Egy brit kutatás szerint, ha kellően forró gázoknak vetünk alá egy elhasználódott gumiabroncsot, akkor kis munkával teljesen újjá varázsolhatjuk azokat. Az eljárás megoldást jelentene a világ egyik legnagyobb hulladék kezelési problémájára.

A régi gumik világszerte a szeméttelepeken halmozódnak, mivel rendkívül nehéz megszabadulni tőlük. Az újrafeldolgozás lehetőségei erősen korlátozottak, mivel a gumit általában vulkanizálják, azaz egy kémiai anyaggal, többnyire kénnel kezelik, erősségének és tartósságának fokozása érdekében. A vulkanizált gumi nem olvad, ezáltal nehéz újraformázni és újból felhasználni, ezért a legtöbb gumi a szeméttelepen köt ki, ahol többnyire elégetik. A bűzös, hosszan égő tüzek nehézfémeket és egyéb szennyezőanyagokat juttatnak a légkörbe.

A világ gumitermelésének 65%-a gumiabroncsok formájában kerül a piacra. Az Egyesült Államokban 2003-ban 290 millió gumiabroncsot állítottak elő, melyből mindössze 45 milliót hasznosítottak újra. Egy nagyobb európai országban körülbelül 50 millió gumitól szabadulnak meg évente, ami nagyjából félmillió tonnának felel meg. Angliában azonban 2006 júliusa óta tilos szeméttelepeken lerakni a gumikat.

A brit Swansea Egyetem Anyagkutató Központjának munkatársai David Isaac vezetésével bemutatak egy új technikát, melyben ledarált gumit, úgynevezett gumi "morzsákat" egy ionizált oxigén plazmával töltött kamrába helyezve egészen érdekes, nem utolsósorban hasznos végeredményt kaphatunk. "A plazma sokkal alkalmasabbá teszi a morzsák felszínét az új gumihoz való tapadáshoz" - magyarázta Isaac a New Scientist hasábjain. "Kezelés nélkül a régi darabok és az új gumi közötti illeszkedés rendkívül gyenge".

A kezelt gumirészecskék ezután friss, vulkanizálatlan gumihoz adhatók, a keverékből pedig új abroncsok formázhatók. A laboratóriumi tesztek kimutatták, hogy a fenti eljárással készült újrahasznosított gumi a teljesen új anyaghoz hasonló szakító szilárdsággal és egyéb mechanikai jegyekkel rendelkezik. Korábban is próbálkoztak már különböző gázok, mint a klorin vagy fluorin alkalmazásával aktiválni gumi morzsákat, azonban a fenti gázok természetéből adódóan túl sok környezetvédelmi probléma merült fel, ezért nem igazán bizonyultak sikeresnek.

Isaac szerint a plazmakezelés a szénkötések megnyitásával apró, nagy reakció készségű oxigén molekulákat állít elő a gumi felszínén. A reaktív felület remekül tapad a friss gumihoz, viszont ez a képessége nem tart sokáig, azonnal hozzá kell keverni az új gumihoz. Hosszú távon a kutatók szeretnék elérni, hogy a plazma kezelés tovább fenn tudja tartani az elhasználódott gumirészecskék fokozott tapadási képességét.