MTI
Magyar-horvát konferencia a megújuló energiákról
A megújuló energiák népszerűsítését, az energiatermelésben mért részarányuk növelését szorgalmazták magyar és horvát szakemberek szerdán Pécsett a témában tartott konferencián.
A mintegy félszáz cégvezető, egyetemi oktató és kutató részvételével a Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara e témában tartott konferenciáján hangsúlyozták: a megújuló és alternatív energiák hasznosítása a hagyományos fosszilis energiaforrások kimerülése, a környezet védelme és a két országnak az Európai Uniónak tett vállalásai miatt is szükséges. Magyarországon a megújuló energiák részaránya az összenergia fogyasztásból 3,6 százalék, és ezt 2010-re 10 százalék fölé kell emelni.
Rónaszegi Lenke, a Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara innovációs osztályvezetője elmondta: a Dél-Dunántúlon a napsütéses órák magas száma és a termálforrások jelenlétének köszönhetően elsősorban a nap- és a geotermikus energia kiaknázására van lehetőség. Példaként hozta fel, hogy termálvízzel Harkányban és Bólyban kisebb-nagyobb beruházásokkal megoldható épületek, közintézmények fűtése, a napkollektorok pedig idővel sok ház villamosenergia-ellátását könnyítenék meg.
A konferencián elhangzott: jól működik a pécsi erőmű egy éve átadott, mintegy 9 milliárd forintból megépített biomassza blokkja. A blokk 50 megawatt kapacitású és évente mintegy 350 gigawattóra áramot termel. Éves fűtőanyagigénye mintegy 300 ezer tonna faapríték, amelynek fűtőértéke megegyezik a külszíni fejtésű szénével. Nagy előnye, hogy károsanyag-kibocsátása minimális, így az erőmű megfelel az Európai Unió szigorú környezetvédelmi előírásainak.
A fórum előadói beszámoltak arról, hogy Somogy megyében kiváló minőségű biodízelt állítanak elő, a baranyai Bicsérden szélerőmű-parkot terveznek, Bólyban pedig energiafüvet termesztenek a pécsi erőmű fűtőanyag-igényeinek kielégítésére. Boja Sztankovics, az Eszéki Kamara környezetvédelmi referense szerint Horvátország fejlődése szempontjából kiemelt jelentőségű az alternatív energiaforrások kiaknázása, a horvátok elsősorban a szél- és a biomassza hasznosításában látnak nagy lehetőségeket.
Ismertetése szerint a horvát tengerparton mintegy 30 szélerőmű-projekt fut, melyek összesen 400 megawatt kapacitásúak lesznek. Az ország 44 százaléka erdő, gazdaságában kiemelkedő szerep jut az erdőgazdálkodásnak és a faiparnak, ez pedig elegendő fűtőanyagot szolgáltatna biomassza erőműveknek.
A mintegy félszáz cégvezető, egyetemi oktató és kutató részvételével a Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara e témában tartott konferenciáján hangsúlyozták: a megújuló és alternatív energiák hasznosítása a hagyományos fosszilis energiaforrások kimerülése, a környezet védelme és a két országnak az Európai Uniónak tett vállalásai miatt is szükséges. Magyarországon a megújuló energiák részaránya az összenergia fogyasztásból 3,6 százalék, és ezt 2010-re 10 százalék fölé kell emelni.
Rónaszegi Lenke, a Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara innovációs osztályvezetője elmondta: a Dél-Dunántúlon a napsütéses órák magas száma és a termálforrások jelenlétének köszönhetően elsősorban a nap- és a geotermikus energia kiaknázására van lehetőség. Példaként hozta fel, hogy termálvízzel Harkányban és Bólyban kisebb-nagyobb beruházásokkal megoldható épületek, közintézmények fűtése, a napkollektorok pedig idővel sok ház villamosenergia-ellátását könnyítenék meg.
A konferencián elhangzott: jól működik a pécsi erőmű egy éve átadott, mintegy 9 milliárd forintból megépített biomassza blokkja. A blokk 50 megawatt kapacitású és évente mintegy 350 gigawattóra áramot termel. Éves fűtőanyagigénye mintegy 300 ezer tonna faapríték, amelynek fűtőértéke megegyezik a külszíni fejtésű szénével. Nagy előnye, hogy károsanyag-kibocsátása minimális, így az erőmű megfelel az Európai Unió szigorú környezetvédelmi előírásainak.
A fórum előadói beszámoltak arról, hogy Somogy megyében kiváló minőségű biodízelt állítanak elő, a baranyai Bicsérden szélerőmű-parkot terveznek, Bólyban pedig energiafüvet termesztenek a pécsi erőmű fűtőanyag-igényeinek kielégítésére. Boja Sztankovics, az Eszéki Kamara környezetvédelmi referense szerint Horvátország fejlődése szempontjából kiemelt jelentőségű az alternatív energiaforrások kiaknázása, a horvátok elsősorban a szél- és a biomassza hasznosításában látnak nagy lehetőségeket.
Ismertetése szerint a horvát tengerparton mintegy 30 szélerőmű-projekt fut, melyek összesen 400 megawatt kapacitásúak lesznek. Az ország 44 százaléka erdő, gazdaságában kiemelkedő szerep jut az erdőgazdálkodásnak és a faiparnak, ez pedig elegendő fűtőanyagot szolgáltatna biomassza erőműveknek.