SG.hu·

A legenda tovább él

Nessie legalább olyan jelképe Skóciának mint a skót szoknya, a skót duda, vagy a whisky. A loch nessi szörny pedig visszatért!

Egy amatőr kutató kapta lencsevégre azt a dolgot, amiről a lény után kutatók állítják, hogy a valaha készült egyik legjobb anyag. A rejtélyes tó a turisták egyik legkedveltebb látogatóhelye, így igazán ráfért már egy kis szenzáció. A videofelvételt egy 55 éves yorkshire-i technikus, Gordon Holmes rögzítette.

"Nem hittem a szememnek amikor megláttam azt az éjfekete valamit, ami körülbelül 15 méter hosszú volt és meglehetősen gyorsan mozgott a vízben" - nyilatkozott Holmes a Discovery News-nak. A szemtanú szerint a lény 10 km/h körüli sebességgel úszhatott, viszonylag egyenesen haladt. Elsőre egy hatalmas angolnának tűnt, mivel kígyózó mozgásokat végzett, összegezte tapasztalatait Holmes.

A Loch Ness-t jó ideje lengi körül mítosz és misztikum, különösen, hogy Nagy Britannia legmélyebb taváról van szó, ami a közepénél eléri a 230 méteres mélységet is - ezzel mélyebbnek mondható mint az Északi-tenger.

A felvételt azóta többen is elemzik, az egyik ilyen szervezet a Loch Ness 2000 központ a tó partjánál fekvő Drumnadrochitban. A központ munkatársa, Adrian Shine tengerbiológus alapvetően szkeptikus az észlelésekkel szemben, azt azonban elismerte, hogy a Holmes által felvett anyag egyike az általuk vizsgált legjobb felvételeknek. Különösen hasznos, hogy Holmes a partot és környezetét is belevette felvételbe, egyrészt csökkentve az esélyt, hogy hamisítvány lenne a videó, másrészt segítséget nyújtva a lény méreteinek és haladási sebességének kiszámításához.

Bár a legtöbb észlelés a skót whisky számlájára írható, a skót szörnyek legendája egészen a helyi keresztény egyház egyik alapítójáig, Szent Kolumbáig nyúlik vissza, aki elsőként írt róluk i.sz. 565 környékén. Nessie-ről az 1930-as években készült először filmfelvétel egy vakációzó sebésznek köszönhetően, azóta több mint 4000 észlelésről érkezett jelentés. Számos feltevés született, sokak szerint egy teljesen ismeretlen fajról van szó, de volt olyan is, aki szerint az utolsó túlélő dinoszaurusz lakik a tóban. Shine szerint elég sok lehetséges magyarázat van, ugyanúgy lehet egy biológiai lény, ahogy a tó hullámainak játéka, vagy egyszerűen csak egy pszichológiai jelenség, azaz az ember azt látja, amit látni akar.

A skót média az évek során már immunissá vált a Nessie-történetekkel szemben, Holmes felvétele azonban olyan jó minőségű, hogy még a konzervatív és mértéktartó BBC Scotland is leadta esti hírblokkjában.

Videó a lényről

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Tetsuo2007. 06. 07.. 00:11||#87
csak jó anyag kell hozzá! 😊
© babajaga2007. 06. 06.. 23:26||#86
Honnan veszed? Soha senki nem látta.
© grebber2007. 06. 06.. 21:47||#85
Tuti van a tóba valami big lény !
© LiPTON2007. 06. 06.. 21:25||#84
eltévedt Némó kapitány.. kéne már neki 1 gps, mert még véletlenül feljön a Dunán a Nautilus-szal, és összekeveri Atlantiszt Aquinqummal<#buck>
© L3zl132007. 06. 06.. 21:16||#83
A National Geografic-os feltáró filmeket nem tartom authentikusnak. Túl sok hasonó, bár más témájú mûsorukban találkoztam már égbekiáltó hülyeségekkel. Ezenkívül bár állítólag az általuk felkért szakértõk szkeptikusak, egyátalán nem tûnnek annak és nem is próbálkoznak az általuk kapott eredményekre más magyarázatot találni.

A bojtosúszós halra ugyanaz igaz, mint az óriáspolipra. Mélytengeri élõlény. Azonkívül az, hogy nem tudott róla a tudomány, nem jelenti azt, hogy a helyi halászok nem találkoztak vele többször is, mielõtt valakinek feltûnt volna a hal különlegessége és el nem küldte valami szakértõnek.

Nessie-re ugyanez nem lehet igaz.

A forgalmasat természetesen relatíve kell érteni. Adott területre jutó forgalma valószinûleg jócskán meghaladja bármelyik tengerét/óceánét.

És mindehhez még hozzájön, hogy sokan kimondottan ezt a lényt, vagy a nyomát keresik, emiatt sokkal hatékonyabbak, mintha csak véletlenszerû forgalomról volna szó.

Az pedig kétségtelenül helytálló, hogy a nagyobb populáció több észleléssel jár együtt. Élõlényenként változó, hogy hogy egy adott egyedet mennyire könnyû észlelni (Életmódtól, élettértõl függõen.) de hogy minél több van belõle, annál könyebb az egyértelmû.

Ekkora méretû élõlények ilyen körülhatárolt területen, hozzávéve azt, hogy elegendõ számban élnek ott, hogy életképes populációt alkossanak...
© Kemény Husi2007. 06. 06.. 20:26||#82
Soha nem tartottam meggyõzõnek az ilyen videókat, bár a legelsõ filmfelvételt, melyet valójában nem a harmincas években, hanem 1960 április 23-án években készített Tim Dinsdale (a cikk írója kicsit félre van informálva, nem õ a sebész, hanem Robert K. Wilson ezredes, aki egy négy képbõl álló sorozatot készített egy kb. harminccentis mûanyag nyakról 1934-ben), tényleg érdemes kicsit jobban megvizsgálni. Ezen a szokásos semmit (valamit) látjuk, ami a vízben úszik, lehet angolna, farönk, akármi, a lényeg, hogy céltudatosan halad, ám a leg figyelemreméltóbb mozzanat a felvételen, mikor egy csónak is beúszik a képbe, így összevethetjük méretét a felszínen úszó tárgyéval. A korábban linkelt videó utolsó másodpercében ott van az összehasonlítás.
Sokan emlegették a lokátoros kutatást. A hetvenes évek óta több alkalommal is volt rá példa, szonárral vizsgáltál a tavat, az valótlan kijelentés, hogy eredménytelenül. Bob Rines-ék 1972-es kutatásának eredménye jelenti a meggyõzõ érveket számomra. A szonártechnológiával több, harminc lábnyi mélységben mozgó, nagytermetû objektumokat jeleztek a visszaverõdések, melyeknek sûrûsége jóval meghaladja a tó hivatalos állatvilágának csúcstartóját (a szakértõk úgy tartják, a Loch Ness legnagyobb állata a lazac). Egy ilyen lokátoros kísérlet 1998-ban a Nationel Geographic kamerája elõtt is eredményt hozott, egy tengerbiológus saját bevallása szerint a mozgó tárgy, amit észleltek, olyan sûrûséget jelzett, mintha "cápától vagy bálnától" származna.
A tó vizét pedig azért nem csapolják le és nem robbantják szét (próbálták már bizonyos szörnyvadászok az ötvenes években, de a hatóságok megállították õket), mert azzal egy egész természetvédelmi terület ökológiáját tennék tönkre. De lol, nem?
Én egy szóval sem állítottam, hogy dinoszaurusz élne a tóban. Gyakorlatilag találgatni sem lehet, mi lehet az a lény, de a Plesiosaurus-hipotézis a legnépszerûbb elmélet. Sokan hozzák fel érvként a bojtosúszójú halat, amelyet 70 millió éve kihaltnak vélnek, a közelmúltban mégis élõ példányokra leltek a mélytengerekben, nomeg a tautara hidasgyíkot, ami a triász óta változatlan formában él. (Megjegyzem, én magam nem tartom valószínûnek ezt az õslényes elméletet.)
Egyébként Ness-tó hatalmas és mély. Nem, nem forgalmas, a lényeknek pedig nem muszáj gyakran a felszínre jönniük, esetleg csak levegõért. De még csak az sem biztos, hogy a "szörny" tüdõvel lélegzik, ergo gyakran kell a felszínre emelkednie, ám ha mégis, az sem jelenti azt, hogy sokat látnánk belõle. A lénynek a beszámolók szerint igen kicsi feje van, ha csak légzõnyílásait tartja a vízfelszín fölé, azért elég nehéz észrevenni akkora területen, akármennyire is behatárolható. Így ez a "nagyobb populáció több észleléssel jár együtt" szöveg sem teljesen helytálló.
Bárminek utána lehet nézni a szakkönyvekben, újságcikkekben, és a weben, de ismételten mondom, a magyar lapokat nem érdemes nézegetni, mert azokon szinte minden lényeges információt tévedésekkel zsúfolnak, illetve gunyoros hangnemben közölnek.
© L3zl132007. 06. 06.. 20:09||#81
"L3zl123, óriás tintahalakról is igen keveset tudni, nemigaz?"

Elõre láttam ezt az érvet, ezért is írtam a 76-ban azt amit írtam.

Ha ezek a lények rendszeresen idejárnak ebbe az édesvizi tóba, az bizonyítja, hogy nem (kizárólag) mélytengeri élõlények. (Ellenben az óriéspolipokkal.)

Az óriáspolipok élettere olyan helyen van, ahol nem találkozhatnak emberrel. De ezek a lények láthatóan a felszínre is feljönnek. (Méghozzá egy eléggé jól behatárolható és elég forgalmas területen.) Ennek ellenére mégsincs semmilyen egyértelmû bizonyíték a létezésükre.
© babajaga2007. 06. 06.. 19:35||#80
Látod logikailag ez sem állja meg a helyét mert ha ott egy egész populáció élt volna akkor azokat sokszorosan jobban lehetett volna észlelni.
© Voronyezs2007. 06. 06.. 19:21||#79
azé az a 65 millió év télleg sok...1 példánynak...de kérem lehet h egy egész pouláció él,élt,és lehet h õ az uccsó,vagy csak 1 tacskó úszkál,de arról én is hallottam h összeköttetésbe vannak a tengerrel,ami azért télleg érdekes,mert a tó vize nem olyan sós mint a tenger...ez rejtély.
© Rykov2007. 06. 06.. 18:21||#78
Babajaga, ahány tudós, annyi vélemény. És eddig semmi sincs bizonyítva. Én nem mondom, hogy ez hülyeség. De annyira bizonyított, mint a tavakat összekötõ barlangrendszer.
L3zl123, óriás tintahalakról is igen keveset tudni, nemigaz?