Terror

A plakát nagyon találó <#taps>
Egyszerûen zseniális véresszájú vámpírként ábrázolni Rice-t, hiszen ami a véresszájúságot illeti az 100%-ra megvan (a másik felét meg ki tudja 😄)

A plakát magassága a kép alapján úgy 10-11 méter lehet (hacsak nem óriás 250 cm-es magasságú a katona)

Ami a közelkeletiek lenézését illeti, ez már általános (mintha ott csak birkapásztorok és éjjel nappal imátkozó agymosott terroristák laknának csupán). Elõítélet szülte ugyebár a rasszizmust is.

És hogy miért izraelnek kellene végre befelyeznie a háborút, és nem a Hezb.-nak?
Talán mert >>10x annyi civilt öltek meg az izraeliek, talán mert >>100x akkora anyagi kárt okoztak, talán mert >1 millió embert üldöztek el othonaikból, tettek földönfutóvá (Hezb. mennyit? 1000 ??), talán mert humanitárius katasztrófát okoztak létfontosságú létesítmények elsöprésével (kórház, híd, erõmû, .... amit a másik fél ugyebár nem tett)

A Qana-i támadás kapcsán pár érdekes infó:

Condoleezza Rice plakátja

A plakáton a következõ szöveg olvasható (angol): The massacre of children in Qana 2, is the gift of Rice. The clever bombs..Stupid

A nagy kérdés: hogy lehet egy majd 15 méter magas plakátot pár óra alatt elkészíteni?

Áldozatok száma: 57 helyett 28.

Egy francia nyelvû libanoni oldal szerint a Hezbollah kellõképp "elõkészítette" a terepet a bombázáshoz.

Jah, és az elsõ linkrõl egy roppant találó észrevétel a béketüntetések kapcsán:

None of these protestors are asking for an end to war. None ask for Hezbollah to stop firing its rockets, or for Syria to stop shipping in new weapons, or for Iran to stop threatening to go to war. They all demand that Israel just take it. Who are they kidding? Other than the mainstream media, I mean.

15-20 forintos eltérések reálisan nincsenek. Nem tudom megnézted-e azt amit belinkeltél. Én most megnéztem Budapestet, illetve Szolnokot és Jászberényt, mivel ezek közelében lakom (meg Hatvant is). Maximum 8-10 forintos eltérések vannak, a tescot és hasonlókat nem is számolom ide, mivel õk azért tudják olcsón adni az üzemanyagot mert máshol hozzák be az árát, nem nevezném õket olajtermelõ cégnek. Ez az árkülönbözet is csak ott van, ahol sok kút van és van némi verseny köztük. Ha megnézed a kisebb városokat, ahol csak 2-3 cégnek vannak kútjai, az árak között 1-2 foritos eltérés van. Tehát reálisan, nem igazán tudsz olcsóbban vásárolni üzemanyagot, kivéve Budapest, de ott az élet minden területe olcsóbb, mert mindenhol rengeteg cég tevénykekedik. A fegyverüzlet nem tudom hogy jött ide. Nem egészen értem, hogy az olajcégek árképzésében milyen amerikai stratégiai érdekek is rejlenek? Vagy nem egészen értem a hozzászólásodnak ezt az irányvonalát.

Azontúl ha jobban szétnézel, akkor azt is látni fogod, hogy ez mind oligopol piac. Az ország 90%ban maximum 2-3 fajta kút van egy településen. Miben is különbözik akkor ez a 2-3 a 4 memóriagyártó cégtõl?

Az meg egy vicc hogy tudunk máshonnan is gázt venni. Persze tudunk 3szoros áron egy keveset. A saját kitermelés is alig van. Ha most elzárnák a vezetékeket az oroszok, nem sokáig húzná az ország. Akkor hol is van itt a versenyhelyzet?
És ez az élet annyi területén igy van. Mondják hogy verseny van az internetszolgálatóknál. Budapesten igen. De vidéken? Tudok-e én mástól netet venni mint aki kihúzta nálam a kábelt? Nem. A letöbb helyen van adsl, meg kábel. Ezek általában szépen megegyeznek egymással és a szolgáltatások árai között sincs lényeges különbség. Ha te egy vidéki nagyvárosban laksz, akkor a benzin árai között lesz pár forint eltérés az egyes kutaknál. Tudsz e 15 forintal olcsóbban venni? Nem. Kivéve ha odébmész 150 kmert mert ott annyival olcsóbb. Igaz ohgy az oda-vissza út sokkal többe kerül. Tehát itt csak elméleti verseny van. Ezt vagy megérted, vagy éldegélsz tovább egy látszat versenypiaci világban, de a valóság nem ez. Én ezeket nap mint nap tapasztalom, amikor tankolok, amikor elõfizetek az internetre és igy tovább. Persze én nem Budapesten lakom, ott nyilvánvalóan sokkal élesebb versenyhelyzet van, illetve nem jelent különösebb problémát odébmenni 2 kilométer egy olcsóbb kúthoz. Ugyanez vidéken plussz 15-20 kilométer ráadásul vissza is kell jönni, tehát kb 30-40 km, hogy megsporoljak 3 forintot literenként...

Tud máshonnan gázt venni (most is vesz), illetve van saját kitermelésünk is (Szeged környékén van pár mezõ), de ez csak a lakossági fogyasztás ötödét fedezi kb. Jelenleg is veszünk DRÁGÁBBAN, mint az oroszoktól, direkt azért, hogy függetlenedjünk némileg. Meg pont ezért nyomatják mostanában a Nabucco vezetéket (2010re kész lehet, talán), amely kazah gázt hoz Törökországon és Románián át Ausztriáig. Tervben van egy gázcseppfolyosító üzem is az Adrián, azaz onnan bárkitõl vehetnénk gázt (nemcsak mi persze, az egész régió).

"Láttál-e te olyat magyarországon, hogy valamelyik benzinkutnál 1-2 forintos eltérést leszámitva olcsóbb volt a benzin?"
Igen, 15-20 Ftos eltérések vannak Magyarországon a legmagasabb és a legalacsonyabb között (lásd pl ezt: http://www.sg.hu/cikkek/45713/hol_a_legolcsobb_a_benzin). A Tesco pl. egyáltalán nem rak rá hasznot, hogy oda menjél és vásároljál is.

"mesterségesen magasan tartottak a számitógépbe való memoriamodulok árát"
Itt azért ne felejtsük el, hogy egy oligopol piacról beszélünk, mindössze néhány szereplõvel (négyen voltak, ha jól emlékszem, hynix, infineon, samsung és nemtommi) Azért derült ki, mert az egyik köpött, és ezért nem büntették meg. A samsung jól meg is szívta, több száz millió dollár büntetést fizet és kitiltották az amcsi piacról.

"épitõipari cégekrõl derül ki, hogy a versenyhelyzet ellenére fura mód konspiráltak"
Szintén oligopol piac, ahol néhány induló van egy pályázaton.

"Természetesen ez mind globális piac, sok száz vállalat, sok száz országgal."
Nem, ezek nem azok. És nincs meg bennük az a plusz, hogy országok véleménye különbözzön olyan szinten, hogy azért háborút is képesek legyenek indítani.

Tegnapi példa:

Gózon István, az MTI különtudósítója jelenti: Moszkva, 2006. augusztus 7., hétfő (MTI) - A hétfői orosz lapok többsége szerint az amerikai Boeing repülőgépgyártónak fognak veszteséget okozni az orosz cégek ellen bevezetett amerikai szankciók.

Abban minden orosz napilap egyetért, hogy valójában a Venezuelával kötött jelentős - sajtóértesülések szerint 3 milliárd dollárt kitevő - fegyverüzlet miatt büntette az amerikai külügyminisztérium Oroszországot, amikor pénteken bejelentette, hogy azonnali hatállyal tiltólistára helyezték - indiai, kubai és észak-koreai cégekkel együtt - az orosz Rosoboronexport külkereskedelmi társaságot és a Szuhoj repülőgépgyártót, azzal a hivatalos indokkal, hogy olyan felszerelést, illetve technológiát szállítottak Teheránnak, amellyel tömegpusztító fegyverek, cirkálórakéták vagy ballisztikus rakétarendszerek kifejlesztéséhez járulhattak hozzá.

Az amerikai szankciók az amerikai Boeing társaságra üthetnek vissza, írta a Vremja Novosztyej és Nyezaviszimija Gazeta. Áprilisban a VSMPO-Avisma közös vállalatot alapított a Boeinggel titán alkatrészek gyártására a Boeing 787-es "Dreamliner" modelljéhez. Elemzők korábban úgy vélték, hogy a Boeing gép nagyobb orosz alkatrészaránya felértékelheti a gépet az orosz légitársaságok szemében konkurensével, az Airbus A350-essel szemben. A két nagy orosz légitársaság, az Aeroflot és a Transaero korábban még mindkét gép iránt kifejezte érdeklődését.


---------------

Tehát az amerikai politikusok politikai okból hoztak egy döntést oroszország ellen, ami több ezer munkahelyet veszélyeztet a Boeingnél. Tehát annak ellenére szarnak erre az óriásvállalatra, hogy annak lobbiereje bizonyára nem elhanyagolható. Ezzel arra akarok kilyukadni, hogy ha stratégiai érdekekről van szó, akkor leszarják a cégeket, legyenek még oly hatalmasak is.

Természetesen 😊
Még egy utolsó kérdés: Magyarország tud-e máshonnan gázt venni mint oroszország? (reális áron)
És mégegy legutlsó kérdés: Láttál-e te olyat magyarországon, hogy valamelyik benzinkutnál 1-2 forintos eltérést leszámitva olcsóbb volt a benzin?

Persze tudom én versenyhelyzet van meg globalizáció meg minden, csak olyan furán pislogva szoktam idõnként bizonyos hireket olvasni.
Például hogy a gyártok kartellbe tömörültek és mesterségesen magasan tartottak a számitógépbe való memoriamodulok árát. Természetesen sok cégrõl van szó sok országgal olyan méretü cégekrõl amikrõl fel sem tételeznéd hogy ezt megteszik. És természetesen globálic világpiacról beszélünk.
De azt is furcsálva szoktam olvasni mikor épitõipari cégekrõl derül ki, hogy a versenyhelyzet ellenére fura mód konspiráltak, és elõre megegyeztek hogy ki mennyit fog kinálni igy mesterségesen magasan tartva az árakat. Szintén sok cégrõl beszélünk sok országgal.
Vagy amikor távközlési vállalatokról derül ki, hogy kartellbe tömörültek és mesterségesen tartották magasan az áraikat, és mivel konspiráltak, nem volt versenyhelyzet csak kivülrõl tünt úgy.
Természetesen ez mind globális piac, sok száz vállalat, sok száz országgal és természetesen a politikusok is megérezték. És mégis...
Minden tiszteletem a tiéd, de a felsorolt példák csak kiskutyák ahhoz képest amekkora pénz az olajiparban rejlik. És ha annak a pénznek a töredékéért is képesek erre a vállalatok, akkor el lehet képzelni hogy mi lehet magasabb szinten. Persze az ember nem szivesen képzeleg, mert még a végén elszédül és elesik, de néha azért érdemes utánngondolni és nem benyalni a látszathireket.

az állításod ott nem stimmel, hogy az olaj (és a gáz) stratégiai kincs minden ország számára, tehát nem egyezik meg Oroszország, Irán és Amerika érdeke (inkább ellentétesek). Irán érdeke az olajárak felnyomása, Bush népszerüsége pedig a béka segge alatt, mert rekordszinten vannak az amcsi benzinárak, soha nem volt ilyen drága náluk a tankolás. Ezt keményen megérzik a politikusok.

Ráadásul ezek magáncégek (részvénytársaságok), tehát a BP, vagy a Shell vezetõinek érdeke az, hogy azt mondhassák, hogy "kurvanagy mezõkön ülünk", mert akkor egyszerûen értékesebb lesz a cégük, magasabb a részvényárfolyam, ergo mivel opciokból keresik magukat halálra a vezérigazgatók, közvetlen anyagi hasznuk is van belõle.

Szóval kartell azért nem elképzelhetõ, mert versenyhelyzet van ezen a piacon, és globális világpiacról beszélünk, több száz vállalattal, több száz országgal.

A hir pont arról szól amit irtam. Ha figyelmesebben elolvasod, és megérted amit beirtál, látni fogod, hogy miután mesterségesen magasan tartották az árakat, már annyira sz@rrá keresték magukat, hogy akár hajlandóak a profitból egy kicsit arra is áldozni hogy többet termeljenek ki. Erre persze eddig is képesek lettek volna, csak nem állt érdekükben.("A kitermelõ képes lenne 2xet is kitermelni naponta" részt nem úgy értettem hogy most rögtön rendelkezésre állnak a hozzávaló kapacitások, hanem úgy hogy akár 10 évvel ezelõtt is megcsinálhatták volna a kapacitásnövelést ugyanilyen áron, csak épp akkor nem keresték volna magukat halálra röhögve a mesterségesen magas árakkal). Természetesen miután majd többet termelnek ki, jönni fog egy hir hogy az olaj 10 év mulva el fog fogyni. Erre aztán az olaj ára a 3x fog nõni a piacon. Ezek után miután pár év alatt még jobban sz@arrá keresték magukat, majd a 100 milliárdos profitból végre csinálnak egy normális felmérést hogy valójában mennyi is az olaj (még mielõtt az embereknek gyanus lenne hogy eltelt a 10 év és jééé még mindig van olaj) ahol is majd megállapitják hogy az olaj további 50 évre elég. De akkorra már a most kiépitett új kapacitások is megtelnek, mivel a világ nõ, egyre többen használnak autot, egyre több olaj fogy. Természetesen növelhetnék a kitermelést, de ez nem fog az érdekükben állni, és a hir hatását hogy sokkal több olaj van mint gondolták egyensulyozni fogja az a hir, hogy nincs elegendõ kapacitás a kitermelésre. És az olajár megint az egekbe szökik, a körforgás megmarad , a profit pedig akkor lesz, hogy megéri ismét pár háborut inditani valami olajban gazdag de elmaradott ország ellen.

"A kitermelõ képes lenne 2xet is kitermelni naponta"
Ilyen nincs, szóval itt bukott az egész. Most is dollárszázmilliárdokat ölnek kapacitásnövelésbe, és mégis magas az olajár, egyszerûen nem tudnak többet felhozni. Tegnapi hír:

Az olajmultik gyorsítják kapacitásnövelõ fejlesztéseiket

Hamburg, 2006. augusztus 7., hétfõ (MTI/dpa) - A multinacionális olajipari társaságok az idén nagyvolumenû kitermelési és szállítási kapacitásbõvítéseket terveznek - derül ki a Lehman Bros tanácsadó cégnek 300 olajtársaság körében végzett felmérésébõl. A felmérést ismertetõ hamburgi Energia-Információs Szolgálat (EID) szerint a vállalatok mintegy 261 milliárd dolláros befektetést terveznek, ami egyötödével haladja meg a múlt évi szintet. A tervekben a cégek 55,7 dolláros hordónkénti olajárból, vagyis a jelenlegi piaci árnál 20 dollárral alacsonyabb árból indultak ki. Befektetéseiket abban az esetben szándékoznak mérsékelni, ha a nyersolaj ára a hordónkénti 42 dollár alá süllyedne.

Az EID megállapítja, hogy a finanszírozási eszközök elõteremetése nem okozhat gondot, mivel az olajmultik 2006 elsõ negyedében magas nyereségeket értek el. Közülük is a leginkább jövedelmezõ cég, az ExxonMobil, amely a negyedévben 10,4 milliárd dolláros profot ért el, 20 milliárd dollárt tervez beruházni. [b]A Shell - 6,3 milliárd dolláros negyedéves profit - 19 milliárd dolláros fejlesztést tervez az idén, jövõre pedig 21 milliárd dollár értékût.

Azért ha már itt tartunk, lenne egy érdekes felvetésem. A piacnak napi x hordó olajra van szüksége. A kitermelõ képes lenne 2xet is kitermelni naponta és ebbõl van mondjuk 100 évre való mennyiség. Ha 2xet termel ki akkor 1 egységbe kerül egy x, ha 1x termel ki akkor 2 egységbe kerül x. Szerinted mennyit fog kitermelni és mit fog mondani hogy mennyi tartalék van még hátra? Illetve üzletileg, melyik esetben mekkora a haszna?

"még pontosabban tudják kiszámolni a készletek nagyságát"
Igen, emiatt volt nemrég nagy botrány a Shellnél (azthiszem), kirugtak több felsõ vezetõt mert KEVESEBB volt a tartalék, mint korábban.

"az olajár azért emelkedik, és azért dönt minden rekordot meg, mert irán azzal fenyegetõzik, hogy elzárja a csapokat"
Igen, ezért IS, meg azért IS, mert folyamatosan nõ a kereslet, közben a kínálat stagnál. A piacban alig van tartalék, ezért amint pár százezer hordó kiesik, nagyon megmozgatja az árakat. Jelenleg a világ napi fogyasztása 80 millió hordo körül van, tegnap leállt egy alaszkai kitermelõhely (400e hordo napi termeléssel), és az árak 8%al megugortak az USÁban. A BP elnézést kért, nagy botrány van (egy rozsdás szállítóvezetékrõl van szó, amibõl kifolyt egy kevés, ezért kicserélnek mindent)

"Na most, az olaj kitermelési költsége nem változott"
De igen, változott: egyre drágább helyekrõl hozzák fel az olajat.

Egyébként van abban valami amit mondasz (ugyanezt mondhatnánk az antivirus cégekrõl is, riogatnak), de ezek akkoris tények.

Nem ismerem az illetõt, de ugye 30 évvel ezelõtt is azt mondták hogy el fog fogyni az olaj 50 éven belül, aztán ahogy szépen fejlõdött a technika kiderült hogy sokkal több és nagyobb készletek vannak mint sejtettek (mert még nem voltak elég fejlettek a müszerek akkor a készletek pontosabb kijelzéséhez) igy aztán ismét ott tartunk hogy azt mondják, 50 év múlva elfogy az olaj. De természetes továbbra is újabb és újabb lelõhelyeket tárnak fel, a technika fejlõdik és még pontosabban tudják kiszámolni a készletek nagyságát, igy nem lepõdnék meg ha 30 év múlva még mindig ott tartanánk hogy 50 év mulva elfogy az olaj... Viszont baromi nagy üzlet félelemben tartani a piacot, az olajárakat az egekbe lehet szõktetni, és egyesek multibilliárdosok lesznek...

Pár napja olvastam egy kis cikket, igen érdekes volt, arról irtak benne hogy az olajár azért emelkedik, és azért dönt minden rekordot meg, mert irán azzal fenyegetõzik, hogy elzárja a csapokat. Na most, az olaj kitermelési költsége nem változott, jelenleg nem lett kevesebb az olaj, mindösszesen valaki azt mondta hogy majd egyszer(talán) lehet hogy elzárja az olajcsapokat, és egybõl a duplájára nõtt az olajár... És ez egy igen érdekes kérdés, mert gyakorlatilag semmi sem indokolja hogy duplájára nõjjön az olaj ára, mégis ez történik és az országok nem tesznek ez ellen semmit sem. Azért nem mert a magas áron mégtöbb adó van és igy kedvenc politikusaink mégtöbbet tehetnek zsebbre. Tehát senkisem védi meg az állampolgárokat a saját vezetõiktõl, ráadásuk nem tartom kizártnak hogy igen összetett átfedések vannak a olajlobbi és a politikusok között. Ez itt az igazi probléma, nem az hogy egyszer majd elfogy az olaj (ez biztos, de ennyi erõvel a duplájára emelhetnék a beton árát is, mert majd egyszer becsapodik egy meteor és akkor mindenki bunkert akar majd épiteni...), csak errõl a kérdésrõl nem szeretnek beszélni az illetékesek.

Pár hete a kezembe akadt Stephen Leeb (azok közé tartozik, akik a címlapon a nevük után íratják: PhD) The Coming Economic Collapse címû könyve. Leeb nevezetes ember, hivatását tekintve befektetési tanácsadó, több könyvet is írt, az egyikben például megjósolta a technológiai részvénypiac valóban bekövetkezett összeomlását.

Legújabb könyve a közelmúlt három válságos idõszakáról szól. Az elsõ a hetvenes évek olajválsága. Ezt a válságot viszonylag könnyen megúsztuk - állítja Leeb -, mivel az alapvetõen politikai természetû volt, és így politikai eszközökkel lehetett kezelni. A második az említett technológiai részvénypiaci összeomlás századunk legelején. Klasszikus õrület, klasszikus tünetekkel, klasszikus kifulladással és kiábrándulással a végén. A következményei lehettek volna sokkal súlyosabbak is - fejti ki Leeb -, de szerencsére az amerikai jegybank gyorsan visszafogta a kamatlábat, csökkentette az adókat, pénzt pumpált a gazdaságba, megakadályozva ezzel a kereslet tartósabb visszaesését, egy veszélyes negatív spirál kialakulását. Ismert helyzet, ismert recepttel.

A harmadik válság most kezd kibontakozni - folytatja Leeb, aki a világot az USA nézõpontjából szemléli -, ez megint olajválság lesz, és ami a lényeg: ezt nem fogjuk megúszni, vagy legalábbis erre nagyon kicsi az esély. Miért nem fogjuk megúszni? Hát azért, mert a hátterében nem politikai okok húzódnak meg, nem is múló tulipán-õrületrõl van szó. Az olaj valóban fogytán van, és ha a jelenlegi termelési és fogyasztási trendek nem változnak meg, akkor az energiaválság rövidesen bekopog az ablakon, vagy már itt is van, tessék csak egy pillantást vetni a benzinkútnál az árakra.

Miért van fogytán az olaj? Egyszerû - mondja Leeb -, azért, mert túlságosan sokat fogyasztunk belõle és nem tudunk eleget termelni. A kereslet a kínálat elõtt halad. Számos jele van annak, hogy az olajtermelés túl van a csúcspontján, a tartalékok végesek, aki újabb mezõket akar felfedezni és kiaknázni, annak már igen nehéz dolga van, tengerek mélyén, zord, fagyos vidékeken kell drága pénzért furkálnia. A kereslet viszont gyorsan nõ, a növekvõ gazdaság zabálja energiát, az országutak zsúfoltak, a hideg teleken fûteni kell, a nyári forróságban nem lehet meglenni légkondicionálás nélkül, az emberek elefántnyi terepjárókon viszik óvodába a gyereket, és tessék csak kiszámolni, mivel jár az, ha India és Kína (Leeb „Chindia” néven emlegeti õket) milliárdos lakossága országuk felemelkedésének köszönhetõen fogyasztani, vagyis autózni, repülni, fûteni és hûteni kezd.

Az olaj fogytán van, gyorsan és tömegesen bevethetõ új energiaforrások pedig nincsenek a láthatáron. És ami még nagyobb baj: a fenyegetõ energiaválságról a világ nem akar igazán tudomást venni, abban a meggyõzõdésben él, hogy a kilencvenes évek hosszú fellendülése (gyors növekedés, alacsony olajár, emelkedõ részvényárfolyamok) a normális, ami pedig most van, az abnormális, az energiaáraknak rövidesen csökkenniük kell. A néhány figyelmeztetõ hang elvész az általános optimizmus tengerében.

Márpedig válság lesz - állítja Leeb -, mégpedig súlyos válság. Az olaj ára jóval magasabb lesz a mostaninál, elérheti akár a hordónkénti kétszáz dollárt is. Az energiaköltségek növekedése végiggyûrûzik a gazdaságon, tartós inflációt okoz. A gazdasági növekedést vissza kellene fogni, de ez nagyon veszélyes lépés, súlyos recesszióhoz, a visszaesés és az infláció különösen veszélyes kombinációjához vezethet. A világ egyre veszélyesebb hely lesz, a kimerülõ forrásokért egyre kíméletlenebb verseny fog kibontakozni.

Az olaj- és gázmezõk birtokosai (arab országok, Oroszország, Irán) egyre keményebben igyekeznek majd kijátszani megerõsödött politikai kártyájukat, a nagy fogyasztók (USA, Kína) pedig egyre nagyobb, és egyre nyersebb erõvel igyekeznek majd biztosítani az utánpótlási vonalaikat. Ez a harc hol nyíltan, hol különbözõ ideológiákkal álcázva már most is folyik, tessék csak beleolvasni az újságokba és megnézni a híradót.

Mit hoz majd ez a válság? - teszi fel a kérdést Leeb. Többféle forgatókönyv is elképzelhetõ. A pesszimisták a hurrikán pusztította New Orleans-ban kereshetik a példát: nyomor, fosztogatás, a civilizáció felbomlása. A valamivel kevésbé pesszimisták azt mondhatják: a világ kevésbé lesz komplex, az élet egyszerûsödik, az amishok példáját követjük majd. (Ajánlott film: A kis szemtanú.) Az optimisták az összefogás erejében, az államok bölcsességében, a technika fejlõdésében bízhatnak. Válság lesz, de túlélhetõ. Mekkora árat kell ezért fizetni? Leeb becslése szerint Amerikának körülbelül ugyanannyit, mint amennyibe a második világháború került. Új energiaforrásokat kell hatalmas infrastrukturális beruházásokkal csatasorba állítani, energiatakarékos technológiákat kell kifejleszteni, meg kell szüntetni az autóipar rejtett állami támogatását, a lakosságot (leginkább áremeléssel) takarékosságra kell szoktatni, és így tovább.

Mindez óriási változásokkal jár majd, és aki ügyes, ilyen korokban szépen meg is gazdagodhat, csak jó lóra kell tenni - fejezi be az elmélkedést Leeb, akibõl a könyv vége felé újból kibújik a befektetési tanácsadó. Vidám nyári olvasmány volt.

http://www.kfki.com/hu/blog.php

És az a vicces az egészben, hogy itt is igaz lesz a náci (német) szindróma (talán).
Mit is értünk ez alatt:
- vezetõk/hatalom általi indulatokban érzelmi túlfûtés, médiahadjárat, gyûlöletkeltés
- ennek hatására az ország egy emberként a zsarnok hatalom mögé áll, és támogatja
- a hatalom háborút és öldöklést indít a "nép nevében", a nép védelmében, illetve a nép akarata szerint
- utólagosan a nép felháborodik és kikéri, ha a hatalom által okozott károk és háborús bûnök, népirtás miatt elítélik.
- A nép tagadja bûnösségét, úgy érzi õ nem felelõs azért amit a vezetõik tettek (amire a hatalmat õ adta, amit támogatott, amit õk és gyermekeik tettek az õ nevükben)

Akinek ismerõsnek tûnik a nem is olyan régi történelem ismeretében, ne csodálkozzon ... Bush "támogati" és "tanácsadói" is ezt a taktikát követték

"Nem a csatamezõn, hanem - a jelek szerint - elsõsorban a médiában fog eldõlni, ki nyerte meg ezt a háborút"

hvg:

Az ad hoc helyzetek egyik legszemléletesebb példája az izraeli 10-es csatorna egyik délutáni élõ hírmûsora volt. A háttérben egy monitoron a Hezbollah saját tévéjét, az Al Manart mutatták (amit egyébként az izraeli légierõ képtelen elhallgattatni), ahol éppen a fõvezér, Hassan Naszrallah sejk legújabb szónoklatát várták. Helyette egyszer csak a 10-es mûsora jelent meg, Libanonban izraeli, Izraelben meg libanoni adást néztek az emberek. Az izraeli arab-szakértõ a média történetének egyik legizgalmasabb eseményét látva rögtön üzent is bejrúti kollegáinak - arabul. Megkérdezte mikor kezdõdik már a Naszrallah beszéd. Furcsa kommunikáció a hadban álló felek közt a háború kellõs közepén.

Negyven halott egy izraeli legicsapasban

Haborus kepet hamisitott a Reuter fotosa 😊

eredeti kep


ennel meg en is jobb kepet krealok 😊

hamisitott kep

Vajon a kuruc.info mikor fogja átvenni ezt a cikket?<#ravasz1><#vigyor1><#mf2><#eplus2>

Móse Arensz, Izrael volt védelmi minisztere bírálta nyilatkozatában az ország politikai és katonai vezetõit a libanoni offenzíva szerinte hibás megtervezéséért és a Gázai övezetbõl való kivonulásért.

Úgy vélekedett a Die Welt német lapnak nyilatkozva, hogy nagy hiba volt a késlekedés a földi erõk bevetésével, illúzió volt azt feltételezni, hogy légitámadásokkal rákényszeríthetõ lesz a libanoni kormány a Hezbollah lefegyverzésére. A libanoni kormánynak ehhez nincs meg az ereje, ezért magának Izraelnek kellett volna mindjárt a hadjárat kezdetén gondoskodnia arról, hogy földi hadmûveletekkel kiszorítsa Dél-Libanonból a Hezbollah fegyvereseit, és lehetetlenné tegye számukra rakéták kilövését Izrael területére.

Ez elmaradt. Csak két héttel a légi hadjárat kezdete után vetették be a földi erõket, és a Hezbollah kihasználta ezt a hibát: valóságos „rakétaszõnyeget" terített Izrael északi területeire - folytatta érvelését. Szavai szerint legalább annyit meg kellett volna tenni a hadjárat elsõ napjaiban, hogy figyelõállásokat létesítenek Dél-Libanonban, ahonnan az izraeli katonák észlelhették volna a rakéták kilövésére készülõ Hezbollah-fegyvereseket, és megakadályozhatták volna õket az Izrael elleni támadásokban.

Arensz aggasztónak tartja, hogy – mint mondta – egy újabb illúzió kezd kirajzolódni: megítélése szerint az izraeli vezetõk indokolatlanul sokat remélnek egy nemzetközi békefenntartó erõ dél-libanoni megjelenésétõl.

- leállítanák az izraeli agressziót -> örülnek a fra.o-i muszlimok is

vagy pont forditva...

is-is... vegul is mindkettonek egy a celja: uszitas

thx

Pardon, az 1983-as képek itt vannak. (de az oldal alján ott vannak idõrendben felosztva az aloldalak)

#3594: ajj... ezt nem tudtam... hol volt?

Akkor egy rövid történelemóra (TIT formátumban, elnézést, ha a részletekbe nem megyek bele): Libanonban az 1970-es években polgárháború tör ki, a különféle síita, palesztin, libanoni muszlim és keresztény csoportok egymás torkát igyekezték átharapni, hogy megszerezzék az uralmat a terület felett. 1982-ben ugye Izrael bevonult Libanonba, hogy kifüstölje a Libanon területérõl terrorista támadásokat indító szélsõséges csoportokat (már többször említettem, hogy a civil lakosság ekkor felszabadítóként fogadta a zsidókat, mivel azt remélték, hogy megszabadulnak a vérgõzös polgárháborúból). Az ENSZ egy nemzetközi erõt küldött késõbb a térségbe, hogy átvegye az irányítást izraeltõl (valami olyasmit kell elképzelni, mint a Koszovói ENSZ irányítást pl.). 1983-ban az amerikai nagykövetséget több támadás is érte, amiben többen is meghaltak. 1983 októberében azonban az egyik elsõ öngyilkos bombamerénylet történt meg. Két robbanóanyaggal megpakolt teherautó ronyolt be az amerikai tengerészgyalogság, illetve a francia légideszantosok barakjába, megölve 241 amerikait és 56 franciát (plusz még pár, ott dolgozó libanonit is). Az ENSZ "szokásos" óvatoskodása miatt az amerikai kapuõrök például nem rendelkeztek éles lõszerrel az M16-osaikhoz, nehogy véletlenül egy civilt lõjenek le tûzharcban. Az eset következményeként az USA kivonult libanonból, és a területen újra teljesen úrrá lett a káosz. Libanon területén végül is az arab liga hathatós támogatásával egy kompromisszumos megegyezés született, és felállt egy központi kormányzat 1991-ben.

De a képek többet érnek amúgy 1000 szónál, tartja a mondás.

#3593: a franciak addig nem jonnek, amig nem lesz tuzszunet (vegulis ertheto, hiszen franciaorszag jo nagy szazaleka muzulman/arab--->> politika (pffuj)

Libanon és Izrael között van egy "kék zóna", ahol lassan 30 éve állomásoznak ENSZ megfigyelõk (õk azok, akik például abban a korábbi izraeli támadásban meghaltak). Az ENSZ erõk feladata itt az, hogy jelentsék, ha valamelyik fél átlépi ezt a kék zónát. Jelenleg az ENSZ állásfoglalásától függ, hogy ez az ENSZ erõ ki lesz-e bõvítve, és kap-e komolyabb feladatot a válságban.

Francia kéksapkások a Libanoni tengerparton lévõ ideiglenes bázisukon 2006. Augusztus elsején:

szerintem ellenkezõleg, Franciaországban mindenki boldog lenne

- leállítanák az izraeli agressziót -> örülnek a fra.o-i muszlimok is
- még mindig egyszerûbb ha libanonban veszik kezelésbe az ügyet, és nem várják meg amig több ezer menekült veszi az irányt Fra.o.ba ( a libanoniak fõként rokon, barát végett Angliába, Francioba és Kanadába menekülnek,tek)
- izraelnek is jó, mert nemzetközi sereg szavatolja biztonságát (ez ugyi feltételes)
- a libanoni civileknek is jó, mert vége a háborúnak
- relatíve a Hezbollahnak nem jó


B, verzió egy muszlim ország küldjön nezetközi csapatokat, lehetõleg ne homo pakisztániakat, és felszereléssel....


szal a legjobb ami elsülhet egy francia-török jelenlét.... bár ez se jó.. török katonák a szír kurdoktól nem messze...itt újra bejön Izrael mint a kurdok patrónusa.... szal ez gáz

ja, aztan meg a miniszterlnok bacsi elvesziti a valasztasokat 😊

a franciáknak érdekük lenne egy bevonulás, tán a légióval, és ezzel erõsíthetik a közelkeleti pozicióikat

#3593: a franciak addig nem jonnek, amig nem lesz tuzszunet (vegulis ertheto, hiszen franciaorszag jo nagy szazaleka muzulman/arab--->> politika (pffuj)
#3594: ajj... ezt nem tudtam... hol volt?

Egyszer már voltak a régióban idegen nemzetek katonái kéksapkát hordva. Sok félreértésbõl történõ halálos kimenetelû atrocitás történt, a szélsõségeseket pedig nem tudták igazán megállítani, csak õk lettek az új célpontok. Ekkor, 1983-ban történt az az öngyilkos merénylet, amelynek 241 amerikai tengerészgyalogos és 56 francia légideszantos katona áldozata volt Bejrútban.

Az ENsz katonák amúgy tök röhejesek, mintha az ovódásokat öltöztetnénk katonának...

Elefántcsontpart: két pakisztáni ensz katona kézen fogva.....Komoly tekintéllyel bírhatnak egy polgárháborús országban,
a kék sisakocska meg a snipák álma 😊

Bár lehet hogy fra, ném, britt UN katonák egy fokkal jobbak, elvileg ugye akár a franciák a légiót is küldhetik mint un, ez mondjuk Izraelnek lenne jó, a helyieknek már kevésbé..

nezd, ez az elkepzelese egy rakat politikusnak, es en is ezt talalom az egyik legnormalisabb gondolatnak, mert nem hinnem, hogy az UN-re csak ugy ratamadnanak, mert akkor sok bajuk lenne tobb honapig/evig.

Ezzel csak az a baj, hogy kb. egy hete a Hezbollah párti libanoniak egy izraeli légicsapás után (ahol sok civil áldozat volt) betörtek az ENSZ helyi központjába, és szétverték teljesen, majd elötte elégették az ott talált ENSZ zászlókat...

Szóval odamegy az ENSZ, oké, de azok mit fognak csinálni? Vagy azt csinálják, amit most az izraeliek, vagy csak látszatra lesznek ott, és nem fognak tudni változtatni az állapotokon, legfeljebb a Hezbollahnak kicsivel könnyebb dolga lesz a célpontokat illetõleg...

addig nem lesz vege ugysem, amig Un csapatok nem lesznek a hatarnal, vagy amig el nem hullik az osszes hezbollah tag... (ehud olmert mondta)

pont ez lesz a cél,

egy rakéta TelAvivba, 4 halott mondjuk -> brutális izreali válaszcsapás, hullanak a civilek, mindenfelé, északon, délen, ovóhelyen, mellette alatt, gyerekek, nyugdíjjasok és olyanok is akik már halottak a hezbollahról - > egységesedik az izrael ellenes front -> Hezbollah népszerûsége töretlenül tovább nõ

pusztitas lenne... eddig az IDF meg visszafogta magat... es ha visszafogottan 800 ember halt meg eddig, nem akarom tudni mi lenne, ha zold utat kapna 😊

mit csinálnak cserébe, lebombázzák dél-libanont, vagy északot is ahogy elkezdték, már lassan nem tudnak mivel fenyegetni az izraeliek,

szerintem rossz huzas lenne tel-avivot eltalalni... meg ha nyilt helyen is cspodna be, seultek nelkul...

miért nyugodnának le??

- mi vesztenie valója van már a Hezbollahnak?
- mi vesztenie valója van a dél-libanoniaknak? és valszeg ez vonatkozik az északlibanoniakra is.

nya, sikerult a hezgollahnak meszebb loni a raketait... hedera, netanyja...
az mar erosen az orszag kozepen van... addig nem nyugszanak, amig tel-avivot el nem talaljak...

Õk bombázást írnak akkor is, ha egy helikopter irányítattlan rakétákkal lõ szét egy épületet
Lehet, bár eddig mindenhol (városon belüli támadásnál) airstrike-ot láttam, és sehol sem bombardment-et (na az lenne az igazi népirtás, az már tényleg letagadhatatlan lenne)

Okés, már én is megértettem. 😉

Hány hírt is olvastál arról, hogy tüzérségi tûz rombolt le házakat ?

A médiára ilyen téren ne támaszkodj. Õk bombázást írnak akkor is, ha egy helikopter irányítattlan rakétákkal lõ szét egy épületet. Az izraeli tüzérség a libanon elleni támadás elsõ napja óta aktívan mûködik.

Nos, talán annyi eszük azért még van, hogy a tüzérség közel sem méter pontosságú, pláne nagyobb távolságokon (magyarán a város teljes kiirtására jó -kb mint egy szõnyegbombázás-, de egy kis céltárgy kilövésére nem)

Az elsõ idõkben ugye lõtték például a Libanon és Szíria közötti autóutat. Erre tökéletes a hagyományos 155mm-es tüzérség 30km-rõl 200-300m-es pontossága. 10-15km-rõl nem irányított tüzérségi lövedékeket olyan 50 méteres pontossággal tudnak kilõni. Viszont létezik már jóideje precizós tüzérségi lövedék is, GPS irányítás esetén 10 méteres pontossággal.

Strahd_ #3567-re írta Grenzjager, mellesleg igaza van.
Strahd_ poénkodni akart, de nagyon nem jött össze nekie

A nem igénybe vett tüzérségi támogatás
Hány hírt is olvastál arról, hogy tüzérségi tûz rombolt le házakat ?
Szinte csak repcsirõl ledobott precíziós bombákat dobnak, szóval azt azért el kell ismernem hogy nem szõnyegbombáznak vagy összevissza lõnek (mondjuk ezzel még durvábbak az apszolájte civil létesítményeket ért találatok).

Nos, talán annyi eszük azért még van, hogy a tüzérség közel sem méter pontosságú, pláne nagyobb távolságokon (magyarán a város teljes kiirtására jó -kb mint egy szõnyegbombázás-, de egy kis céltárgy kilövésére nem)

Egy helikopter sokkal sérülékenyebb, mint egy vadászgép vagy egy távolban lévõ tüzérségi üteg.
Kérem, hát háborúban állnak vagy mi a fene? Mellesleg elég jól páncélozottak ahhoz hogy kézi fegyverek ne okozzanak rajta komolyabb sérüléseket, rakéták elleni védelme gondolom van, légvédelmi ágyúik meg nincsenek az ellenfélnek ... sitting duck.

és egy kis érdekesség zárásként, a Magyar Rádiótól:


Libanon keleti részén, egy faluban legkevesebb 33-an vesztették életüket, és körülbelül 30 megsebesültek egy izraeli légicsapásban. Biztonsági források és szemtanúk beszámolói szerint a szíriai-libanoni határ közelében, a Bekaa-völgyben éppen mezõgazdasági termékeket rakodtak be egy hûtõházból kamionokba, amikor egy repülõrõl indított izraeli rakéta becsapódott. A helyi mentõk szerint többen még a hûtõház romjai alatt vannak. A támadás áldozatai között több szíriai kurd is van. A halottakat és sebesülteket szíriai kórházakba szállították, mivel sok libanoni út járhatatlan az izraeli légi csapások miatt. Az izraeli hadsereg közölte, hogy két Bekaa-völgyi létesítményt támadott a levegõbõl azt gyanítva, hogy fegyvereket szállítanak oda.

Tényleg nem kötekedni akartam, nem volt szándékomban most személyeskedni, Punkerrel valóban ezt tettem, többet nem fogom, de erre azért még kiváncsi vagyok, mert nem értem...

magyaárzza el vki hogy a felsorolt 3 név mitõl nagy magyar hazafi...

és ez:


a nagy magyar hazafiak meg ('assdf','mrzed001' ,'Grenzjager' )
miere azt izraeliek kilötték a terorristát

ahogy olvasom híreket, folyamatosan lövik a full keresztény városokat is... vajon miért?? ott is erõs a Hezbollah??