A következő polgári személyt, aki saját költségén vág neki egy űrutazásnak nem csupán a kalandvágy hajtja. Gregory Olsen tudós, aki vagyonát optikai felfedezésekből kovácsolta, 20 millió dollárjáért cserében kutatásokat is szeretne végezni a Nemzetközi Űrállomáson.

Olsen az amerikai Princeton székhelyű Sensors Unlimited Inc. alapítója ugyanazt a céget bízta meg űrutazása lebonyolításával, mely 2001-ben egy orosz űrhajó fedélzetén az első turistautat szervezte a milliomos Dennis Tito számára. Az 58 esztendős Olsen elmondta, tervei szerint infravörös érzékelőket visz magával, melyek észlelik a különböző hőmérsékletszinteket. Alkalmazásukkal szeretné elemezni a Föld légkörében felgyülemlett szennyeződést és a felszíni mezőgazdasági rendszerek egészségi állapotát.


Gregory Olsen lesz a harmadik űrturista
"Úgy érzem, így megtérül az utazásra fordított összeg" - magyarázta. "Persze nem csupán a kísérleteim izgatnak, az űrben eltöltendő egy hét is nagy élmény lesz." Ezen felül Olsen reméli, az űr súlytalanságát ki tudja használni infravörös érzékelőihez és más csúcs technikájú eszközeihez használt különleges kristályai egy jobb változatának növesztéséhez, bár még nem véglegesítette terveit. Mindenesetre felfedezéseit szeretné tudományos folyóiratokban is közzétenni. A vállalkozó elmondta, egyáltalán nem aggódik saját biztonságáért, még a 2003-mas Columbia űrsikló katasztrófa fényében sem.

"Az ember az újságban nap mint nap autó- vagy repülőgép-balesetekről olvas, és mégis használjuk mindkettőt" - mondta. "Soha nem gondoltam erre, ha repülőre szálltam." A héten indul az orosz Csillagvárosba, ahol megkezdi hathónapos felkészülését. A nyolc napos utazás 2005 áprilisára van beütemezve, de nem kizárt az idei októberi indulás sem. Az útiköltség megegyezik a Tito és a dél-afrikai Mark Shuttleworth által fizetett összeggel.

Eric Anderson a Space Adventures vezérigazgatója két űrturistát szeretne felküldeni a Szojuz fedélzetén egyetlen orosz kozmonauta társaságában, ami azt jelenti, hogy nem lesz hely mindkét, az űrállomáson szolgálatot teljesítő űrhajós visszahozatalára, ezért egyikük küldetése hat hónapról egy évre hosszabbodik.


Olsen az űrállomás moszkvai tréningmoduljában
Lance Bassl pop énekessel ellentétben - aki szintén szeretett volna jegyet váltani a Szojuzra, azonban tőke hiányában utazása meghiúsult - Olsen bejelentette, hogy neki máris rendelkezésére áll a költségek fedezéséhez szükséges összeg. Részben a NASA által is finanszírozott kristály kutatásai a száloptikás hálózatok hatékonyabb működését segítő eszközökhöz vezettek. Cégét, a Sensors Unlimitedet 2000-ben 700 millió dollárért vette meg az optikai hálózati alkatrészeket gyártó Finisar Corporation. 2002-ben Olsen 6,1 millióért visszavásárolta a Finisartól a Sensors Unlimited nevet és több technológiai licencet. Azóta a Védelmi Minisztériumtól kapott kisebb szerződéseknek köszönhetően a cég az infravörös, távolságmérő kamerák kifejlesztésére összpontosít célkövető rakéták és más katonai alkalmazások számára.

A NASA ezúttal nem kötött bele ISS partnere tervébe, hogy díj ellenében civil utast juttasson az állomásra. Úgy tűnik, az Egyesült Államok lassanként elfogadja az űrturizmus ötletét. A képviselőház nemrégiben elfogadott egy törvényjavaslatot, melyben a kereskedelmi űrrepüléseket lehetővé téve szabályoznák a kísérleti utazásokat, egyben felmentve a kormányt az ilyen utazások esetén felmerülő katasztrófákból adódó kártalanítás alól.

A Space Adventures igyekszik minél többet kasszírozni az űrből. Új ajánlatukban körülbelül 18 ezer dollárért egy orosz MiG-25 fedélzetén bárkit szívesen eljuttatnak a "világűr peremére", avagy 24 500 méteres magasságba. Olsen maga is részt vett egy ilyen repülésen, feltehetően ez hozta meg a kedvét egy valódi űrutazáshoz.