MTI
Galileo: az EU nem kér több pénzt a kormányoktól
Az Európai Bizottság jelezte, hogy nem kér több pénzt a tagországoktól és a magánszektortól a műholdas helymeghatározást lehetővé tevő rendszer, a Galileo kiépítésére.
A brüsszeli tájékoztatás szerint az unió költségvetéséből bocsátják rendelkezésre azt a 2,4 milliárd eurót, amely még hiányzik a 3,4 milliárd euró összköltségű beruházáshoz, miután magáncégek nem mutattak hajlandóságot a finanszírozásra. Az EU eredetileg magán-állami partnerségben képzelte el az anyagiak biztosítását. A tervek szerint a hiányzó összeget a fel nem használt mezőgazdasági támogatásból, az unió közszolgálati dolgozóinak költségvetéséből, illetve az EU tudományos keretéből átcsoportosítással irányítják át a Galileóhoz. Ez azt jelenti, hogy a rendszer teljes egészében uniós forrásból készül el. A 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig terjedő időszakra Brüsszel a teljes szükséges összeget, mind a 3,4 milliárd eurót elkülöníti.
Az Európai Bizottság közleménye úgy fogalmazott: a testület "javaslatában szerepel, hogy a projekt folytatásának biztosítása érdekében a közösségi költségvetés kizárólagosan és teljes mértékben fedezné a Galileo kiépítési szakaszának költségeit". A bizottság alelnöke, Jacques Barrot kijelentette, továbbra is meggyőződése, hogy Európának szüksége van a Galileóra. "A mai napon minden olyan információt rendelkezésre bocsátottam, amelyek lehetővé teszik majd az Európai Parlament és a miniszterek számára, hogy a programról és annak finanszírozásáról még az év vége előtt minden szükséges döntést meghozzanak" - tette hozzá.
Az Európai Parlament - és annak egyik magyar témafelelőse, Barsiné Pataky Etelka - már több ízben sürgette a brüsszeli bizottságot, hogy tisztázza a finanszírozás kérdését és tegye lehetővé a program időbeni befejezését. Most Barrot kérte az EP-t és a tagországokat, hogy támogassák friss javaslatait. Brüsszel szerint a Galileót "olyan alapvető beruházásnak kell tekinteni, amelynek köszönhetően Európa a jövőben helyet kaphat, és jelentős részt foglalhat el a műholdas rádiónavigáció piacán". A 30 műholdból álló rendszert az eredeti tervek szerint 2009-től kellene működtetni. Eddig azonban mindössze egyetlen műholdját állították pályára. A rendszernek számos funkciót szánnak, egyelőre azonban hivatalosan nem szerepel felhasználási lehetősége között a katonai célú igénybevétel.
A brüsszeli tájékoztatás szerint az unió költségvetéséből bocsátják rendelkezésre azt a 2,4 milliárd eurót, amely még hiányzik a 3,4 milliárd euró összköltségű beruházáshoz, miután magáncégek nem mutattak hajlandóságot a finanszírozásra. Az EU eredetileg magán-állami partnerségben képzelte el az anyagiak biztosítását. A tervek szerint a hiányzó összeget a fel nem használt mezőgazdasági támogatásból, az unió közszolgálati dolgozóinak költségvetéséből, illetve az EU tudományos keretéből átcsoportosítással irányítják át a Galileóhoz. Ez azt jelenti, hogy a rendszer teljes egészében uniós forrásból készül el. A 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig terjedő időszakra Brüsszel a teljes szükséges összeget, mind a 3,4 milliárd eurót elkülöníti.
Az Európai Bizottság közleménye úgy fogalmazott: a testület "javaslatában szerepel, hogy a projekt folytatásának biztosítása érdekében a közösségi költségvetés kizárólagosan és teljes mértékben fedezné a Galileo kiépítési szakaszának költségeit". A bizottság alelnöke, Jacques Barrot kijelentette, továbbra is meggyőződése, hogy Európának szüksége van a Galileóra. "A mai napon minden olyan információt rendelkezésre bocsátottam, amelyek lehetővé teszik majd az Európai Parlament és a miniszterek számára, hogy a programról és annak finanszírozásáról még az év vége előtt minden szükséges döntést meghozzanak" - tette hozzá.
Az Európai Parlament - és annak egyik magyar témafelelőse, Barsiné Pataky Etelka - már több ízben sürgette a brüsszeli bizottságot, hogy tisztázza a finanszírozás kérdését és tegye lehetővé a program időbeni befejezését. Most Barrot kérte az EP-t és a tagországokat, hogy támogassák friss javaslatait. Brüsszel szerint a Galileót "olyan alapvető beruházásnak kell tekinteni, amelynek köszönhetően Európa a jövőben helyet kaphat, és jelentős részt foglalhat el a műholdas rádiónavigáció piacán". A 30 műholdból álló rendszert az eredeti tervek szerint 2009-től kellene működtetni. Eddig azonban mindössze egyetlen műholdját állították pályára. A rendszernek számos funkciót szánnak, egyelőre azonban hivatalosan nem szerepel felhasználási lehetősége között a katonai célú igénybevétel.