Az EU-pénzügyminiszterek brüsszeli értekezletükön megállapodtak az EU 2008-as költségvetéséről, amelynek része, hogy finanszírozási megoldást találtak a Galileo projektre.

A műholdas helymeghatározó navigációs rendszer eredetileg főként a magánbefektetők részvételével született volna meg, ám kellő számú jelentkező hiányában a projekt kudarccal fenyegetett. Az Európai Bizottság ezért új javaslattal állt elő, amelynek értelmében a költségvetés felhasználatlanul maradt részét kivételesen nem utalják vissza a tagállamoknak, hanem a Galileo megvalósítására fordítják. Mindenekelőtt Németország küzdött azért, hogy a megmaradt agrárpénzeket kapják vissza a tagországok, ám mivel látványos kisebbségben maradt, végül is beadta a derekát. Ennek értelmében 2013-ban létrejöhet az amerikaihoz hasonló rendszer vetélytársa, amelyre első lépcsőben 3,4 milliárd eurót fordítanak az uniós büdzséből (erre eddig csupán egymilliárdot irányoztak elő).

Feltűnő, hogy a megállapodásban szerepet játszott az Európai Parlament is, amely azzal fenyegette meg a tagországok kormányait, ha eltekintenek a Galileótól, akkor nem járulnak hozzá a külpolitikai kiadásokhoz, ami felett az EP-nek vétójoga van. Ez azt jelentette volna, hogy például nem jut elegendő pénz a tervezett koszovói katonai rendfenntartó misszióra.

Mint már annyiszor, ezúttal is az EB javaslata segített hozzá a kompromisszumhoz. Berlin ugyanis ahhoz a feltételhez kötötte a Galileo kiépítését, ha garanciát kap német cégek részvételére. Az EB azonban ezt annyiban módosította, hogy hat részre osztotta a projektet, és egy tagország legfeljebb két szegmensre pályázhat. A pénzügyminiszterek után most csütörtökön az EU közlekedési miniszterein a sor, hogy a részletekben megállapodjanak, és bár ennek nagy a valószínűsége, brüsszeli megfigyelők nem zárják ki, hogy a végső rábólintás az EU decemberi csúcstalálkozójára marad