Működik a laborban alkotott vese

Először ültettek be patkányokba a saját sejtjeikből laboratóriumban kitenyésztett vesét, ami gyakorlatilag ugyanúgy működik, mint egy természetes szerv.

Az áttörés kikövezheti az utat az embereknél alkalmazható megoldások előtt, kimeríthetetlen szervkészletet biztosítva, szükségtelenné téve a hosszú várólistákat. Az Egyesült Államokban jelenleg évente 18.000 transzplantációt hajtanak végre, azonban 100.000 amerikai várólistán marad. Hasonló technikákat már embereken is alkalmaztak jóval egyszerűbb szövetek esetében, a vese azonban az eddigi legösszetettebb mesterségesen újra alkotott szerv.

"Amennyiben ezt az eljárást fel tudjuk nagyítani emberi méretekre, a vese elégtelenségben szenvedők, akik jelenleg donor vesére várnak, azok elméletileg hozzájuthatnának egy saját igényeik szerint tenyésztett szervhez" - mondta Harald Ott, a bostoni Massachusetts Kórház patkányveséket kifejlesztő csapatának vezetője. "Egy ideális világban ezeket a beültethető szerveket a beteg saját sejtjeiből állíthatnánk elő, kiküszöbölve mind a donor szerv hiányt, mind az immunszupresszív szerek hosszas alkalmazását"

A patkányvese megalkotásához Ott és munkatársai egészséges patkányok veséit vették ki, majd egy oldattal eltávolították a natív sejteket, megtartva a szerv vázát, ami kollagénből, egy biológiailag semleges anyagból áll, így a befogadó szervezete nem veti ki magából. Ezután a csapat elkezdte a szerv újjáépítését új sejtekkel bevonva a váz felületét. Az emberek esetében ezek a sejtek a befogadótól származnának, így szinte teljes egészében saját szervként tekinthetnénk rá.

A vese összetettségéből adódóan nem lehet egyszerűen csak beborítani a sejtekkel, ezért a csapat a vese vázakat oxigénnel és tápanyagokkal feltöltött üvegkamrákban helyezte el és csöveket csatlakoztattak a vese artériák, az erezet és a húgyvezeték kiálló végeihez. Az artériákhoz és erekhez csatlakoztatott csöveken keresztül emberi őssejtek áramoltatásával bevonták a véredények falait, miközben a húgyvezetéken keresztül újszülött patkányok vesesejtjeit táplálták be, új borítást képezve a vese szűrőrendszerének labirintusában.

Sokszori próbálkozásra sikerült csak eltalálni a megfelelő nyomás szinteket a sejtek bejuttatásához, a folyamat eredményességéhez ugyanis az embriói fejlődés körülményeit kellett szimulálni. A vese összetettsége ellenére végül sikerült pontosan olyan sejt eloszlást elérni, amire a szerv különböző kamráinak szükségük volt.

A patkányvese esetében közel két hét kellett az új szerv kialakításához, aminek megfelelő a vizelet szűrése és kiürítése, a szűrésnél azonban még nem sikerült elérni a természetes vese teljesítményét. Ott meggyőződése, hogy a technika finomításával ez a funkció is javulni fog.


A csapat jelenleg ugyanezt az eljárást emberi vesén is megpróbálja végig vinni, amihez elsősorban sertés vesét használnak a váz kinyeréséhez. Az emberi sejtekkel történő benépesítéssel nincs is gond, azonban átfogó tanulmányokra lesz szükség, hogy a sertés alkotóelemek miatt az emberi szervezet nem veti-e ki magából a transzplantált szervet, bár más területeken már bizonyítottak a sertés szövetek, ezért ez nem tűnik túl nagy problémának.