SG.hu·2009. július 13.

Valós időben játszható vissza az Apollo-11 missziója

Az első embert Holdra juttató űrhajó indításának 40. évfordulója alkalmából az interneten valós időben lehet majd visszajátszani az Apollo-11 misszióját.

A John Fitzgerald Kennedy Elnöki Könyvtár és Múzeum támogatásával létrejött WeChooseTheMoon.org oldalt houstoni idő szerint csütörtökön reggel 8 óra 2 perckor (közép-európai idő szerint csütörtök délután 2 óra 2 perckor), 90 perccel az Apollo-11 negyven évvel ezelőtti elindításának időpontja előtt nyitják meg. A több mint nyolc napig tartó expedíció útját a fellövés előtti készületektől, a Hold körüli pályára álláson és a holdkomp leválásán át az űrhajósok és a földi irányítás között elhangzott üzenetekig a misszió honlapján lehet majd nyomon követni. Az "élő" közvetítést a twitteres hírfolyam követi, a fontosabb lépésekről, mint például a Holdkomp leszállása, email figyelmeztetést lehet kérni.

Az Apollo-11 küldetéséhez kapcsolódó fontosabb lépéseket rövid videókkal és az eseményeket magyarázó animációkkal egészítik ki a honlapon, amelyről a múzeum többi oldala, beleértve Kennedy elnök kongresszus előtti 1961. május 25-i beszéde is elérhető. A néhai elnök abban jelentette be, hogy az Egyesült Államok az évtized végéig embert kíván a Holdra juttatni. Neil A. Armstrong parancsnok, Michael Collins és Edwin E. Aldrin űrhajós útját akkoriban csak a televízió- és rádióközvetítések segítségével lehetett végigkísérni. Becslések szerint a Holdra szállást világszerte mintegy 528 millió ember látta élőben.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Oroszország és Kazahsztán kivár a Baiterek rakéta első indításával Kudarcba fulladt a SpaceX rakétaindítása Űrszakemberképzés indul a Debreceni Egyetemen Sikeres tesztrepülést hajtott végre a Starship űrrakéta Szoftverhiba miatt ismét elmaradt az orosz Angara-A5 nehéz hordozórakéta első indítása Újabb űrhajót indított Peking a kínai űrállomásra Négy ország, négy űrhajósa indult a Nemzetközi Űrállomásra 2025-26-ban indulhat újra orosz szonda a Holdra

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

felszálltak, útközben meghaltak, visszafordultak, majd visszaszálltak a Földre, és feltámadtak, és gyorsan összedobtak vmi szar filmet.

Két oka van:
1) A NASA nadrágszíját megszorították.
2) Nincs olyan dolog a holdon, ami mellett a megszorított kölcségvetéssel újra érdemes lenne oda elmenniük.
Inkább másra fordítják a kölcségvetésüket. (Egy ilyen akció árából sok fontosabb (eredményeseb, kifizetõdõbb) kutatást pénzelhetnek.)

Ezek alapján szerintem sem jártunk a Holdon... valószínû elindult a csapat de nem jutottak el addig, útközben meghaltak, vagy épp eljutottak de vissza már nem stb., de a lényeg hogy gyors forgattak egy kis mesét, hogy mégis legyen sikerünk.
Ha tényleg akkoriban jártunk volna a Holdon, azóta ez miért nem történt még meg? Nem vagyunk már annyira fejlettek mint azelõtt? Nincs már pénz ilyenekre? Ugyanmár, Nem visszafele fejlõdünk az idõben. Simán lettek volna még sorozatosan expedíciók a Holdra.

A Holdra szálással kapcsolatban itt van egy kis érdekesség :

1. Amikor az asztronauták leszúrták az amerikai zászlót, az lobogott - márpedig a Holdon nincsen szél.
2. Azokon a képeken, amelyeket az Apollo ûrhajósai a Hold felszínén állva készítettek, nem látszik egyetlen csillag sem.
3. A Holdra szálló egység fedélzetén készített képeken nem látszik egyetlen kráter sem.
4. A leszállóegység 17 tonnás volt, ám semmilyen nyomott nem hagyott a felszín homokjában - miközben a mellette álló ûrhajósok lábnyoma tisztán kirajzolódott.
5. Miközben a Holdon nincs nedvesség, atmoszféra és jelentõs gravitáció, a finom homokban olyan élesek voltak az ûrhajósok lábnyomai, mintha nedves homokon jártak volna.
6. Amikor a leszállóegység felemelkedett a Hold felszínérõl, nem lehetett látni, hogy láng csapott volna ki a meghajtó rakétából.
7. Ha az ember felgyorsítja a holdsétáról készített felvételt, olyan érzése van, mintha az a Földön készült volna - és lelassították volna.
8. Az ûrhajósok túl sem élték volna az utat a Van Allen sugárzási övezet okozta károsodás miatt.
9. A Holdról hozott kövek pontosan olyanok, mint azok, amelyeket egy tudományos expedíció a Déli-sarkon talált.
10. Mind a hat Holdra szállás Richard Nixon elnöksége idején történt - egyetlen másik amerikai vezetõ sem állította, hogy embert küldött volna a Föld kísérõjére, pedig az elmúlt negyven év gyors technológiai fejlõdést hozott.

Te biztosan nem.

Nem is jártunk a Holdon.

A honlap azért nem semmi lett.