Hunter

Mesterséges kopoltyú búvároknak

Egy gépészmérnök olyan berendezéssel állt elő, amivel az emberek a víz alatt úgy lélegezhetnek, mint egy hal.

Az új tartály nélküli légzőrendszer a vízből vonja ki a levegőt, akárcsak a kopoltyú. A könnyűbúvárkodásnak is nagyban hódoló feltaláló, a Like-A-Fish Technologies alapítója, az izraeli Alan Bodner szerint egy nap ilyen rendszerek látják majd el a búvárokat, a tengeralattjárók legénységeit, sőt hogy némileg futurisztikus is legyen a dolog, a tengeralatti emberi kolóniákat is.

A jelenlegi vízalatti légzési módszereket senkinek sem kell különösképpen bemutatni. A búvárok sűrített levegős palackokat használnak, míg a másik véglet, az atom-tengeralattjárók kémiai úton különítik el a vízmolekulákból az oxigént. Utóbbi az elektrolízis - amit a Nemzetközi Űrállomáson is alkalmaznak - igen költséges és nagyon magas az energiaszükséglete. A hagyományos tengeralattjárók levegőtartályokkal biztosítják a legénység számára az oxigénellátást, azonban elég gyakran kell feljönniük a felszínre az újratöltés érdekében.


Bodner szabadalma a természetből igyekszik kamatoztatni. Kiderült, hogy a légköri nyomás kis mennyiségű levegőt kényszerít a tengervízbe, és ennek a nyomásnak a megfordításával kinyerhető a levegő a folyadékból. Ezt úgy lehet elérni, hogy a szerkezet centrifugális erőt alkalmazva megnöveli a nyomást egy tengervizet tartalmazó szigetelt kamrában. Amint a folyékony levegő elválik a víztől, automatikusan visszaalakul gázhalmazállapotúvá és belélegezhetővé válik.

A technika a nagyságrendek miatt első­sorban a tenger­alatt­járóknál lehet hasz­nos, bár szakér­tők szerint így is elég sok vizet kel­lene cirku­láltatni ah­hoz, hogy ele­gendő leve­gőt gene­ráljon a rendszer. Egy li­ter víz­nek csu­pán másfél száza­léka folyé­kony leve­gő. Egy átlagos ember levegő szükségletének kielé­gítéséhez Bod­ner rendsze­rének percen­ként lega­lább 200, opti­mális eset­ben 2000 liter vizet kellene megforgatnia. Egy búvárrendszer ese­tében szük­ség lenne egy villanymotorra, egy szivattyúra, egy hen­gerre, egy centri­fugára, légzsákra, légző­csőre és persze a működ­tetéshez szükséges akkukra. A tel­jes apparátus nem nyom­na többet 10 kilogrammnál, ezzel szemben egy tartály­rendszer súlya meghaladhatja a 15 kilót is.

A fentebb felsorolt alkatrészek egy kicsi, könnyű mellénybe való bezsúfolása eltarthat néhány évig, így Bodner elsődleges célja technikáját a tengeralattjárókon működésre bírni. A rendszert elvileg hozzá lehetne kötni a tengeralattjáró hajtóművéhez, ahol a nagy vízbeömlési kapacitásnak köszönhetően tekintélyes levegőmennyiség lenne kinyerhető.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tetsuo #68
    Az elektrolízis az 1 elektrokémiai folyamat.
  • Nailboy #67
    Nem is mondtam hogy primitívek.
    Mellesleg a csúcsragadozóval vitatkoznék, tudtommal a gyilkos orka egy tüdővel lélegző emlős ami simán cápaevő...

    Picit azzal is vitatkoznék hogy csak a tüdő miatt ki kellene szorítaniuk a halakat. Egy másik faj kiszorítása nem csak egy szerven múlik.
    És ha megfigyeled nem is erről van szó hogy a halak eltűnnek e vagy sem, hanem hogy a delfineknél ki alakul e a kopoltyú vagy sem.
    Úgy tűnik annyira mégsem favorit a kopoltyú evolúciós szempontból, mert nem sok víziemlős rohangál azzal...

    Na de nem is erről szól a cikk hanem egy béna ábrándról, hogy majd a búvárok a vízbül vonják ki a zokxigént...
  • BiroAndras #66
    "Az tudom hogy ez így működik "elég" behatóan tanultam az evolúciót. De arra nem adtál választ hogy akkor miért nem fejlődött ki a bálnákban kopoltyú? ... vagy szerinted ennek csak annyi oka van hogy a tűdő jobb "hatásfokú"?"

    Gondolom, a szervezetük túlságosan átalakult már ahhoz. Pl. melegvérűek, ami miatt több oxigént igényelnek. Ezen kívül a két folyamat (a vízből kijövés és a viszsaköltözés) közel sem ugyanannyi idő alatt játszódott le, nem volt még idő ugyanolyan mértékű válozásokra. Érdekes lenne látni, hogy mi lesz egy bálnából 100 millió év múlva, de kicsi az esélye, hogy megtudjuk.
  • Kazak #65
    Nem értem, hogy ezt a következtetést hogy vontad le abból, amit írtam. Az, hogy a cápák primitív porcoshalak, csak annyit jelent, hogy a törzsfejlődés viszonylag korai szakaszában jelentek meg, és még nincs kopoltyúfedőjük. Ettől a kopoltyújuk nem kevésbé hatékony oxigénfelvétel szempontjából mint a többi halé, csak nem képesek álló helyzetben áramoltatni a vizet rajta keresztül (a csontoshalak már képesek). Más szempontból meg egyáltalán nem primitívek, mert túléltek jónéhány tömeges kipusztulást már a bolygónkon, és még mindig ők a tengerek csúcsragadozói.

    A tüdő pedig nem "tökéletesebb", mint a kopoltyú, egyszerűen csak egy más közeghez van optimalizálva. Ha egyértelműen jobb, hatékonyabb, stb. lenne, akkor a víziemlősök már kiszorították volna a halakat és egyéb kopoltyús állatokat a tengerekből. Erre pedig a büdös életben nem fog sor kerülni.

    Az evolúcióban pedig nincs "tökéletesedés", előre- meg visszafejlődés, csak a változó körülményekhez való alkalmazkodás van.
  • nickname #64
    Az tudom hogy ez így működik "elég" behatóan tanultam az evolúciót. De arra nem adtál választ hogy akkor miért nem fejlődött ki a bálnákban kopoltyú? ... vagy szerinted ennek csak annyi oka van hogy a tűdő jobb "hatásfokú"?

    To mechorg: És nem tudod kinek a törvénye ez?
  • BiroAndras #63
    "Akkor szerinted miért nem fejlődtek vissza?"

    Az esetek 99.99%-ában a visszafejlődés rontja az életképességet. Hiszen változatlan környezet mellett a későbbi egyedek életképesebbek a korábbiaknál (de legalábbis nem rosszabbak).
    Viszont, ha változik a környezet, akkor ez a megállapítás nem érvényes. Tegyük fel, hogy van egy A környezet, amiben az X változat a legéletképesebb. Ha a környezet megváltozik B-re, akkor már nem az X a legjobb, hanem kifejlődik egy változat. Ekkor viszont ismét A-ra változik a környezet. Mi történik? Ha az X változat még megvan a populációban, akkor gyorsan újra elterjed, és a faj kvázi visszafejlődik. Ha X már nincs, akkor kialakulhat újra valami hasonló, vagy egy teljesen új Z változat.
  • Nailboy #62
    Mellesleg tényleg egy nagy humbug ez a cikk. Legalábbis búvároknak ez teljesen értelmetlen.
    A teljesen zárt légzőautomata súlya ma már nehetségesen alacsony a fenti számokhoz képest és azzal órákat el lehetsz a vízben sokkal többet mint mondjuk kaja/pia kaka/pisi es kihűlés nélkül lent lehetnél a víz alatt...
    Csak az ára magas.
  • Nailboy #61
    Ez a hozzzászólás is egy szép nagy tévedés, ha a filmben így volt itt is tévedtek. A tüdő nem roppan össze a nagy nyomástól ha a tüdőben is nagy a nyomás.... Ez megoldható gázokkal is.
  • Nailboy #60
    A kutya pont ebben a hozzaászólásban van elásva, ha igazad lenne akkor kialakulhatna a kopoltyú.
    De mivel tévedsz és a kopoltyú fejletlenebb rosszabb mint a tüdő oxigénfelvétel szempontjából ezért azok az egyedek akiknek tüdejük van előnyt élveznek. Ezért nem alakul ki megint a kopoltyú.
  • teddybear #59
    Ez a kopoltyú szerintem hajtóműnek jobb volna. Volt egy régi James Bond film, a Tűzlabda (Fireball), abban viselt Bond egy darabig hasonló háti meghajtót.