SG.hu·
Az EU mindenképpen folytatná a Galileót
Mentőövet dobott az Európai Bizottság az agonizáló Galileo műholdas navigációs rendszernek. A költségvetésben tátongó 2,4 milliárd eurós űrt a mezőgazdaság felhasználatlan pénzeszközeivel töltik ki, tudósít a BBC.
A döntést egyedül Spanyolország nem támogatta, végül azonban ők is beadták a derekukat, ami még mindig nem jelenti automatikusan a rendszer megvalósítását. A Galileo jogszerűségi kérdéseiben még egyszer összeülnek az EU közlekedési miniszterei, a döntés elvileg még az idén meg fog születni, ha ez is pozitív lesz, akkor 2013-ra már egy működőképes rendszerrel fogunk rendelkezni.
A költségek továbbra is viták tárgyát képezik, azonban ezeket ellensúlyozni látszik a hatására létrejövő munkahelyek, és a GPS-től, illetve az orosz GLONASS-tól való függetlenedés. A korábban uralkodó patthelyzet a Galileo infrastruktúrájának kiépítésével és a szolgáltatások üzemeltetésével megbízott konzorcium összeomlásának következménye. A miniszterek brüsszeli döntésének köszönhetően megindulhat a projekt újramodellezése és refinanszírozása kizárólag EU forrásokból, melyek a mezőgazdaságból érkeznek.
A 3,4 milliárd eurósra becsült rendszer üzemeltetésére nagy valószínűséggel egy magán csoportot fognak felkérni, előtte azonban összesen 30 műholdat kell 26000 kilométeres magasságban pályára állítania Föld körül. A rendszerhez kapcsolódó földi állomások Németországban és Olaszországban kapnak helyet. Az Európai Bizottság Jacques Barrot, az EU közlekedési biztosának javaslatai szerint hat szegmensben határozta meg a projekt kivitelezését, egy cég legfeljebb két szegmensben vehet részt fővállalkozóként. Ezzel az intézkedéssel Németországnak, az Unió legnagyobb pénzügyi szereplőjének próbálnak kedvezni, a németek ugyanis aggódtak, hogy nem jut nekik elégséges hányad a kivitelezésből.
Az egyetértést csupán Spanyolország törte meg, Madrid vezető szerepet szeretett volna elérni a Galileo vezérlési tevékenységeiben, ami a műholdas rendszer állapotának és teljesítményének nyomon követését jelenti. Csütörtökön, amikor végleg zsákutcába kezdtek futni az együttműködés a többi nemzet többségi erőfölényét kihasználva keresztül vitte Barrot javaslatait. A spanyolok a lépés miatt sértve érezték magukat, aminek hangot is adott, másnap azonban Madrid bejelentette, hogy támogatja a Galileo átalakítási csomagját.
A Galileo beüzemelésével jelentősen javulna az űrből küldött időzítő jelek elérhetősége és pontossága. Ezek a jelek már most is fontos szerepet játszanak a navigáció mellett az elektromosság elosztásában, az internet működésében és számos gazdasági tevékenységben, különös tekintettel a pénzügyi tranzakciókra. Mindezek ellenére sokan vannak akik szerint a Galileo csak pénzkidobás, előnyeit pedig túlságosan is felnagyították támogatói, míg egy brit parlamenti csoport a menedzsmentet bírálta, egyszerűen katasztrofálisnak nevezve ténykedését.
A döntést egyedül Spanyolország nem támogatta, végül azonban ők is beadták a derekukat, ami még mindig nem jelenti automatikusan a rendszer megvalósítását. A Galileo jogszerűségi kérdéseiben még egyszer összeülnek az EU közlekedési miniszterei, a döntés elvileg még az idén meg fog születni, ha ez is pozitív lesz, akkor 2013-ra már egy működőképes rendszerrel fogunk rendelkezni.
A költségek továbbra is viták tárgyát képezik, azonban ezeket ellensúlyozni látszik a hatására létrejövő munkahelyek, és a GPS-től, illetve az orosz GLONASS-tól való függetlenedés. A korábban uralkodó patthelyzet a Galileo infrastruktúrájának kiépítésével és a szolgáltatások üzemeltetésével megbízott konzorcium összeomlásának következménye. A miniszterek brüsszeli döntésének köszönhetően megindulhat a projekt újramodellezése és refinanszírozása kizárólag EU forrásokból, melyek a mezőgazdaságból érkeznek.A 3,4 milliárd eurósra becsült rendszer üzemeltetésére nagy valószínűséggel egy magán csoportot fognak felkérni, előtte azonban összesen 30 műholdat kell 26000 kilométeres magasságban pályára állítania Föld körül. A rendszerhez kapcsolódó földi állomások Németországban és Olaszországban kapnak helyet. Az Európai Bizottság Jacques Barrot, az EU közlekedési biztosának javaslatai szerint hat szegmensben határozta meg a projekt kivitelezését, egy cég legfeljebb két szegmensben vehet részt fővállalkozóként. Ezzel az intézkedéssel Németországnak, az Unió legnagyobb pénzügyi szereplőjének próbálnak kedvezni, a németek ugyanis aggódtak, hogy nem jut nekik elégséges hányad a kivitelezésből.
Az egyetértést csupán Spanyolország törte meg, Madrid vezető szerepet szeretett volna elérni a Galileo vezérlési tevékenységeiben, ami a műholdas rendszer állapotának és teljesítményének nyomon követését jelenti. Csütörtökön, amikor végleg zsákutcába kezdtek futni az együttműködés a többi nemzet többségi erőfölényét kihasználva keresztül vitte Barrot javaslatait. A spanyolok a lépés miatt sértve érezték magukat, aminek hangot is adott, másnap azonban Madrid bejelentette, hogy támogatja a Galileo átalakítási csomagját.A Galileo beüzemelésével jelentősen javulna az űrből küldött időzítő jelek elérhetősége és pontossága. Ezek a jelek már most is fontos szerepet játszanak a navigáció mellett az elektromosság elosztásában, az internet működésében és számos gazdasági tevékenységben, különös tekintettel a pénzügyi tranzakciókra. Mindezek ellenére sokan vannak akik szerint a Galileo csak pénzkidobás, előnyeit pedig túlságosan is felnagyították támogatói, míg egy brit parlamenti csoport a menedzsmentet bírálta, egyszerűen katasztrofálisnak nevezve ténykedését.