SG.hu·

Új ionhajtóművet tesztel a NASA

A napokban mérföldkőhöz érkezett a NASA Prometheus projektje egy ionhajtómű első sikeres tesztjével, ami forradalmi képességekhez vezethet a Naprendszeren belüli és azon túli űrkutatásban.

A kísérlet egy Nagyenergiájú Elektromos Meghajtású (HiPEP) ionhajtóművet foglalt magában. Az esemény csak az első eleme volt egy teljesítménymérő tesztsorozatnak, melynek célja új, nagy sebességű és tolóerejű hajtómű demonstrálása a nukleáris elektromos meghajtású (NEP) alkalmazásokhoz.

"A kezdeti kísérletek rendkívül jól sikerültek" - mondta Dr. John Foster a HiPEP ionhajtómű főellenőre a NASA Glenn Kutató Központjának (GRC) munkatársa. "A tesztek során bemutatkozott a valaha épített legnagyobb mikrohullámú ionhajtómű. A mikrohullámok ionizációra való felhasználása kiemelkedően hosszú élettartamú hajtóműveket eredményezhet az univerzum kutatásához."


A kísérletet a GRC vákuumkamrájában hajtották végre. A HiPEP ionhajtóművet 12 kilowattos teljesítményszinten működtették. A hajtóművet úgy tervezték, hogy élettartama 7-10 év legyen nagy hajtóanyag hatásfok és több mint 6000 másodperces impulzus mellett. Ez az érték azt mutatja meg, hogy mennyi tolóerő képződik egy fontnyi (azaz fél kilogrammnyi) hajtóanyagból. Az űrsiklók főhajtóműve például 460 másodperces adott impulzussal bír.

A HiPEP hajtóművek a xenongáz mikrohullámokkal való ionizálásával működnek. A hajtómű hátsó részén egy pár téglalap alakú fémrács található, ami 6000 volt elektromos feszültséggel töltött. Ennek az elektromos mezőnek az ereje nagy elektrosztatikus húzást fejt ki a xenonionokra felgyorsítva azokat, és létrehozva az űrhajót előremozdító tolóerőt. A téglalap alak - ami szakít a korábban alkalmazott hengeres ionhajtóművek elvével - lehetővé teszi a hajtómű erejének és teljesítményének fokozását. A mikrohullámok használata sokkal hosszabb élettartamot és ionképző képességet biztosít a jelenlegi legkorszerűbb technikákhoz képest is.


Robert Jankovsky, a Glenn kutatója egy ionhajtóművel

A NEP hajtóművek ezen új generációja tekintélyes teljesítménybeli előnyökkel fog rendelkezni az 1999-ben felbocsátott Deep Space 1 ionhajtóművével szemben. Ezek közé tartozik az ereje, ami tízszeresére nőtt, hajtóanyag hatékonysága két-háromszorosára, élettartama nyolc-tízszeresére. A GRC mérnökei folytatják ennek a modellnek a tesztelését és fejlesztését, melynek csúcspontja a legmagasabb energiaszint, a 25 kilowattos teljesítményteszt lesz.

"Ez a kísérlet hatalmas ugrást jelent a fejlett ion technikákban rejlő lehetőségek bemutatásában, melyekkel a Naprendszeren belülre és túlra irányuló expedíciókat láthatjuk el hajtóművekkel" - mondta Alan Newhouse, a Prometheus projekt igazgatója. "Elismeréssel kell szólnunk a Glenn, valamint a programot támogató többi NASA központ munkájáról."


Balra egy 50 kW-os hajtómű, jobbra a tesztplatform - előrejelzések szerint mindössze 10 év alatt eljuttathat 2000 kg hasznos terhet a Plutó távolságáig

A HiPEP egyike annak a számos meghajtási technikának melyeket a Prometheus projekt keretein belül kitűzött első expedíció, a Jupiter Icy Moons Orbiter (JIMO) kaphat. A kis nukleáris reaktorral felszerelt JIMO-t elektromos hajtóművek fogják előrevinni a Jupiter három holdja, a Ganymedes, a Callisto és az Europa körül végzendő megfigyeléseiben. Ez a három hold tartalmazhat vizet, és ahol víz van ott az élet is elképzelhető.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Marki..2004. 01. 18.. 16:05||#84
Itt van egy elég érdekes cikk angolul, ami a napelemektõl kezdve a rádioizotópos maghasadáson keresztül a nukleáris fúziós és antianyaggal mûködõ erõforrásokat taglalja, pl hogy milyen erõforrás kell ahhoz majd, hogy az ember eljusson a Marsra és ott bázisokat építsenek és fenntartsanak.

Space Power
© Marki..2004. 01. 18.. 15:40||#83
Pár száz kilogramm lenne az üzemanyag, ez nem tudom mekkora helyen fér el. Az elektromos energiát a napelemekbõl nyerik, a naphoz közeli helyeken, azonban a marson túl már nem lennének képesek ellátni energiával azt az egységet, ami csak pár kilogrammos és az energiát alakítja át a megfelelõ feszültség szintekre, a hajtómû számára, ezért ott rádióizotópos erõforrásokat használnak, ami nem veszélytelen.


© [NST]Cifu2003. 12. 02.. 00:03||#80
Na itt a teljesen korrekt válasz ;)

Bár azt én is leírtam, hogy lényegében a napos oldalon energiát közöl a napfény, az árnyékos oldalon ellenben semmi ilyesmi nincs.
© mrzool2003. 11. 29.. 11:03||#77
"Volt nemreg tv-ben egy film, az amcsi holdraszallast akartak megismetelni, de nem jott ossze. Lenyeg nem volt aramuk futeni, majd szet fagytak az urhajoban."

Érdekes, akkor hogy hogy nem fagynak szét sem a Szojuzokban, sem az ûrsiklókban, sem az ISS-en? Nem kell ám mindent elhinni, ami a tv-ben van.:)
© Inquisitor2003. 11. 29.. 03:20||#76
A StarTrek-rõl meg annyit, hogy a forgatókönyv írók között volt egy-két atomfizikus, kvantumfizikus, stb.
Másrészt meg néhány fanatikus Trekkernek köszönhetõ az Enterprise ûrsikló vagy pont a Deep Space 1 elnevezése is :)
© Inquisitor2003. 11. 29.. 03:19||#75
"10 év alatt a plútóra jut ? hát abban mi olyan szenzációs ? LOOL
még ha 1 év lenne is húznám a számat, de 10..."
A Hold itt van egy köpésre, de az Európai Ûrkutatási Intézet ion-hajtómúves csodája (pár hete indult el) még is csak 15 hónap alatt ér oda. És mennyivel közelebb van mint a Plútó!!!
© Relax2003. 11. 28.. 13:36||#73
idealista vagyok nem szocialis munkas...persze az ebben rejlo kulombsegek feleslegesnek tuno kielemzeset a te esetedben jogosnak erzem, latvan a megrogzott fogalomzavarbol eredo felszines elemzeseidet adott temaban.

Minden esetre ha nem mindenkivel foglalkozol akkor ne hasznalj szamodra olyan idegen fogalmakat mint mondjuk az evolucio...
© Cat2003. 11. 28.. 08:42||#72
ahhoz tul sokan vagyunk, hogy mindenkivel foglalkozzon az ember, nemcsak az afrikai éhezõkre gondolok, hanem a hajléktalanoktól kezdve mindenkire
ezernyi emberélet sem lenne elegendõ ezeknek a problémáknak a megoldására, tehát nem is foglalkozok vele, sztm ez teljesen logikus
ha akarsz persze mehetsz szociális munkásnak, sok sikert hozzá
© Relax2003. 11. 28.. 03:19||#71
"az emberiség sosem lesz és sosem volt összetartó. Mindenki lexarja a másikat
ez nem is baj, ez az evolució alapelve"

Az evolucio alapelve a kenyszeru valtozasbol fakado alkalmazkodas. Amit te mondasz maximum a fatalizmus alapelve lehet. Persze nem allitom hogy nem igy van, de azt el kell fogadni hogy ez csak egy allomas, talan egy kihagyhatatlan lepcso.

Mindig mosolygok mikor latom hogy az ilyen techno hirek mint ez, milyen turelmetlen erzelmeket valtanak ki ebbol az eppen felnott generaciobol. Mindenki urhajokon akar mar kozlekedni bolygok kozott es meg annak a gondolatatol is kirazza a hideg, hogy esetleg az o eleteben meg az urbe sem juthat el...
Es ahogy a mindenki lexarja a masikat magatartas egy allapota az evolucionak, ugyan ugy ez az egyre hatarozottabban jelenlevo gondolkodas, vagy is mind jobban azza valik.
Meggyozodesem, hogy a vilagur ugyan azt a szerepet tolti be a fejlodes soran, mint annak idejen az ocean, mintegy akadaly, aminek a lekuzdesehez az evolucio hatasara folyamatosan valtozo kollektiv tudatnak tul kell jutni egy kritikus szinten. Ki tudja... talan a vilagur eseteben ez a szint pont az hogy mar senki se akarja lexarni a masikat.
© [NST]Cifu2003. 11. 27.. 23:53||#67
Azért a Kepleri/Newtoni-fizika, vagy olyan alapdolgok, mint a hang terjedésének hiánya az ûrben eléggé alaptudás-szint, nem?
A 'fiction' szó szép, de elötte csak ott van az a 'Science', márpedig szerintem sok Sci-Fi-nek nevezett filmet/sorozatot inkább (Space) Fantasy-nak kellene nevezni - lásd Star Wars vagy Star Trek. Ezeknek ugyanis annyi közük van a valósághoz, mint egy átlagos John Woo-filmnek...

Az Ion-hajtómûvek amúgy jelenleg az egyetlen reális lehetõséget képviselik a bolygóközi ûrutazásban szerintem. A napvitorla eléggé problémás, és a külsõ bolygókhoz már kevés, a nukleáris hajtómûvek politikailag túl problémásak, a lézerhajtás szintén csak egy írányú, és szvsz túl költséges (megfelelõ méretû lézert építeni és üzemelteni), a fúziós hajtómûvek pedig egyenlõre még ott sem tartanak, ahol most az ion-hajtómûvek....