SG.hu·

"Különbözünk" a neandervölgyiektől

A neandervölgyi ősember DNS-ét tanulmányozó tudósok nem találtak bizonyítékot arra, hogy az ősi faj kereszteződött volna a modern emberrel. Legközelebbi rokonaink azonban ugyanúgy képesek lehettek a beszédre, mint mi, tette hozzá a Max Planck Intézet részéről a kutatást vezető Svante Paabo professzor.

A genetikai információkat Horvátországban talált fossziliákból nyerték ki, melyekből megerősítést nyert, hogy a neandervölgyiek is rendelkeztek a beszéddel kapcsolatos FOXP2 génnel. A jelenlegi hárommilliárd "betű" genomjuk 60 százalékát teszi ki, a szekvenálást a német intézet evolúciós antropológiai kara és az amerikai 454 Life Sciences Corporation tudósai végezték el. A genom, illetve annak előzetese is értékes információkkal szolgálhat azokról a genetikai területekről, amik emberré tettek minket, fogalmazott Paabo professzor a BBC-nek adott interjújában.

"Mindig is az volt az álmom, hogy egyszer szemügyre vegyem legközelebbi evolúciós rokonaink DNS-ét. Most, hogy rendelkezésünkre áll a neandervölgyiek genomja, elkezdhetjük a kutatást azon területek után az emberi génállományban, ahol egy-egy változás gyorsan végigsöpört a neandervölgyiektől való elválásunk óta" - magyarázta Paabo. "Valami különleges dolognak kellett végbemennie bennünk. A legszebb, hogy most már a teljes genom a rendelkezésünkre áll, így elfogultság nélkül kereshetjük ezeket a változásokat"

A körülbelül 30.000 évvel ezelőtt kihalt faj a modern ember legközelebbi rokona, DNS szekvenciáink 99,5-99,9 százalékban egyeznek meg. A különbségek meghatározása felfedheti azokat a kulcsfontosságú evolúciós változásokat, amik képessé tették a modern embert Afrika elhagyására és a világ gyors benépesítésére.

Paabo professzor és munkatársai az emberi evolúcióban különösen fontos szerepet betöltő génekre koncentrálnak, ilyen a már említett, a beszéd fejlődésében meghatározó szerepet játszó FOXP2 gén. Az ember FOXP2 génje két jelentős eltérést mutat a csimpánzéval szemben, azonban az előzetes eredmények szerint a neandervölgyiek ugyanazzal a génvariánssal rendelkeznek, mint a mi, ezért joggal feltételezhetjük, hogy ők is képesek voltak a beszédre, bár ennek alátámasztására még számos elemzést el kell végezni, hiszen nem ez a beszéd képességének egyedüli meghatározó génje.

Mivel a neandervölgyiek évezredeken át a modern ember mellett éltek Európában, ezért felmerült a lehetőség, hogy átörökítettük DNS-ük egy részét napjainkba, Paabo professzor csapata azonban nem talált erre utaló bizonyítékot.

A kutatók egy, az agy fejlődésében szerepet játszó génre, a mikrocephalin-1-re összpontosítottak, ami jelentős eltéréseket mutat a ma élő embereknél. Korábbi tanulmányok azt feltételezték, hogy a gén egy bizonyos változata, ami főként európaiaknál található meg, a neandervölgyiektől öröklődött, a horvátországi kövületek azonban a mikorcefalin-1 egy ősi formáját rejtették, ami ma az afrikaiaknál is megtalálható. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a neandervölgyiek legfeljebb "nagyon korlátozott" részéhez járultak hozzá annak a változatosságnak, ami a mai emberi populációknál megtalálható.

"Az, hogy a neandervölgyi genom adatok minimális bizonyítékot adnak egy potenciális hibridizációra, egybeesik az általam a fosszíliák tanulmányozásából kialakított képpel, mely szerint bár a szaporodás lehetséges volt, csak nagyon ritkán kerülhetett rá sor, így jelentéktelen hatása volt a modern emberre" - kommentálta az eredményeket Chris Stinger professzor, a londoni Természettudományi Múzeum szakértője. "A populációk évezredeken át elkülönültek egymástól és úgy vélem jelentős fizikai és viselkedési különbségek lehettek közöttük. A teljes képhez mindenesetre nagyobb részt kellene látnunk a genomból, azonban reményeink szerint hamarosan erre is sor kerül"

Paabo professzor úgy véli, a génállományból nem fogunk semmit megtudni a faj kihalásának okairól. "Nem hiszem, hogy genetikai okai lettek volna" - mondta. "Egyértelműen a környezetükkel vagy a modern emberrel való kölcsönhatás okozta a végzetüket, amit azonban nem olvashatunk ki a DNS szekvenciákból"

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© toto662009. 03. 04.. 11:20||#137
© Epikurosz2009. 02. 23.. 15:19||#136
"a világ az egyszerûbb szervezettség felöl halad a bonyolultabb felé"

Az entrópia-törvény szerint, már ha igaz, ez pont fordítva van, kis helyi kivételekkel.
© dez2009. 02. 22.. 01:35||#135
Ha tudomást is szerzünk valaha róla, addig valószínûleg nem, amíg egyátalán fel sem merül ez a lehetõség. Utána lehet majd továbblépni.

De valószínû nem lesz könnyû, hiszen az a "nagyobb világ" nyilván erõsen más, mint a mi "kis" téridõnk itt... Itt egy kicsivel nagyobb ugrásról van szó, mint a Föld vs. univerzum.

És van még pár hasonló lehetõség, amik mind elsikkadnak, amíg a két nagy szélsõséges nézet kûzd egymással...

Te sem cseréltél, akkor én miért? 😊 (Vagy az, hogy egy pillanatra egyátalán elgondolkodtál a lehetõségen, már a csere volt? 😊 ) Én szeretem több nézõpontból megnézni a dolgokat, de ama két véglet számomra már kissé unalmas.
© toto662009. 02. 21.. 23:31||#134
A "sub világ" benne van a nagyobb világban, akkor a sub világ teremtõje lényegtelen, csak a nagyobb világé az érdekes. Mert ha rész, akkor van aminek a része, és akkor ezekszerint a világ fogalma kitágul a nagyobb világra. (ugye a Földet is hívták világnak, de mi most nem azt értjük rajta), ha kiderül hogy létezik a subvilág teremtõje egy nagyobb világban, akkor a nagyobb világ azonnal a mi világunká is válik, hiszen tudomást szereztünk róla. Ebben az esetben új teremtõt kell keresni, tehát nem jó a feltevés.

Egyébként nem arról volt szó, hogy cserélünk és most megpróbálunk a másik szemszögébõl vitázni?
Tehát cáfolj úgy hogy vagy legyen a "klaszikus" teremtõ, vagy ne legyen teremtõ!
© dez2009. 02. 21.. 23:18||#133
Logikából jó vagy, csak az a gond, hogy addig szûkíted a kört, amíg teljesen egyértelmû és egyszerû eredményt nem kapsz. Ez célszerû, de egyben teljesen önkényes is...

Mert pl. mi van, ha ez a világ csak egy sub-világ egy nagyobb világban, és ennek a teremtõje a nagyobbik világnak része, akármilyen minõségben.

Ez eldönthetetlen, ezért te kizárod, én azonban nem.
© toto662009. 02. 21.. 22:27||#132
Bocs helyesen: mert a teremtés által lesz teremtõ a teremtõ
© toto662009. 02. 21.. 22:25||#131
Nos akkor talán megpróbálok a Te véleményegnek valami jó kis érvet találni!
Tehát nincs szélsõség, tehát nem kifejlõdött a világ, és nem is teremtette valami szuperinteligens Isten. (Ugye ez a két véglet amit most elvettem?)
Akkor lennie kell egy olyan teremtõnek (kis teremtõ) amely nem illik bele egyik helyre sem, akkor pedig mégis csak a harmadik változat az igaz, azonos szinten van a teremtõ, a teremtettel! Mivel azonban az ellentmondás fenn állna miszerint akkor a teremtõnek is kellene teremtõ, ezt úgy lehet megszüntetni, ha a teremtõ sajátmagát is teremtené azáltal, hogy a világot teremti.
Egyébként ez azért nem paradoxon, mert a teremtõ az által lesz teremtõ, hogy teremt, másrészrõl a teremtett világban akkor létezhet csak ha már megteremtette. Tehát a teremtés elõtti létezés teljesen kizárt a nézõpontunkból.

No akkor ezt cáfold meg Te, az Én, vagy másik "szélsõséges" nézõpontjából! (jobban örülnék az Én nézõpontomnak, mert a hívõk nézõpontja elég sablonos szokott lenni, de ha te jobbat tudsz az is érdekel)
© dez2009. 02. 21.. 22:17||#130
Pedig én úgy vettem észre, hogy nem nagyon vagy kíváncsi más véleményére, hanem a magadét mondogatod ellentmondást nem tûrõen. Hasznos lenne, ha kívülrõl is megvizsgálnád a saját álláspontodat, ill. akár más álláspontokat. Ha mered...
© dez2009. 02. 21.. 22:13||#129
A tudati folyamatok fejlõdnek, így egyre több információ kerül be a tudatos átélés körébe. De az utóbbi adott akkor is, ha csak kevés infót kap.

Látod, látod! Hát mégis van valami, ami a két szélsõség között van. Erre célozgattam az elejétõl fogva.

Tegyük fel, van egy olyan erõ, vagy effektus, ami lokális szinten egy rendszerben az összes variációt virtuálisan "végigpróbálja", és a célra vezetõ variációt segíti megvalósulni. Fantasy? Nem éppen: a kvantumszámítógépek pont erre alapozva fognak mûködni.
© toto662009. 02. 21.. 22:11||#128
Én írtam már, hogy nem akarlak meggyõzni, ez csak játék, kiváncsi vagyok a végeredményre. Egyébként érdekes dolog lehet a másik álláspontot védve vitázni.
Mire jó az Internet, akár egy másik nick néven azt is lehetne. Ez nem is olyan "aljas dolog" mint elsõ hallásra, ugyan is sokat lehetne belölle tanulni, ha más nézõpontból is megpróbálsz vitázni. Csak az a baj nem vitázna a fene se hamár ismerik a véleményed, úgy viszont biztos találni olyat aki belemegy.
Még nem csináltam ilyet, csak egy kósza ötlet. Egyébként meg jó a begyepesedés ellen is, mert az a baj mindig ugyanazokat az érveket hozzák fel az ellentábor hívei, hátha találnék már nekik valami frisset. C: