SG.hu·

Megnyílt a világ első hidrogéntöltő-állomása

Izland csütörtökön nyitotta meg a világ első, a nagyközönség számára is elérhető hidrogén üzemanyag-töltőállomását, hogy tiszta energiával láthassa el a járműveket a környezetszennyező kőolaj-származékok helyett.

"Az átadás nagy lépés a hidrogént felhasználó társadalom felé" - nyilatkozott Izland kereskedelmi és ipari minisztere, Valdegur Sverrisdottir a Reykjavikban lezajlott megnyitó ünnepségen. A töltőállomás, melyet a holland Shell olajtársaság üzemeltet, az Európai Unió által is támogatott projekt keretei közt három DaimlerChrysler busz üzemanyag-felvételét látja el első lépésben.

Izland szeretne más hidrogénüzemű járműveket is forgalomba állítani, beleértve személygépkocsikat és hajókat, melyek csupán vizet juttatnak vissza a környezetbe, a kőolaj-származékok mérgező gázaival, többek közt a szén-dioxiddal ellentétben, amit a globális felmelegedés fő okozójának tartanak.


"A mai megnyitó rendkívül fontos mérföldkő a kereskedelmileg életképes hidrogén-jövő felé vezető úton" - nyilatkozott Jeroen van der Veer, a Holland Királyi Olajtársaság elnöke sajtótájékoztatóján.

A hidrogén technológiának azonban még mindig megvannak a korlátai, beleértve a magas költségeket és a hidrogén tárolási és elosztási problémáit. Az Egyesült Államok és az Európai Unió azok közé tartozik, akik közreműködnek a hidrogén üzemanyagként való hasznosítása felé vezető út kiszélesítésében. Izland tervei szerint két éven át teszteli a buszokat, valamint 2030-ig célkitűzésként határozták meg a megújítható energiaforrásokra, mint a geotermikus vagy a vízenergiára való teljes átállást.

A mostani hidrogén projekt teljes költsége - beleszámítva a három buszt is - 7 millió euró körüli összeg körül mozog, a norvég Norsk Hydro és az izlandi New Energy Ltd. közös vállalkozásában valósult meg, az Unió ECTOS programjának támogatásával. Az elkövetkezendő években a tervek szerint Hamburgban, Amszterdamban, Barcelonában, Londonban, Luxemburgban, Madridban, Portóban, Stockholmban és Stuttgartban jelennek meg hasonló töltőállomások és buszok.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© StarFist2003. 05. 06.. 09:31||#30
Ez így, ebben a formában nem igaz. Pl. a repülõrterek környékén igen komoly problémát jelentenek az oda beköltözõ madarak. Pedig ott van "zajszennyezés" rendesen.
A szélerõmûvek környezetében élõ állatok ugyanígy alkalmazkodnának és visszahódítanák az elhagyott életteret. Max. a létrejövõ új életközösség összetétele eltérne az eredetitõl.
© Tikal2003. 04. 29.. 12:22||#29
És szerinted melyik a veszélyesebb? (lásd most Paks)
Ha nem is 500, de néhány biztos elférne kis hazánkban, hisz ugy tudom valamelyik benelux államban is vannak ilyen szélerõmûvek.
Inkább egyx szélvihar döntse le az erõmüvet, mint akármilyen hiba az atomerõmûben...
A zajszennyezésrõl nem sokat tudok, hallottam rola keveset, nem tudom mekkora zajjal jár, mekora az a terület ami lakhatatlanná válik emiatt.
Mindenesetre továbbra is ugy látom jobban járnánk bio, szél és nap erõmüvekkel mint akármilyen fosszilissal vagy atommal.
© Deus Ex2003. 04. 28.. 23:19||#28
Talán nem is akkora baly, hogy egy mûszaki létesítmény környékén nem kooborolnak állatok, nem raknak fészket mindenféle madarak, és nem rágnak szét kábeleket édes kis rágcsálook. Az energia felhasználása során keletkezõ környezetszennyezés nem az energia szûkösségével magyarázható? Hiszen ha az energia olcsoo, akkor arra is jut keret, hogy a következményeket enyhítsük.
© Deus Ex2003. 04. 28.. 14:44||#24
Ingyen van, mindemellett nem kell a szelet használat elõtt kibányászni, tisztítani, dúsítani, szállítani, tárolni, a használt szél nem radioaktív, nem kell üvegbe önteni és sóbányákba dugni, nem akarják terrorísták elrabolni, és a környékbeliek sem tiltakoznak, ha az erõmû által kibocsátott szél átfúj a településükön, ezenkívül az egyszer majd elbontandó szélerõmûvek hulladékanyagának megközelítéséhez sem kell majd védõfelszerelés.

Félreértés ne essék, én is azt mondom, hogy inkább 500 atomerõmû, mint egy hagyományos tüzelõanyaggal mûködõ hõerõmû.

Talán az Élet és Tudomány foglalkozott a szélerõmûvekkel a Dunántúlon létesítendõ erõmû kapcsán, és ott egy roppant szimpatikus jellemzõt is leírtak. Nevezetesen azt, hogy míg egy hagyományos tüzelõanyaggal üzemelõ hõemrõmû a teljes élettartama alatt nem termeli ki a létesítéséhez szükséges energiát, addig a szélerõmû a felépítés energiaszükségletének huszonöt-harmincszorosát hozza vissza.
© Tikal2003. 04. 28.. 12:59||#22
Elõbb mond meg hol ne rakjunk😊)
Elég nagy ez az ország ahhoz hogy le lehessen tenni jonéhányat.
© Tikal2003. 04. 28.. 12:59||#21
Inkább 500 szélerõmû mint egy atom.
© Yetike2003. 04. 27.. 11:07||#19
Mo-n ti hol akartok szélerõmûvet lerakni?
© JTBM2003. 04. 27.. 09:40||#18
Kb. 8 év alatt hozza be az árát, ugyanis a szél ingyen van...
© Lazarus2003. 04. 27.. 01:50||#15
😄
© Laci732003. 04. 26.. 23:12||#14
Szerencsére repedezik a nagy kõolaj-monopólium. Az EU nagyon hamar felmérte, hogy teljesen kiszolgáltatott helyzetben van a kõolaj-utánpótlás szempontjából. Éppen ezért itt várhatóak legelõször a környezetbarát és akár sokkal hatékonyabb energiaforrás-megoldások.
Hajrá!