Bár az esztergomi hattyúk "csak" bélfertőzés miatt pusztultak el, a Bács-Kiskunban madárinfluenzától elhullott madarak miatt akár 25 milliárd forintos veszteség is érheti a megye termelőit.

Nem madárinfluenzában pusztult el az a tizenegy hattyú, amelynek tetemére kedden találtak rá Esztergomnál, feltehetően bélfertőzés okozta a madarak elhullását. A lakosság mindenesetre aktivizálódott, ugyanis alig egy nap alatt ezren tárcsázták a 189-es ügyfélvonalat, amelyen a gyanús esetekkel kapcsolatos bejelentéseket várják. Az elmúlt huszonnégy órában azonban nem találtak olyan madártetemet, amely a madárinfluenzára utalna. Gyurcsány Ferenc kormányfő arra kérte az illetékeseket, hogy azonnal adjanak tájékoztatást, ha valahol egy helyen, nagy tömegben azonos fajhoz tartozó madarak elhullását tapasztalják. Ebben az esetben életbe léptetik a korlátozó szabályokat, valamint tájékoztatják a lakosságot is.

Az EU által elrendelt magyarországi "karanténrendelkezés" nyomán a két érintett település, Nagyberecske és Csátalja 3 kilométeres sugarú védőzárral "körülvetté", tíz kilométeres sugarú körben pedig megfigyelési körzetté nyilvánított része közel van egymáshoz és az országhatárhoz. A brit vizsgálatok még nem erősítették meg a fenti településeknél elhullva talált vadon élő szárnyasok H5N1 vírussal való fertőzöttségét, ha pedig ez nem bizonyosodik be, a védőzáras rendszert azonnal feloldják - tudtuk meg a Baromfi Terméktanácsnál (BTT), ahol egy esetleges termelői állományt és telepet sújtó kényszervágásnál jóval nagyobb kárnak tartják a baromfivésszel kapcsolatos hisztéria következményeit. Tavaly szeptember óta ugyanis 15-20 százalékkal csökkentek, s tartósan alacsony szinten maradtak a baromfiárak, emelkedő költségek mellett.

Bár egy esetleges vész "kiterjedésének" az esélye elég kicsi, probléma lehet, hogy Bács-Kiskun megyében koncentrálódik a magyarországi baromfitermelés 15-20 százaléka. A környék telepein tartott baromfiállományt még nem kellene kényszerből leölni akkor, ha bebizonyosodna, hogy a vadon élő, elhullott szárnyasok a H5N1 vírussal voltak fertőzöttek. A kényszerirtásra csak akkor kerülhet sor - és kizárólag a védőzáron belül -, ha egy védőzáron belüli telepen találnak fertőzött baromfit. Kényszerirtás esetén az állam megtéríti a termelők kárát. Annak az esélye azonban, hogy az egész megye szárnyasállományát kényszerből ki kelljen irtani, meglehetősen csekély.

A kór durva elharapózása esetén persze nem zárható ki ez sem, ebben az extrém esetben - a terméktanácsi adatokból számolva - 18,75-25 milliárd forint káruk keletkezne a megye baromfitermelőinek. Ez az összeg a 470 ezer tonnás éves vágóbaromfi-termelésből és a jellemző felvásárlási árak súlyozásából adódik, figyelemmel az ágazat 125 milliárd forintos termelési értékére.

Magyarországon Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék mellett még három nagyobb baromfitermelő körzet van: Komárom és Győr-Sopron megyékben, illetve Vas és Zala megyék északi részén, továbbá Hajdú-Biharban és Szabolcsban.

Az emberek és a háziszárnyasok nincsenek veszélyben Magyarországon - jelentette ki Batiz András kormányszóvivő. Véleménye szerint az emberek döntő többsége nem kerülhet fertőzéssel fenyegető helyzetbe, egyszerű higiénés szabályokkal pedig megelőzhető a baj: étkezés előtt, illetve a nap folyamán többször is kezet kell mosni; betegnek látszó vagy elhullott madarat nem szabad megérinteni, és nem szabad hagyni, hogy a gyerekek szárnyasokkal játsszanak. A szóvivő szerint bárki nyugodtan fogyaszthat szárnyashúst.

A vírus elleni magyar vakcina, amelyből eddig 20 ezer ampullát gyártottak, február végéig megkaphatja a forgalomba hozatali engedélyt. Védőháló nélkül? Úgy tűnik, Magyarországon a szakemberek nem veszik túl komolyan a madárinfluenza-veszélyt, ugyanis a sajtóban megjelent képek alapján több esetben nem viselték a kötelező védőöltözéket. Miközben a környező országokban szkafander használata nélkül már-már meg sem közelítenek egy elhullott madarat, a magyar szakemberek több esetben is csak kesztyűt és maszkot használtak.

Az agrártárca által kiadott készenléti terv a járványvédelmi központok munkatársai számára egyszer használatos köpeny vagy kezeslábas, gumicsizma vagy cipővédő, illetve védőkesztyű és orr-száj maszk használatát teszi kötelezővé, ha madárinfluenza-gyanús állatokat vizsgálnak. Ugyanezt az öltözéket írják elő az állatorvosok számára is. Ráadásul a miniszterelnök szerdán részt vett egy hattyúboncoláson, és az index.hu-n megjelent képek szerint sem ő, sem a környezetében lévők nem viseltek védőkesztyűt.