Jóváhagyták a világ első xenotranszplantációját
Oroszországban jóváhagyták a világ első állati eredetű sejtbeültetéses kezelését, melynek keretében inzulintermelő sejteket ültetnek emberekbe. A sertés sejteket és barnamoszatokból kinyert alginátot alkalmazó eljárást az új-zélandi Living Cell Technologies (LCT) fejlesztette ki az 1-es típusú cukorbetegség kezelésére.
Az 1-es típusú diabétesz a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei pusztulásának hatására alakul ki. Az inzulin nélkülözhetetlen a vércukorszint kontrollálásához, ezért azoknak, akinél a termelés leállt, inzulin injekciókra van szükségük. A nem megfelelő inzulin mennyiség véráramba juttatása ugyanakkor veszélyes vércukorszint ingadozáshoz vezethet, ájulást, szív- és érrendszeri, valamint idegrendszeri problémákat okozhat, kedvezőtlenül befolyásolva az élettartamot, magyarázta Bob Elliott professzor, az LCT alapítója és gyógyászati igazgatója.
Az eljárás műtéti úton, laparoszkópiával ülteti be a csere-sejteket a hasnyálmirigybe. A gumiszerű alginát egy bevonatot képez az inzulintermelő sertés sejtek körül, feladata, hogy meggátolja az emberi immunrendszer idegen sejtekkel szembeni támadó reakcióját, ami eddig az ilyen jellegű kezelések elsődleges buktatója volt. A 2007 júniusában kezdődött, két éven át zajló orosz kísérletekben nyolc 1-es típusú diabétesszel küzdő beteg részesült a kezelésben.
A sejtek néhány héten belül elkezdték az inzulin elválasztást, a páciensek azonban folytatták a napi inzulin bevitelt. Egy év elteltével hatuknál észlelték a vércukor kontroll javulását, esetükben csökkenteni tudták a napi inzulin dózist, illetve közülük ketten nyolc hónapra teljes egészében leállhattak az injekciókkal. A fennmaradó két személy közül az egyik kilépett a kísérletből, a másiknál pedig nem tapasztaltak javulást, ami az LCT szerint a sejtek beültetésekor fellépett problémáknak tulajdonítható
Téged abszolult nem zavar, hogy ha folyamatosan kapod az adatokat UGYANABBÓL A MÉRÉSBÕL, akkor a véleményed a gyógyszer hatásosságát illetõen változik? Nem gondolod, hogy a gyógyszergyárak egy mérésbõl olyan adatokat osztanak meg, amiket akarnak?
"Ha csak az összesített statisztikát kapom meg akkor akkor azt mondanám hogy a kezelés hat."
Bizony, hogy azt mondod. De ha megkapod a férfi nõi felbontást, akkor azt mondod, hogy nem hat. Ám ha kapsz hozzá egy szõke-fekete felbontást, mely szerint a férfiak 90%-a fekete, 10%-a szõke, a nõknél meg 30% fekete és 70% szõke, és a férfi feketék x%-a gyógyult meg kezeletlenül, és y%-a gyógyult meg kezelten, a férfi szõkéknek meg k%-a gyógyult meg kezelten, és m%-a gyógyult meg kezeletlen, akkor meg aszerint fogod eldönteni a gyógyszer hatásosságát, hogy szõke vagy-e, avagy fekete, hisz a te logikádat követve a férfi statisztika nem mutat semmit, hiszen a szõkék és a feketék esetében nem egyformán hat a gyógyszer, ennélfogva nem is vonhatók össze különbözõ arányokban ( mint ahogy a férfi-nõ sem vonható össze különbözõ arányokban, ha másképp gyógyulnak ). De ha kapsz róla statisztikát, hogy aszókékl felének volt kutyája, a felének nem, a feketék harmadának volt kétharmadának nem, akkor meg aszerint fogod eldönteni, hogy hat-e rád a gyógyszer, hogy van-e kutyád, avagy nincs-e.
Téged abszolult nem zavar, hogy ha folyamatosan kapod az adatokat UGYANABBÓL A MÉRÉSBÕL, akkor a véleményed a gyógyszer hatásosságát illetõen változik? Nem gondolod, hogy a gyógyszergyárak egy mérésbõl olyan adatokat osztanak meg, amiket akarnak? A statisztika egyértelmûen hazudik.
<ON>
>>Sorban egymás után
Több birtokos esetén összetett birtokos esetrõl beszélünk. Ilyenkor a részes eset ragja a határozói összekötõ elem a birtokosok sorában, és legalább a legutolsó birtokoson meg kell jelennie:
Hamupipõke a nõvérei anyjának az új férjének a saját lánya „Aschenputtel ist die eigene Tochter des neuen Mannes von der Mutter ihrer Schwestern”.<<
Nem is azt mondtam, hogy ilyen változat nincs, azt mondtam, hogy ez a köznyelvben nem használatos, mert fülsértõ! És jó lenne, ha egyesek nem akarnák erõltetni, még akkor sem, ha kicsit nyakatekertnek is tûnik, ha mind a két helyen jelöljük a birtokviszonyt. Szóval, itt a "GrammarNazi" nem én vagyok, hanem az a sok f@szszopó, aki bele akarja erõltetni a nyelvünkbe azt, ami természetes, beszélt formájával két összeférhetetlen pólust alkotnak.
"Ez érdekes, te inkább férfi vagy, mint ember -.- Tehát szerinted a nemek szerinti felbontás _ERÕSEBB_ mint az ember szerinti. Hát, te tudod."
Nem tudom mit értessz "ember szerinti" felbontáson. Ha a nemek szerint is szét van válogatva akkor az plusz információt nyújt. Ha erre monddtad hogy "_ERÕSEBB_" akkor igen én elsõsorban (ember) férfi vagyok másodsorban ember.
"Akkor a gyógyszer férfiaknál NEM hat, nõknél NEM hat, embereknél hat. Te akkor ezt nem vennéd be, ugyanazon az alapon, mint az elõbb. Na de ha csak az összesített statisztikát kapnád meg? Na? Akkor bizony bevennéd a gyógyszert."
Ha csak az összesített statisztikát kapom meg akkor akkor azt mondanám hogy a kezelés hat. De nem a statisztika téved hanem a mérés nem volt elég körültekintõ. A nõk alapban nagyobb arányban gyógyulnak mint a férfiak. A kutatásban viszont a kezeltek többsége érfi, a kezeletlenek többsége pedig nõ. Ez teljesen nonszensz. Ezt nevezik hibás mintavételezésnek. Persze ezt a mérés elõtt nem lehet tudni, de a mérés után igen. És ezért nem szabad azt csinálni amit te csinálsz hogy összesíted a férfiakat a nõkkel és úgy vizsgálod õket. A betegség teljesen más a férfiaknál és a nõknél.
"plusz egy kérdés: honnan szûrted le, hogy a betegség meg a gyógyszer függ a nemtõl?"
A gyógyszer nem függ a nemtõl, ezt nem írtam. A betegség függ a nemtõl:
"A kezelés a férfiak körében sikeres volt: a kezelt férfiak 46,7%-a gyógyult meg, míg a nem kezeltek között ez az arány 38,1%.
A kezelés a nõk körében is sikeres volt: a két arányszám 68,2% és 58,8%."
A nõk körében a gyógyulás 1.5x akkora arányú volt. Tehát eszerint a gyógyulás függ a nemtõl. Persze lehet hogy csak elbaszták a mintavételezést, és egy csomó egészséges nõt is beválogattak. De ez nem a statisztika hibája, hanem az emberé aki elbassza.
A statisztika homogén sokaságokkal dolgozik. A mintavételezésnél erre törekedni kell. Éppen ezért van az hogy a felméréseknél a lényeges kérdések mellett van egy csomó látszólag lényegtelen is. Ezekbõl szûrik le hogy homogén volt-e a vizsgált sokaság.
Kezdem az elejérõl:
Kíváncsiak egy kezelés hatásosságára. Kiválasztanak valamennyi embert. egyrészük megkapja a kezelést másik részük nem. Megvizsgálják milyen összefüggés a két dolog között.
Ha csak ezt nézzük akkor:
"Kezelt Nem kezelt
Gyógyult 8500 4800
Nem gyógyult 8700 4100
A kezelt emberek 49,4%, míg a nem kezeltek 53,9%-a gyógyult meg."
Ez eddig tény. Ebbõl csak akkor vonhatod le azt a tanúságot, hogy a gyógyszer rontja a beteg állapotát, ha az emberek sokasága homogén volt. A homogén itt valami olyat jelent hogy a betegség lefolyása szempontjából az emerek azonosnak tekinthetõek. De ennyi adatból ezt nem fogod megtudni. Ez a mérés így statisztikai szempontból egy kalap szar! A szó szoros értelmében! Ezzel nem kezdhetsz semmit.
Az emberek sogaságának homogenitását úgy tudod meg hogy rögzítessze egy csomó más adatot is. Betegség esetén a legfontosabbak: a betegség stádiuma, a nem, a rasz, az életkor. Kevésbé fontosakból viszont rengeteg van: munkahely, táplálkozás, életkörülmények, lakóhely, családi állapot, stb. stb. A betegség ismeretében össze kell válogatni ilyen szemontokat és ezeket is rögzíteni kel. Ezek alapján meg lehet határozni hogy az adott sokaság homogén volt-e.
(Itt is figyelni kell mert pl.: ha csak egy embernek volt macskája és az meggyógyult akkor nem mondhatod azt hogy a macskások gyógyulási aránya 100%.)
Ebben a példában csak a nemek vizsgálták tovább.
Mit kaptak? Azt hogy a kezelést nem kapott férfiak 38,1%-a míg a nõk 58,8%-a gyógyult meg. A nõk és a férfiak a vizsgálat szempontjából nem azonosak. Ha nem tekinthetõk azonosnak nem kezelhetõk együtt. Lehet az emberekre általános megállapításokat tenni csak nem úgy ahogy te tetted.
Lehet-e a férfiakról statisztikai megállapítást tenni? Nem. Ahhoz tovább kellene vizsgáli õket, de ehhez nincs elég adat. Vizsgálni kellene õket pl.: rasz, nem, társadalmi pozíció, stb szerint. Ha ezt nem teszed akkor kapsz egy ebaszott "ANGOL TUDÓSOK" jellegû hülyeséget miszerint ha reggelente szemenköpöd magad majd elszívsz egy szál cigit akkor nyugodtan megbaszhatod az AIDS-es kurvát nem kapod el.
Ha nem érted azt amit leírtam nem baj. A hallgatók többsége az egyetemen sem érti (ettõl levizsgáznak függetlenül végeznek ?!).
""Te bevennél egy ilyen gyógyszert, aminek ilyenek a statisztikái?" a válasz: Ezek alapján igen.
Miért is? Hiszen a kezelt emberek 49,4%-a, míg a nem kezeltek 53,9%-a gyógyult meg. A kezelés tehát "látszólag" rontott és nem javított. De csak látszólag!"
Ez érdekes, te inkább férfi vagy, mint ember -.- Tehát szerinted a nemek szerinti felbontás _ERÕSEBB_ mint az ember szerinti. Hát, te tudod. Akkor most egy kicsit variáljuk. Képzeletben az elsõ és a második sort cseréljük fel. Akkor a gyógyszer férfiaknál NEM hat, nõknél NEM hat, embereknél hat. Te akkor ezt nem vennéd be, ugyanazon az alapon, mint az elõbb. Na de ha csak az összesített statisztikát kapnád meg? Na? Akkor bizony bevennéd a gyógyszert.
( plusz egy kérdés: honnan szûrted le, hogy a betegség meg a gyógyszer függ a nemtõl? Szerintem ezekbõl az adatokból egyértelmûen az jön le, hogy az orrmérettõl függ. Az, hogy a férfi és a nõi statisztikák eltérnek az csak annak a következménye, hogy a nagyorrúak jobban betegszenek, mint a kisorrúak, és a férfiak közt több férfi nagyorrú volt, mint kisorrú, a nõknél meg több kisorrú volt, mint nagyorrú, és ezeket a statisztikákat összesítették. )
Az eljárás műtéti úton, laparoszkópiával ülteti be a csere-sejteket a hasnyálmirigybe. A gumiszerű alginát egy bevonatot képez az inzulintermelő sertés sejtek körül, feladata, hogy meggátolja az emberi immunrendszer idegen sejtekkel szembeni támadó reakcióját, ami eddig az ilyen jellegű kezelések elsődleges buktatója volt. A 2007 júniusában kezdődött, két éven át zajló orosz kísérletekben nyolc 1-es típusú diabétesszel küzdő beteg részesült a kezelésben.