Terror

Vitát kavart egy tanulmány az amerikai Izrael-lobbi befolyásáról

Parázs vitát váltott ki az Egyesült Államokban egy tanulmány, amely szerint a washingtoni kormány külpolitikáját az Izrael-lobbi befolyásolja, akár az ország nemzetbiztonsági érdekeinek a rovására is.

Stephen Walt, a Harvard Egyetemen belüli Kennedy Államigazgatási Fõiskola (KSG) - idõközben leköszönt - dékánja, és John Mearsheimer, a Chicagói Egyetem professzora írta a tanulmányt "Az Izrael-lobbi és az amerikai külpolitika" címmel, amelyet rövidítve a London Review of Books közölt márciusban.
A 83 oldalas, 211 lábjegyzettel ellátott teljes szöveg a KSG honlapján jelent meg. A vita kiélezõdésével eltávolították róla a Harvard logoját. A két egyetem elhatárolódott Walt és Mearsheimer téziseitõl, amelyek szerint az Izrael-lobbi által "eltérített" amerikai külpolitika kárt okoz az Egyesült Államok saját érdekeinek, és növeli a terrorista veszélyt. Az iraki háború szerintük Izrael biztonságának az erõsítését szolgálta.

Az amerikai és izraeli elutasító kritikával szemben a muzulmán világban viszont bõven idéztek a tanulmányból, az amerikai politika Izrael-barát elfogultságát illusztrálandó.
A két szerzõ szerint az amerikai külpolitikát már évtizedek óta Izrael érdekei határozzák meg. Izrael egy fõre számítva több amerikai pénzügyi és katonai segélyben részesül, mint bármely más ország a világon. Ez pedig sem stratégiai, sem erkölcsi szempontból nem indokolható. Izrael évente 3 milliárd dollár közvetlen segélyt kap, a külföldi segélyek mintegy egyötödét, amely egy fõre számítva évi 500 dollárt jelent. Más országoknak negyedévenként utalják az amerikai segélyt, Izraelnek viszont egyszerre a pénzügyi év elején, így kamatot is kereshet rajta, ráadásul nem kell elszámolnia azzal, hogy mire fordítja a pénzt.

A katonai segélyt más országoknak maradéktalanul az Egyesült Államokban kell elkölteniük, Izrael azonban az összeg egynegyedét saját hadiiparának a támogatására fordíthatja. Izrael végül olyan amerikai hírszerzési értesülésekhez juthat hozzá, amelyeket Washington NATO-partnereivel sem oszt meg. Washington ráadásul képmutató módon soha egy szót sem ejt arról, hogy Izrael atomfegyverre tett szert, ami nem történhetett volna meg Amerika hallgatólagos beleegyezése és technikai segítsége nélkül.

A washingtoni politika Izrael-párti elfogultsága a szerzõk szerint megmérgezi Amerika viszonyát az arab világgal, felhajtja a kõolaj árát, és fokozza a terrorista veszélyt. A két országot nem a terrorizmus közös fenyegetése egyesíti, hanem az Egyesült Államoknak éppen az Izraellel ápolt szoros viszonya miatt van annyi gondja a terrorizmussal.

Walt és Mearsheimer az Izrael-lobbit olyan laza szövetségnek ábrázolja, amelynek a magja az American Israel Public Affairs Committee (AIPAC), körülötte más zsidó szervezetekkel, valamint olyan neokonzervatív értelmiségiekkel, mint Paul Wolfowitz és Douglas Feith volt Pentagon-tisztségviselõk. Ide sorolják az olyan befolyásos politikatudományi szellemi mûhelyeket, mint az American Enterprise Institute, az olyan befolyásos lapokat, mint a liberális The New York Times és a konzervatív The Wall Street Journal, valamint a - Nagy Izraelt Isten akaratának tekintõ - fundamentalista evangéliumi keresztényeket.
Elliot Cohen, a Johns Hopkins Egyetem professzora, neokonzervatív történész szánalmas antiszemita fércmûnek nevezte a tanulmányt. A Haarec izraeli napilap "Harvard és Chicago jegyzõkönyvének" nevezte, a "Cion bölcseinek a jegyzõkönyve" címû hírhedt régi antiszemita pamfletre utalva.

Christopher Hitchens neves baloldali-liberális író, publicista a Slate online magazinban arról írt, hogy Mearsheimer és Walt tanulmánya átlagos kritika, sok minden igaz benne, és egy kevés gondolat még eredeti is. De ami eredeti, az nem igaz, ami igaz, az pedig nem eredeti. Köztudott, hogy az AIPAC és más szervezetek befolyása jelentõs, különösen a Capitoliumban, de nem olyan messzemenõ, mint amilyen például a kubai emigránsoké Washington Kuba-politikájára. Hitchens erõs túlzásnak tartja, hogy a "zsidó farok csóválja az amerikai kutyát", és ezt számos példával cáfolja az elmúlt évtizedek politikatörténetébõl.

A szerzõk a tanulmányban kifejezetten különbséget tesznek az iraki inváziót támogató zsidó csoportok és az amerikai zsidók között, akik az átlagnál nagyobb arányban ellenzik a háborút. Nem teszik ki viszont az ablakba David Duke-nak, a Ku Klux Klan volt vezetõjének a The New York Sun hasábjain közölt kárörvendõ nyilatkozatát. Duke szerint a tanulmány az õ nézeteit igazolja, és felér egy újabb amerikai függetlenségi nyilatkozattal.

Alan Dershovitz harvardi jogászprofesszor ennek olvasatában úgy fogalmazott, hogy Walt és Mearsheimer tanulmánya olyan, mintha Duke eszmefuttatása lenne, csak éppen sok lábjegyzet van benne. David Gergen, több volt amerikai elnök kommunikációs tanácsadója egy írásában leszögezte: négy elnöki megbízatást dolgozott végig a Fehér Házban, de egyetlen egyszer sem volt a tanúja olyan döntésnek, amely az amerikai érdekek kárára kedvezett volna Izraelnek.

Noam Chomsky, az Izraelt bíráló radikális amerikai baloldali zsidó tudós, a Massachusetts Institute of Technology professzora a The Washington Postban úgy vélte, hogy a két szerzõ bátor, mivel számolt a "várható hisztérikus reakcióval", de "igencsak naiv" a látásmódjuk az amerikai külpolitikáról, amelyet az egész XX. században erõfitogtató volt a Közel-Keleten és másutt.

Nyugodjon békében. 😞

Egy 47 éves budapesti nõ meghalt a dahabi robbantásos merényletben - közölte Polgár Viktor, a Külügyminisztérium szóvivõje. A nõ annak az 53 éves férfinak a felesége, akit válságos állapotban kezelnek egy kairói katonai kórházban.
index.hu

😞

viszont van magyar sebesült 😞

Szvsz ez a média túlkapása, valószinüleg a tavalyi robbantásból indultak ki.

éjfél körül még 100-200-at mondtak

Eddig úgy tünik nincs. A robbanások szerencsére sokkal kisebb volumenüek voltak, 23 áldozat eddig, ebbõl három német és 20 egyiptomi.

a mainak van magyar áldozata?

de amit nem akarsz kiszürni azt nem is tudod

és mégis hogyan? ezt csak maguk a palesztinok tudják megoldani, úgy hogy dolgozni és nem ölni tanítják a kölkeiket stb, a fanatistákat csak a saját közöségük tudja kiszûrni stb.

probáljuk meg

nem igaz hogy azt a csürhét nem lehet kitakarítani.....

Nem jósolok nagy jövõt a Hamasz-kormánynak így...

indexrõl ? 😊 mabelle-nek jó kis beszámoloi vannak 😊

Egy kis helyi beszámoló irakból, Mabelle-tõl (contractor-ként (kb. zsoldos) dolgozik ott):

mondjuk az egyik klasszikus es visszatero..

miutan uj fegyverszallitmany erkezik az iraqi armyhoz.. eleg ha glock pisztolyok... 1 honapra ra az allomány 30-40% egyszeruen meglep a fegyverekkel... (ezt a toborzo kozpont amerikai tisztjei mondjak, nem az aljazeeira (ugye most az usa modszert kovetik.. -irakiakra teljesen alkalmazhatatlan-.. ahol mindenki a fegyverevel kaslat kajaldaba, moziba, px-be,gymbe, nincsenek fegyverszobak... ) igy az iraki elvtars lelepes elott meg 1-2 el is lop.....(matek.. igy mar eleg nagy szazaleka ment el a pisztolyoknak...) na szoval lelepnek.. a lakcim amit jelentkezeskor adtak az hamis... igy a kutya sem tudja elkapni oket..... (leginkabb meg egy masik iraki ..akitol ellopta..)eladjak a pisztolyt es az árábol 2-3 honapig elvannak... kemeny strategia..:-)))

arrol nem is beszelve hogy a Glock ugy 350-370usd korul szamlaz egyet.. es azt az megbizott amerikai (texasi😊 szallitoceg meg 1700ert adja itt a CPA--nak... (uyge itt semmi sem draga)............szoval nemcsak a fegyver , de a billiok is eltunnek a semmiben:-))

ps baghdadban most megint megy fel a fegyver ara... ez nem jelent jot....mindenki raktarozza:-))

amugy amit altalanosan el lehet mondani... egyik sem azert ment oda, hogy iraqot meg a tokom tudjat vedje.. egyszeruen semmi munka.. itt penzt adnak.. (most mar nem is rosszat- bar az utolso "ops" utan megint visszacsokkent a potlek..) tiszta hasonleso az egesz banda...

kb annyi embert rabolnak, mint az igazi terroristak..

nincs az a penz (vagyis ritka)amiert egy local teherautosofort bevallalná,hogy egy iraqi military konvoyal menjen.... inkabb ehenhal..... mondjuk a tapasztalat azt is mutatja, hogy lott seb a minimum amivel visszajonnek..

udv mindenki

gondolom elég kusza lett... sorry


Az egyik dolog a korrupció, amiben ugye semmi meglepõ nincs - itthon is durván túlárazva vette meg az állam a FÉG P9RC pisztolyokat. Ott mondjuk legalább Glock-ok kerülnek kézbõl kézbe. 😊

A másik viszont az iraki helyzet. Nagyon nem úgy tünik, hogy irakban egyhamar nemhogy béke, de legalábbis viszonylagos nyugalom legyen...

inkább az elsõ opció de a 2. sem rossz! 😊

Milyen szempontból??

-fenyegeti e terror a turistákat? miért ? hol ? kiket? stb-s verzió
vagy
- hogyan változtatta a turista úticélokat a terrorizmus/háború??

Nincs valakinek valami szakdoga félesége 'terrorizmus hatása a turizmusra' címmel??? 😊

Most beszél az akciót felügyelõ IDF tábornok a CNN-en, Saadat megadta magát az IDF-nek.

Nézd a híreket. 😊

Egy pillanatra láttam csaka BBC News adását, ahol éppen azt lehetett látni, hogy egy Merkava (talán Mk.3Baz változat?), egy páncélzott D-9 dózer és egy páncélzott homlokrakodó alkotott éppen a börtön területén, meg alsógatyára vetközött foglyokat vettek körbe IDF katonák. Annyit mondtak, hogy a rabok többsége megadta magát, de egy tucatnyian ellenállnak.

Gz8 ezért felakasztana. 😊))

Élve vagy halva vitték át? 😊

foglyot 😊

éljen...

Az Izraeli Hadsereg megrohamozta az egyik Palesztin börtönt, miután a palesztin hatóság Ahmed Saabat szabadon engedése mellett döntött. Saabat-ot 2002-ben ítélték el, mivel õ volt a felelõs az Izraeli turisztikai miniszter meggyilkolásáért. Az izraeli katonaság parancsot kapott, hogy hat fogjot élve vagy halva, de vigyenek át izraeli börtönökbe.

Brit cégeknek milliárdos hasznot hozott az iraki beavatkozás

A brit vállalatoknak legalább 1,1 milliárd fontos hasznot hozott az iraki beavatkozás Szaddám Huszein három évvel ezelõtti bukása óta - írta hétfõi számában a brit Independent egy tanulmányra hivatkozva.

A Corporatw Watch felmérésében szereplõ, beazonosítható 61 brit vállalatnak 1,1 milliárdos ügylete azonban csak a jéghegy csúcsa. A tényeleges összeg ennek akár az ötszöröse is lehet, mert nagyon sok cég, illetve magánszemély inkább háttérben marad, és nem szívesen hozza nyilvánosságra iraki üzleti kapcsolatait.

A listán elsõsorban kõolajipari és építõipari vállalatok, tanácsadó cégek, bankok, PR-vállalatok, építészeti tervezõ irodák, energetikai és biztonsági cégek vannak.

Lehet, de õk azóta megvédték maguknak.

Na ugyanilyen joga van a zsidoknak Izraelhez

Londoni elemzõk: Irak szétesése most már a központi olajpiaci forgatókönyv

Nigéria és Irak most a két fõ geopolitikai kockázat az olaj világpiacán, és Irak politikai szétesése most már központi forgatókönyvvé kezd válni, bár az olajpiaci szereplõk ezt valamiért nem hajlandók beárazni, és továbbra is ömlik a spekulatív tõke a rövid eladási pozíciókba, áll az egyik vezetõ londoni befektetési ház friss elemzésében.

A Barclays Capital, a City egyik legnagyobb, rendszeres olajpiaci helyzetjelentést közlõ háza kedden kiadott új összefoglalójában azt írta: "furcsa volt az elmúlt kereskedési hét" a globális olajpiacon, a nigériai helyzet ugyanis jelentõsen romlott - az ország termelésébõl már napi félmillió hordó kiesett -, és Irak gyorsuló ütemben haladt az olajexportot is veszélyeztetõ teljes szétesés felé. Emellett támadási kísérletet akadályoztak meg a szaúdi Abkaik olajfinomító ellen, amely az egész globális olajpiaci legfontosabb ipari kibocsátó létesítménye.

Mindez a kockázatok igen jelentõs eszkalációja, a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) könnyûolajféle áprilisi határideje ugyanakkor mindössze 1,62 dollárral drágult, áll a londoni elemzésben.

A Barclays Capital szerint változatlanul áramlik a spekulatív pénz a rövid - vagyis fedezetlen, késõbbi áresésre épített - eladási pozíciókba, mert az alapok elégséges kockázati biztosítéknak érzik az amerikai készletek emelkedését. A jelentés szerint ugyanakkor valós árkockázati biztosítékot csak a jelenleginél nagyobb globális kitermelési kapacitás-felesleg nyújthatna, és az amerikai készletnövekedés ennek csak "szegényes pótléka".

A londoni befektetési ház keddi elemzése szerint Irak szétesése most már központi forgatókönyvvé kezd válni, és a folyamat gyorsul. Ez kérdéseket vet fel az iraki olajexport biztonságával, sõt a központi hatalom szétesése esetén puszta törvényességével kapcsolatban is, áll az elemzésben.

A Barclay Capital a súlyosbodó olajpiaci kockázatok miatt már egy néhány héttel ezelõtti jelentésében 7 dollárral 68 dollárra emelte a West Texas Intermediate-re szóló 2006-os, egész évi átlagos olajár-jóslatát, és ezen belül az idei negyedik negyedévre 72,20 dolláros átlagár-elõrejelzést adott.

Nem sokkal korábban egy másik nagy londoni befektetési ház, a Goldman Sachs is jelentõsen, 4,50 dollárral 68,50 dollárra emelte idei átlagos olajár-jóslatát a WTI-olajfélére. A Goldman elemzõi is 70 dollár feletti negyedik negyedévi átlagot valószínûsítettek, amihez szerintük az erõs amerikai kereslet önmagában is elég, de megjegyezték, hogy az iráni és a nigériai helyzet rosszabbodása "ennél sokkal hamarabb is" meghozhatja a 70 dolláros olajat.

egy adott nép önrendelkezési joga nem attól függ, hogy hány éve lakja azt a területet ahol él!!!

Lásd Koszova (szerbül Koszovo)

1920 ban még nem volt 10%nyi albán sem ott, de a boss ki adta az igét, hogy mindenki ágyba a nejével !! és tulajdonképp "elõre mefgontolt startégiai szándékkal teleszülték a régiót" !!!
és nyertek is. A szerbek már több mint 10 éve semmilyen hatalmat sem képesek gyakorolni Koszovában. és csak évek kérdése, hogy független állam lesz vagy egyesül Albániával.

az elszakított magyar területekkel kapcsolatban már az is csodaszámba menne Budapesten, ha egy székelykeresztúri Kovács Dénest nem románoznának le pesten, vagy csodálkoznának azon, hogy milyen szépen beszél magyarul. mert az átlag ezt teszi. De odaát még szól a nóta, hogy a Dnyeszter és Tisza között.....

csak nehogy hivatalosan is Debretin legyen Hajduh megye székhelye. ...és akkor az már siker. ( ?)

Pedig bele kéne nyugodnod hogy se az elcsatolt területeket nem kapja vissza Magyaroszág. És Izrael is ottmarad a helyén hacsak valami irdatlan nagy háború nem jön. Ezért sem fogja engedni szerintem Izrael hogy Irán atomfegyverhez jusson.

huh tenyleg 1000 eves.A tobbiben viszont NEM cafollak meg semmivel.

Tudod, Jézus is szittya magyar volt, és a Szíriuszról jött. 😄

A taljánok követelték is, Mussolini 2. római birodalmat akart. De mindenki követel mindent, nehogymár mi maradjunk ki a buliból. 😊

2000 éve? Mikor is volt a honfoglalás? <#ravasz1>

Egyébként ezzel az erõvel Olaszország követelhetné magának egész Európát és Észak-Afrikát, Anglia pedig a világ csaknem 2/3-át. <#vigyor3>

Van is. A törökök 150 évig szálltak meg minket, a trianoni tolvajok még csk 80, ezt is túléljük. 😊

letezett 5000 eve?Magyarorszag 2000 eve letezik.Ha izraelnek joga van azokhoz a terulethez akkor Magyarorszagnak is joga van az elcsatolt teruletekhez

Te is.

még mindig ugyanolyan primitív vagy mint eddig.....

Még akkor se késtek el a honfoglalással, hol volt akkor még a terrorista vallás? 😊

Addig is egymást ölik, nem minket. 😊

No offense, de én úgy tudom, hogy a zsidó nép õsei valaminkor i.e.: 1200-1300 környékén települtek a jelenlegi izrael területére.

Apró probléma, hogy egy közel-keleti polgárháború milyen káros lehet a világ olajpiacára, amire most igyekeznek odafigyelni. További probléma, hogy ha kivonul a szövetséges erõ Irakból, valószinüleg a jelenlegi iraki állam megszünik létezni, és délen bevonulhat Irán, északon meg szélsõséges helyzetben a Kurd területekre bevonulhat Törökország (cseppet sem baráti szándékból).

A zsidó állam már 5000 évvel ezelõtt is létezett, a terroristák õsei akkor még a fán majszolták a banánt.

Irán az ENSZ tagja. Független állam. Kormányát demokratikusan -ízlések és pofonok-választották meg.

Akárcsak Hitlert.

Azért szerencsétlenek az ilyen fotók, mert azt a látszatot keltik hogy amcsi katonák igazságtalanul gyilkolnak "civileket", holott a kisgyerek apja + anyja lehet hogy dinamitos terrorista volt, akit a közjó érdekében likvidáltak.

Szerintem hagyni kéne had öljék egymást, addig is el vannak foglalva valamivel, nincs idejük idejönni gyilkolni. Ha már választani kell, inkább ott legyen háború mint nálunk.

Törökország nem lesz EU tag, mert akkor felbomlik az EU, és létrejön eyg EU2 a törökök nélkül, nekik meg ott marad egy egyszemélyes törökEU. A mai helyzetben senki nem akarja magára szabadítani iszlám terroristák millióit. A török hadsereg ugyan beléphetne az EU-ba, de az ország többi része max Afganisztánba.

várható volt.....

A legutóbbi iraki robbantásos merényletek után egyre nagyobb a félelem, hogy polgárháború robban ki Irakban. Nesze neked békés és prosperáló irak képe, nesze neked mihamarabbi kivonulás...