SG.hu·
Feltörték a Galileo titkos kódjait
A Cornell Egyetem tagjai feltörték Európa első globális navigációs műholdjának PRN kódjait, mellyel a rendszer kereskedelmi hasznosítását érheti csorba.
A Cornell Egyetem GPS Laboratóriumának tagjai feltörték Európa első globális navigációs műholdjának úgynevezett pseudo random number (PRN) kódjait. A kódok ismeretével gyakorlatilag ingyenessé válik a rendszer, jogilag azonban úgy tűnik, nem érheti kifogás az akciót. A GIOVE-A kódjait és a feltörésükhöz használt módszereket a GPS World havilap friss számában tették közzé. A navigációs műhold a 30 műholdból álló Galileo rendszer első prototípusa, melyet 4 milliárd dollárból hoz tető alá az EU, az ESA és több magán befektető az amerikai GPS ellenfeleként.
Mivel a GPS műholdakat a Védelmi Minisztérium állította pályára az adófizetők pénzéből, ezért civil alkalmazásai ingyenesek, csupán a vevőkészüléket kell megvásárolni. A Galileonak ezzel szemben a befektetők számára ellentételezésként valamilyen módon pénzt kellene generálnia, feltehetően a PRN kódok díjából. Minden globális helymeghatározó műhold azonos frekvenciát használ a vevővel folytatott kommunikációhoz. A vevők a műholdakat azonosító PRN kódok alapján képesek azonosításukra. Mivel a Galileo és a GPS is osztozik egyes frekvencia sávszélességeken, Európa és az Egyesült Államok között létrejött egy egyezmény, melyben Európa felvállalta, hogy a Galileo bizonyos PRN kódjai "nyíltforrásúak" lesznek. 2006. január 12, a GIOVE-A első jeleinek közvetítése után azonban egyetlen kódot sem tettek közzé.
Mark Psiaki (balra) és két tanítványa egy GPS/Galileo digitális vevővel és egy antennával
Január végén Mark Psiaki, a Cornell gépész- és űrrepülés mérnöki karának egyik professzora, az egyetem GPS Laboratóriumának társigazgatója azzal a kéréssel fordult a GIOVE-A építője, a brit Surrey Space Technologies Ltd-hez, hogy tegye elérhetővé számukra a kódokat. A Surrey Space azonban udvariasan elutasította a kérést, állítja Psiaki, aki ezután felvette a kapcsolatot egy német kollégájával és barátjával, Oliver Montenbruckkal. A beszélgetés után meglepve tapasztalta, hogy Európában is ugyanazzal a problémával küzdenek mint a tengerentúlon. Ekkor született meg az elhatározás a Cornell professzorában, hogy megpróbálják feltörni a PRN kódokat.
Egy héten belül csapatával elkészítették a kódok kinyeréséhez szükséges algoritmus alapjait, majd két héttel ezután elcsípték a műhold első jelét. Ez azonban még nem volt tökéletes, mivel a jel ismétlési rátája a várt kétszerese volt. Március közepén jutottak el a kódok első becsült változatához, majd némi nyomozó munkával, valamint Montenbruck egy fontos tippjével április 1-én elkészült a végleges változat, melyet weboldalukon közé is tettek. Másnap egy kanadai GPS gyártó, a NovAtel Inc. letöltve a kódokat 20 perc alatt eljutott a GIOVE-A követéséhez.
A Galileo végül április közepén közzé tette kódjait, ezek azonban nem azok voltak, melyeket jelenleg a GIOVE-A használ, mitöbb a közzétett szabadon elérhetőnek titulált kódokat szellemi tulajdonnak minősítették, melyek kereskedelmi eszközökben történő alkalmazásához licenc szükséges. Ez rögtön szemet szúrt Psiakinak, aki szerint a Galileo rendszer üzemeltetői a nyíltforrásból igyekeznek pénzt szerezni.
Mivel Psiaki csapata attól tartott, hogy a kód feltörésével szerzői jogokat sérthetnek, kapcsolatba léptek az egyetemi tanáccsal, akik szerint egy navigációs jel védelmének feltörése - ellentétben egy zenéével vagy filmével - nem minősíthető illegálisnak, azaz Európa nem védetheti le a fizikai világ alapvető adatait, még akkor sem, ha az az adat az általuk épített műholdról származik.
A Cornell Egyetem GPS Laboratóriumának tagjai feltörték Európa első globális navigációs műholdjának úgynevezett pseudo random number (PRN) kódjait. A kódok ismeretével gyakorlatilag ingyenessé válik a rendszer, jogilag azonban úgy tűnik, nem érheti kifogás az akciót. A GIOVE-A kódjait és a feltörésükhöz használt módszereket a GPS World havilap friss számában tették közzé. A navigációs műhold a 30 műholdból álló Galileo rendszer első prototípusa, melyet 4 milliárd dollárból hoz tető alá az EU, az ESA és több magán befektető az amerikai GPS ellenfeleként.
Mivel a GPS műholdakat a Védelmi Minisztérium állította pályára az adófizetők pénzéből, ezért civil alkalmazásai ingyenesek, csupán a vevőkészüléket kell megvásárolni. A Galileonak ezzel szemben a befektetők számára ellentételezésként valamilyen módon pénzt kellene generálnia, feltehetően a PRN kódok díjából. Minden globális helymeghatározó műhold azonos frekvenciát használ a vevővel folytatott kommunikációhoz. A vevők a műholdakat azonosító PRN kódok alapján képesek azonosításukra. Mivel a Galileo és a GPS is osztozik egyes frekvencia sávszélességeken, Európa és az Egyesült Államok között létrejött egy egyezmény, melyben Európa felvállalta, hogy a Galileo bizonyos PRN kódjai "nyíltforrásúak" lesznek. 2006. január 12, a GIOVE-A első jeleinek közvetítése után azonban egyetlen kódot sem tettek közzé.
Mark Psiaki (balra) és két tanítványa egy GPS/Galileo digitális vevővel és egy antennával
Január végén Mark Psiaki, a Cornell gépész- és űrrepülés mérnöki karának egyik professzora, az egyetem GPS Laboratóriumának társigazgatója azzal a kéréssel fordult a GIOVE-A építője, a brit Surrey Space Technologies Ltd-hez, hogy tegye elérhetővé számukra a kódokat. A Surrey Space azonban udvariasan elutasította a kérést, állítja Psiaki, aki ezután felvette a kapcsolatot egy német kollégájával és barátjával, Oliver Montenbruckkal. A beszélgetés után meglepve tapasztalta, hogy Európában is ugyanazzal a problémával küzdenek mint a tengerentúlon. Ekkor született meg az elhatározás a Cornell professzorában, hogy megpróbálják feltörni a PRN kódokat.
Egy héten belül csapatával elkészítették a kódok kinyeréséhez szükséges algoritmus alapjait, majd két héttel ezután elcsípték a műhold első jelét. Ez azonban még nem volt tökéletes, mivel a jel ismétlési rátája a várt kétszerese volt. Március közepén jutottak el a kódok első becsült változatához, majd némi nyomozó munkával, valamint Montenbruck egy fontos tippjével április 1-én elkészült a végleges változat, melyet weboldalukon közé is tettek. Másnap egy kanadai GPS gyártó, a NovAtel Inc. letöltve a kódokat 20 perc alatt eljutott a GIOVE-A követéséhez.
A Galileo végül április közepén közzé tette kódjait, ezek azonban nem azok voltak, melyeket jelenleg a GIOVE-A használ, mitöbb a közzétett szabadon elérhetőnek titulált kódokat szellemi tulajdonnak minősítették, melyek kereskedelmi eszközökben történő alkalmazásához licenc szükséges. Ez rögtön szemet szúrt Psiakinak, aki szerint a Galileo rendszer üzemeltetői a nyíltforrásból igyekeznek pénzt szerezni.
Mivel Psiaki csapata attól tartott, hogy a kód feltörésével szerzői jogokat sérthetnek, kapcsolatba léptek az egyetemi tanáccsal, akik szerint egy navigációs jel védelmének feltörése - ellentétben egy zenéével vagy filmével - nem minősíthető illegálisnak, azaz Európa nem védetheti le a fizikai világ alapvető adatait, még akkor sem, ha az az adat az általuk épített műholdról származik.