal vezérelhetõ trimmet. A magassági trimm állító kerék az ülés mellett baloldalt, az üléshez közelebbi volt (a másik az ívelõ).

Aki 5000.- Huf-t utalt névtelenül azt kérem hogy dobjon nekem egy privit.


Már csak pár darab ezres kell!!!!!

A hiányt én kipótolom addig. vasárnap hozzák a joyt.
Kitartás!!!!!!

"Az Il-2 mai napig szerintem az egyik legjobb szimulátor (Flight modellben talán csak a Condor jobb 😉"
Na azért az X-plane-t se felejtsük... 😊

Így van. A brazil pilóták Olaszországban állomásoztak, s P-47-tel repültek. Három kép róluk, ha megengeditek:

Nem számol szerkezeti elemeket, azt majd a SOW-BOB fogja 😊

Az Il-2 mai napig szerintem az egyik legjobb szimulátor (Flight modellben talán csak a Condor jobb 😉 , ezért is repülünk vele annyit, a sérülésmodell nagyon látványos tud lenni, de sok hiányossága van: A G-2 legrosszabb sérülése, amikor a szárnyvég kap találatot. A progi felrak 3-4 kis lyukat, de szinte koppig ellencsûrve lehet csak vezetni. Ezzel szemben a Hurricane pl elvesztheti a koplett szárnának a külsõ negyedét (van ilyen sérülése), és repül tovább. Vagy másik: a faszerkezetes ruszkik azért bírják jobban a sérülést, mert a "vászon, vagy rétegelt lemez csak borítás, ezért kilyukad, nincs gond, a mesza borítása viszont teherviselõ elem is, ezért ha sérül, sokkal jobban sérül". Ezért olyan erõs a sztyeppei fa, kiskaliber nem árthat neki :/ Lagg-3 pl egy legenda, többszáz kiskaliber találattal is vígan repül (CR-42-vel ha nem adsz neki PK-t, akkor konkrétan lelõhetetlen).

Zavaró az is, hogy sok ütközés pl a földön a mozgási energiától függetlenül aránytalanul nagy sérülést okoz. Vagy amikor közel repül egymáshoz két gép, már azelõtt letörik a szárnyuk, hogy tényleg egymáshoz érnének.

Hogy találatot hol kap a gép, és hol számol sérülést, az is sok dologtól függ, de az "arcade móddal" kipróbálható. Conf.ini -ben ha átírod 1-re az értékét, akkor minden egyes lövedék találatot úgy jelöl meg, mintha nyílvesszõt lõttek volna a gépbe. Robbanások, vagy páncéltörõ lövedékek hatása is meglátszik. Tök fasza tûpárnát lehet csinálni a Laggból, az bírja a sérülést 😊 (itt is volt árdekes dolog, három nyílvesszõvel a fejében a Pe-2 lövész például még vígan lõtte a támadóit. Valaki feltette youtubera is, lett is nagy botrány ebbõl pár éve, még olyan legendák is keringtek, hogy Oleg apja a háborúban lövész volt, ezért kilõhetetlenek azok a játékban 😊

Kicsit off, ami még nagyon királyul meg van csinálva, az pl a bombázás. A pumaszállásról letölthetõ egy bombázóknak írt tankönyv, abban van többek között egy irányzékszög táblázat (sajna csak 1000 és 700 méteren oldáshoz), ami minden német revin teljesen jól használható. Hidat keresztbe eltalálom azzal 😊 (nekem pl ez volt egy nagyon kellemes csalódás, hogy egy teljesen a játéktól független, még a háborúban írt tankönyvben lévõ adatok is teljesen jól alkalmazhatók a játékban) Sajnos - újabb apróság, ami valóságban mûködött, az IL-2-ben nem - a revit nem lehet zubó módba, 3 fokkal megdönteni, így lapos szögben zuhanásnál már nem tudsz rendesen elétartani. (A revin az osztások egy fokonként vannak, így + - 3 fokot mér csak). Ha mondjuk hat fokot kellene elétartani, azt a játékban csak két lépésben tudod megcsinálni. Ráviszed a revikör alját, kinézed hol a teteje, és utána oda teszed a revi közepét. De ez a célpontáthelyezés pontatlanabb, mert ha egy mezõn a nagy semmin kéne tartanod a revit, az gáz.

Nálam okosabbak. Az igazi Messzernek aerodinamikai, vagy mechanikus (rugós) trimmje volt?

A légcsavarszélben igazad van. Az elébb tárgyalt eset miatt tûnt fel, hogy másik gép mögött szorosan repülve sem érzem a légcsavarszelet. Pedig mondjuk egy Sturmovik mögé beülve, alacsonyabban, légcsavaron függeszkedve viszonylag kisebb sebességgel ennek érezhetõnek kellene lennie.

A két gép fordulóban, közeli elhúzásakor tényleg van ilyen turbulencia, ami beboríthatja az egyiket, már régen is volt. 1v1-ekben rendszeresen elõjött. Légcsavarszél viszont tényleg nincs, csak MOD-ban.

Vanilla Sturmovik, 1.2

Nos, ezzel valószínûleg azt akarják szimulálni, hogy a szárnyon lévõ lyuk sem mindegy, hogy hol van. Mert ugye egy fõtartónál azonnal letörik, (én is lõttem le így IL2-t), a segédtartók, merevítõbordák környékén drasztikusan rontja a szilárdságot, a sima borítás sérülése meg éppen csak több-kevesebb aerodinamikai galibát eredményez.
Persze az megint más kérdés, hogy ezt a szándékot hogy sikerült leprogramozni, és mennyire élethû a dolog.

modpack van a gépeden?

Tartottam a forduló ívét, közvetlenül a kabin fölött húzott el a Jak, a Messzer megrázkódott, és leborult. (Ez nem az átlõtt szárnyas repülés volt.) Nem határértéken húztam, elõtte még csak nem is remegett.

Nomeg ez az átlõtt szárny is elég izé, tudják a veteránok, hogy a drága jó yak és lavór, sõt még a spit is méteres lyukakkal gond nélkül fordulózik, igaz ezek a modellek már nem az aerodinamikai hatás révén repülnek, hanem egy kis antigravitacionális hajtómû van a piloótaülés alatti vodkásüvegek aljára ragasztva.
il2 ban a lyukak azok sokszor csak grafikai effektek, pl a fóka szárnyán pár apró lyukacska és egybõl katasztrofális lesz a reptulajdonsága, mások mint ahogy fentebb írtam sokkal nagyobb látható sérüléssel mennek tovább. Kedvenc szórakozásom volt régebb amikor nem votl netem, hogy egymás mellé letettem egy tb3-at és egy messzert a földre, a tb3 ból lõve a messer farkát és a törzsét a szárnya lyukadt ki elõre, érdekes módon..... majd az olajhûtõ kezdett füstölni, majd váratlan pk-t kapott apilóta... <#idiota> ezen sokszor órákon át törtem a fejemet mint friss végzõs fizikus hogy ez hogy lehetséges.....

Hát nem tom hogy mikor és hol repültek de feltettem azt a az UP201cuccot és ott van csomó mod na én ott a Zuti-s modot meg a missionpropal-t választottam és a pilótai életútnál adott Olasz,Brazil, Vichy francia , meg valamilyen Raf-ot is de itt sajnos nem lehet válaztani semmit sem ha meg ha rámész hogy start visszakerülsz a fõmenübe!Pedig nagyon kíváncsi lennék ezekre a nemzetekre is!

Turbulenciától??? Véletlen nem rántottad túl a gépet? Gyári IL2 ben nincs turbulencia modellezve, csak az ultrapackes modcsomagban van egy ilyen turbulencia opció.

Az aerodinamikai modell számítása kõkemény. Átlõtt bal szárnnyal a balforduló szinte magától ment, a jobb meg nehezen. És ha jobbra túlhúztam, teljesen logikusan balra borult be.
A másik eset, fordulóban szemberepültem egy Jakkal. Közel volt, úgyhogy csak a turbulenciától le is borultam!

Itt megnézhetõ egyben az egész továbbá még egy nagyhalom II. Vh-s dokumentumfilm: link
A p47-es videót innen tudod letölteni: link A mininován újabban csak szabad tartalmú dolgok vannak,d e van egy nagyhalom szuper dokumentumfilm, azok is jók, nem csak Avaszarból áll a világ...