SG.hu·

XM25: Fedezékben sincs menekvés

Egy új fegyver átadhatja a falak és lövészárkok védelmét a múltnak, mivel rádió távirányítású robbanó lövedéke képes egy méteren belül felrobbanni a célponttól.

Az USA hadserege által kifejlesztett XM25 a tüzérségi vagy a légi támogatás igénybevételére nyújtana alternatívát a gyalogságnak, ha az ellenség hagyományos lőszerrel átlőhetetlen fedezékből tüzelne, és nem lehet közvetlenül célba venni. A puska lövegirányzéka egy lézeres távolságmérőt használ az akadály pontos távolságának meghatározására. A katona +/- 3 métert állíthat az így megállapított értéken, majd elindíthatja a lövedéket, hogy megtisztítsa az akadályt és a célpont mellett vagy fölött robbantson.

A 25 milliméteres töltet kilövésekor a lövegirányzék rádiójelet küld a lövedékben elhelyezett chipnek, tájékoztatva azt a célpont pontos távolságáról. A puskacső belsejébe vésett spirális huzagolás folyamatos forgásra készteti a kilőtt töltényt, és mivel egy mágneses erősítővel is felszerelték, a forgás a Föld mágneses mezején keresztül váltakozó áramot hoz létre. A chip az elektromos feszültség fluktuációjából minden egyes fordulatot számon tart, és mivel tudja, hogy milyen távolságot tesz meg a lövedék egy fordulat alatt, képes kiszámítani a már megtett távolságot a levegőben.

Az Alliant Techsystems által kifejlesztett fegyver lehetővé teszi egy épületben rejtőzködő mesterlövész távolról történő likvidálását, bemérve a helyiségbe vezető ablakot vagy egyéb nyílást. Ehhez a katona manuálisan hozzáad egy métert, belő az ablakon, a töltet pedig a helyiségen belül, az ablaktól 1 méter távolságban felrobban. Ugyanezzel a módszerrel lövés adható le egy fal vagy egy lövészárok fölé is.


Jelenleg a hasonló problémák megoldására gránátvetőt alkalmaznak a katonák, melynek hatótávolsága és pontossága egyaránt korlátozott, többnyire azonban tüzérségi vagy légi támogatást kénytelenek kérni. Utóbbiak sokszor túl nagy területet fednek le, ezért nagyobb az esély civil áldozatokra is, különösen a városi harcszíntereken, és nem utolsósorban költséges is. "Egy Javelin rakéta kilövése 70 000 dollár. Egy ilyen töltet mindössze 25 dollár, azaz viszonylag olcsó" - mondta Douglas Tamilio, a hadsereg kézifegyverekért felelős projekt vezetője.

"Ez az alacsony légköri lövedék egy gránátvető adottságaival ruházza fel a fegyvert közelharci helyzetben, kombinálva a közvetett fegyverek képességeivel a fal másik oldalán található objektumok eltalálására" - mondta John Pike a GlobalSecurity.org védelmi elemzője. Pike szerint ez csak egy példa az "intelligens" lőszerekre, melyek a mikrochipek fejlődésével valósággá válhatnak. Bár a fegyverhez ma még nagy erejű tölteteket használnak, a későbbiekben kisebb lövedékek kezelésére alkalmas változatok is megjelenhetnek, amik a gyilkolás helyett inkább a kábításra helyezik a hangsúlyt. Az Egyesült Államok Hadserege hamarosan a harctéren is kipróbálja a fegyver prototípusát, valószínűleg Irakban vagy Afganisztánban, a hadrendbe állítást pedig 2012-re tervezik.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© endgamer2009. 06. 19.. 20:02||#174
Éljen, éljen! Még egy rafkós fegyver, amivel a világ lázongó (bér)rabszolgáit fegyelmezni lehet majdan.
© Epikurosz2009. 06. 18.. 20:03||#173
Azt ugye tudod, hogy ez csak mendemonda?
© Mortein792009. 06. 18.. 17:51||#172
Hm. Érdekes. Bár, az a magyarázóábra nem túl meggyõzõ, annak a két katonának akkor sem lenne jó napja, ha egy egyszerû kézigránátot kapnak a nyakukba. Olcsóbb is, hatásos is...

Errõl az Amerikai ûrhajós történet jut az eszembe, amikor az amerikaiak milliókból kifejlesztették azt a tollat, amelyikkel súlytalanságban is lehet írni (mert ugye a tinta nem folyna lefelé egyébként, a betétbõl), erre az oroszok mit csináltak? Ceruzát használtak....
© lapaleves2009. 06. 10.. 15:45||#171
"természetesen csinálunk majd olyat is, ami csak megcsiklandozza a lövészárokban bújó katonákat"

hát persze.
© KillerBee2009. 06. 09.. 13:39||#170
"A földmágneses térrõl: a puszta indoklást értem, csak azt nem, hogy ez milyen pluszt nyújt az alternatív lehetõségekhez képest."

Milyen alternatív lehetõségekre gondolsz?

A szél hatását nem is említettem, de valóban, ez is rontja a pontosságot, mégpedig annál nagyobb százalékban, minél kisebb a torkolati sebesség. Ráadásul ezt a fordulatszámméréssel sem lehet kompenzálni, de kilövés elõtt talán van ilyen beállítási lehetõség is.

A visszarúgást azért nem csak a nagyobb tömeggel lehet csökkenteni, hanem pl. a csõ végén elhelyezett furatokkal is, amelyek akár hátrafelé is fújhatják a lõporgázokat - igaz, ennek veszélyei is vannak. Tegnap utánaolvastam, szép megoldások léteznek.
© halgatyó2009. 06. 09.. 03:25||#169
A másik gond amire tippelek: az apró gránátot egy (az ablak elõtt vagy fölött elhelyezett) deszkával is ki lehet védeni.
Nem helyes lebecsülni a harcoló felek találékonyságát. Van egy olyan érzésem, hogy ez az új fegyver nem sokat fog befolyásolni a harcok során.
(Találékonyság persze mind a két oldalon van, ez világos. Az RPG-ket Vietnamban a páncélkocsik köré helyezett vastag deszkákkal védték az amerikaiak, ez hatékony volt a robbanófej piezoelektromos gyújtása miatt)

Asszem az amerikaiak leghatékonyabb fegyvere az eléggé alacsony dicsõség-színvonalú: a szembenálló hadurak megkenegetése néhány millió dolcsival
(hú de finoman fogalmaztam:-))
© halgatyó2009. 06. 09.. 03:16||#168
A kisebb kezdõsebesség is gond, elsõsorban két okból: egyrészt így meredekebb röppálya szükséges, ami épített környezetben megkönnyíti a megcélzott harcosoknak a fedezék kiválasztását. Másik (nyílt terepen) a szél jobban befolyásolja a gránátot.
A földmágneses térrõl: a puszta indoklást értem, csak azt nem, hogy ez milyen pluszt nyújt az alternatív lehetõségekhez képest.
"az emelkedési szöget kilövés elõtt kell beállítani" Ez az alacsony kezdõsebesség miatt (is) van.

A visszarúgásról: ez kézifegyver, amivel szaladgálni kell. Emiatt a súlya nem lehet túl nagy. Szerintem az egymásnak ellentmondó követelményeket csak rakétameghajtással lehetne kiküszöbölni, ahogyan a korábbi magyar hadseregben RPG mûködött (elsõ pillanatban egy elpuffanó töltet kidobta a rakétát, és az a csõtorkolattól kb. 15 méterre indult be)
Az RPG eléggé súlyos volt, és a rakéták is. Az RPG-snél levõ táskában 2 db rakéta volt, a társánál levõ táskában meg 3. Ez nem túl sok. (Pláne azzal a célzási pontossággal, cserébe minden rajban (7 ember) volt egy RPG-s)

Az amerikaiaknak olyan sokféle fegyver van már most is a birtokukban (pl. gépkocsira szerelt gránátvetõ), hogy ez a fegyver nem is tudom milyen hézagot tölt be, amit a többi nem tud ellátni. Biztos van ilyen hézag, ha már kifejlesztették ezt.

Ami viszont szemet szúrt: 2012-ben rendszeresítik a fegyvert. Vagyis akkor KEZDIK A HASZNÁLATÁT hivatalosan.
Akkor meddig akarnak háborúzni? Én azt gondoltam, hogy 2012-ben már ott se lesznek!
© KillerBee2009. 06. 09.. 02:25||#167
A kis torkolati sebesség önmagában nem lenne gond. A baj a torkolati sebesség szórásából adódik, mert a lövedék esésének a változó torkolati sebesség miatti szórása abszolút számokban nagyobb, mint nagyobb torkolati sebesség esetén.

"Az, hogy a kilövési sebesség jelentõsen változik, szerintem igencsak hátrányos."

Jelentõs szórásról nem olvastam. Minden fegyver torkolati sebessége ingadozik, több okból is: hõmérséklet (pl. hanyadik lövést adják le), a huzagolás kopottsága, a lõpor mennyiségének szórása, a lövedék felületi kidolgozásának szórása, hogy csak azt írjam, ami épp eszembe jut. Ennél a fegyvernél a megtett út számításában (ugye már érted, miért kell a Föld mágneses terét mérni?) kompenzálják a torkolati sebesség szórását, ám a lövedék esésének a torkolati sebességtõl függõ szórása nem kompenzálható, hiszen az emelkedési szöget kilövés elõtt kell beállítani. Ez a nagyobb baj.
© halgatyó2009. 06. 08.. 23:07||#166
Átfutottam a megadott irományokat, hát nem gyõzött meg.
A 190 m/s eléggé alacsony sebesség, tehát a röppálya tényleg nem lapos. Ez megnehezíti az olyan "ellenség" eltalálását, akik felülrõl védett fedezékbõl, keskeny résen át tüzelnek.
A hatótávolságnak mindenütt max. 500 métert írnak, ami a kezdõsebesség ismeretében reálisnak tûnik. (1000 méter nem)
Az, hogy a kilövési sebesség jelentõsen változik, szerintem igencsak hátrányos.
A fegyver leírásában akad némi összevisszaság, szerintem nem akarják pontosan elárulni a mûködési részleteket, ami érthetõ.
Majd meglátjuk, hogy vizsgázik a gyakorlatban.
Magánvéleményem, hogy a katonák legnagyobb biztonságát az hozná el, ha szépen hazamennének és békénhagynák az arabokat és a paffgánokat...
© KillerBee2009. 06. 08.. 20:28||#165