SG.hu·
Nem csoda és nem is hamisítvány a torinói lepel?
Csoda vagy koholmány? A torinói lepel, ami állítólag Jézus Krisztus keresztre feszített testének lenyomatát őrzi, évszázadok óta veti fel ezt a kérdést. Egy művészettörténész szerint, aki igyekezett más nézőpontból megközelíteni a kérdést és a vászondarabot, a válasz valahol a kettő között helyezkedik el.
Thomas de Wesselow szerint a viták kereszttüzében edződött vászondarab nem egy középkori hamisítvány, ahogy azt egy 1989-ben elvégzett radiokarbon kormeghatározás sugallja, ugyanakkor a furcsa testlenyomat sem a csoda számlájára írandó. A leplet egy természetes kémiai folyamat alkotta meg, amit Jézus követői a feltámadás jeleként értelmeztek. "A múltban élők nem evilági dolgokként tekintettek ezekre a képekre, ahogy azt mi tesszük. Számukra ezek élő dolgok voltak, a hatalom forrásaként értékelték" - nyilatkozott de Wesselow a LiveScience-nek. A vásznon látható Jézus képet "élő másként" láthatták. "Úgy tűnt, mintha lett volna egy élő hasonmása a halála után, amire Jézus feltámadásának bizonyítékaként tekintettek"
A torinói lepelről készült felvétel negatívja
Ahogy azt de Wesselow is elismeri, mindez csupán egy hipotézis. Senki sem tesztelte, hogy egy oszlásnak induló test hagyhat-e lenyomatot egy olyan anyagon, mint amiből a lepel készült. Egy 2003-ban publikált tanulmány leszögezte, hogy a test vegyületei képesek reakcióba lépni az anyag szénhidrátjaival, ami egy barnulási reakciót vált ki, azonban de Wesselow tudomása szerint ilyen irányú kísérletet senki sem végzett, és nincs is tervben az elvégzése.
A legnagyobb gondot magának a lepelnek az eredetisége jelenti. A radiokarbon kormeghatározás a középkorba, valamikor i.sz. 1260 és 1390 közé helyezi a lepel keletkezésének időpontját. Ez megegyezik azzal az időszakkal, amikor elkezdtek megjelenni a lepelről szóló első feljegyzések, ami hamisításra utal. Az eredmények kritizálói szerint a kormeghatározást végző kutatók olyan darabot választottak az elemzéshez, amit a középkorban toldottak javítás céljából a lepelhez, így az eredmény nem tekinthető hitelesnek. Ez a vita mind a mai napig nem tisztázott, de Wesselow azonban művészettörténeti szempontból igenis hitelesnek tartja a leplet. "Nem hasonlít egyetlen középkori műalkotáshoz sem" - mondta.
Az anakronizmusok között említi a test túlságosan valósághű megjelenését az anyagon, a 14. században senki sem festett ennyire realisztikusan, tette hozzá. Mindez persze egy hamisítási folyamat esetében nem tekinthető mérvadónak, az azonban mindenképpen figyelemre méltó, hogy a kirajzolódó kép olyan, mint egy fotónegatív. A világos területek sötétek, míg a sötétek világosak, ezt a stílust pedig sehol nem lehetett felfedezni a fényképezés megjelenése előtt, ami több évszázados szakadékot jelent. "Művészettörténeti szemszögből teljesen megfoghatatlan, ha a kor műalkotásaival összevetjük" - vélekedett de Wesselow.
A művészettörténész szerint nincs szükség a csoda belekeverésére a történetbe, amikor egyszerű kémiával is megmagyarázható a lenyomat. De Wesselow valószínűsíti, hogy amikor halála után három nappal Jézus női követői visszatértek a sírkamrához, hogy befejezzék a test előkészítését a temetéshez, felemelve a leplet megpillanthatták a test körvonalát, amit Jézus spirituális újjászületésének jeleként értelmeztek. Innentől kezdve a lepel a feltámadás fizikai bizonyítékaként bejárta a Szent Földet. Amikor a Biblia Jézus feltámadása után az asszonyok találkozását említi a ragyogó ruhás férfiakkal (Lukács 24), az de Wesselow szerint valójában azt jelenti, hogy látták a leplet. Szent Pál korai írásait idézi, ami egy spirituális feltámadásra fókuszál, ellentétben Márk, Máté, Lukács és János evangéliumaival, amik később keletkeztek és egy fizikai feltámadásról szólnak. "A feltámadás eredeti koncepciója az volt, hogy Jézus egy spirituális, nem pedig egy fizikai testben támadt fel" - tette hozzá.
A szkeptikusok és a hívők köre is megdöbbenéssel fogadta de Wesselow elképzeléseit, a lepellel szembeni szkeptikusok táborának egyik vezéregyénisége Joe Nickell, a paranormális jelenségek szakértője az MSNBC egyik műsorában "lélegzetelállítóan megdöbbentőnek" nevezte de Wesselow véleményét. Nickell többször is bizonygatta, a hiányos történet és a túlságosan tökéletes kép egyértelműen arról tanúskodik, hogy a lepel hamisítvány. A másik oldalon David Roemer hitoktató hisz Jézus feltámadásában, a lepel valódiságában azonban nem. Véleménye szerint is túl éles a kép és a vérnek mondott jegyek nem úgy vannak elmosódva, mint amikor egy tetemet belecsavarnak egy vászonba, érvelt a LiveScience-nek. "Ha egy kép ennyire részletes, az azt jelzi, hogy valamilyen emberi lény alkotta" - összegzett Roemer, aki szerint egy gnoszticista szekta készíthette az 1. vagy a 2. században. Az általános vallásos magyarázat szerint a torinói leplen látható jegyeket a feltámadást kísérő energia vagy sugárzás hozta létre, beleégetve a képet az anyagba.
Egyetlen dolog bizonyos de Wesselow elméletével kapcsolatban, hogy nem fogja csillapítani a lepel körüli vitákat. A lepel tudományos vizsgálatainak eredményei azon túl, hogy elég szűkösek, igen távol is állnak egymástól, akárcsak az érdekelt felek. Roemert például nemrég behívatta a New York-i katolikus egyház, miután tudomást szereztek a lepellel kapcsolatos szkepticizmusáról.
Thomas de Wesselow szerint a viták kereszttüzében edződött vászondarab nem egy középkori hamisítvány, ahogy azt egy 1989-ben elvégzett radiokarbon kormeghatározás sugallja, ugyanakkor a furcsa testlenyomat sem a csoda számlájára írandó. A leplet egy természetes kémiai folyamat alkotta meg, amit Jézus követői a feltámadás jeleként értelmeztek. "A múltban élők nem evilági dolgokként tekintettek ezekre a képekre, ahogy azt mi tesszük. Számukra ezek élő dolgok voltak, a hatalom forrásaként értékelték" - nyilatkozott de Wesselow a LiveScience-nek. A vásznon látható Jézus képet "élő másként" láthatták. "Úgy tűnt, mintha lett volna egy élő hasonmása a halála után, amire Jézus feltámadásának bizonyítékaként tekintettek"
A torinói lepelről készült felvétel negatívja
Ahogy azt de Wesselow is elismeri, mindez csupán egy hipotézis. Senki sem tesztelte, hogy egy oszlásnak induló test hagyhat-e lenyomatot egy olyan anyagon, mint amiből a lepel készült. Egy 2003-ban publikált tanulmány leszögezte, hogy a test vegyületei képesek reakcióba lépni az anyag szénhidrátjaival, ami egy barnulási reakciót vált ki, azonban de Wesselow tudomása szerint ilyen irányú kísérletet senki sem végzett, és nincs is tervben az elvégzése.
A legnagyobb gondot magának a lepelnek az eredetisége jelenti. A radiokarbon kormeghatározás a középkorba, valamikor i.sz. 1260 és 1390 közé helyezi a lepel keletkezésének időpontját. Ez megegyezik azzal az időszakkal, amikor elkezdtek megjelenni a lepelről szóló első feljegyzések, ami hamisításra utal. Az eredmények kritizálói szerint a kormeghatározást végző kutatók olyan darabot választottak az elemzéshez, amit a középkorban toldottak javítás céljából a lepelhez, így az eredmény nem tekinthető hitelesnek. Ez a vita mind a mai napig nem tisztázott, de Wesselow azonban művészettörténeti szempontból igenis hitelesnek tartja a leplet. "Nem hasonlít egyetlen középkori műalkotáshoz sem" - mondta.
Az anakronizmusok között említi a test túlságosan valósághű megjelenését az anyagon, a 14. században senki sem festett ennyire realisztikusan, tette hozzá. Mindez persze egy hamisítási folyamat esetében nem tekinthető mérvadónak, az azonban mindenképpen figyelemre méltó, hogy a kirajzolódó kép olyan, mint egy fotónegatív. A világos területek sötétek, míg a sötétek világosak, ezt a stílust pedig sehol nem lehetett felfedezni a fényképezés megjelenése előtt, ami több évszázados szakadékot jelent. "Művészettörténeti szemszögből teljesen megfoghatatlan, ha a kor műalkotásaival összevetjük" - vélekedett de Wesselow.
A művészettörténész szerint nincs szükség a csoda belekeverésére a történetbe, amikor egyszerű kémiával is megmagyarázható a lenyomat. De Wesselow valószínűsíti, hogy amikor halála után három nappal Jézus női követői visszatértek a sírkamrához, hogy befejezzék a test előkészítését a temetéshez, felemelve a leplet megpillanthatták a test körvonalát, amit Jézus spirituális újjászületésének jeleként értelmeztek. Innentől kezdve a lepel a feltámadás fizikai bizonyítékaként bejárta a Szent Földet. Amikor a Biblia Jézus feltámadása után az asszonyok találkozását említi a ragyogó ruhás férfiakkal (Lukács 24), az de Wesselow szerint valójában azt jelenti, hogy látták a leplet. Szent Pál korai írásait idézi, ami egy spirituális feltámadásra fókuszál, ellentétben Márk, Máté, Lukács és János evangéliumaival, amik később keletkeztek és egy fizikai feltámadásról szólnak. "A feltámadás eredeti koncepciója az volt, hogy Jézus egy spirituális, nem pedig egy fizikai testben támadt fel" - tette hozzá.
A szkeptikusok és a hívők köre is megdöbbenéssel fogadta de Wesselow elképzeléseit, a lepellel szembeni szkeptikusok táborának egyik vezéregyénisége Joe Nickell, a paranormális jelenségek szakértője az MSNBC egyik műsorában "lélegzetelállítóan megdöbbentőnek" nevezte de Wesselow véleményét. Nickell többször is bizonygatta, a hiányos történet és a túlságosan tökéletes kép egyértelműen arról tanúskodik, hogy a lepel hamisítvány. A másik oldalon David Roemer hitoktató hisz Jézus feltámadásában, a lepel valódiságában azonban nem. Véleménye szerint is túl éles a kép és a vérnek mondott jegyek nem úgy vannak elmosódva, mint amikor egy tetemet belecsavarnak egy vászonba, érvelt a LiveScience-nek. "Ha egy kép ennyire részletes, az azt jelzi, hogy valamilyen emberi lény alkotta" - összegzett Roemer, aki szerint egy gnoszticista szekta készíthette az 1. vagy a 2. században. Az általános vallásos magyarázat szerint a torinói leplen látható jegyeket a feltámadást kísérő energia vagy sugárzás hozta létre, beleégetve a képet az anyagba.Egyetlen dolog bizonyos de Wesselow elméletével kapcsolatban, hogy nem fogja csillapítani a lepel körüli vitákat. A lepel tudományos vizsgálatainak eredményei azon túl, hogy elég szűkösek, igen távol is állnak egymástól, akárcsak az érdekelt felek. Roemert például nemrég behívatta a New York-i katolikus egyház, miután tudomást szereztek a lepellel kapcsolatos szkepticizmusáról.