SG.hu·
Tranzisztor egyetlen szerves molekulából
Egy kis lépés a mikroszkópikus számítógépek megalkotásában az az új technológia, amellyel egyetlen szerves molekulát tranzisztorhoz hasonló működésre lehet bírni.
A tranzisztorok, mint elektronikus kapcsolók a számítógépek alapjait képző mikrochipek fő alkotóelemei. Egy, a Science folyóiartban megjelent cikk szerint a Bell Labs kutatói olyan, szerves molukulák ezreiből felépített rétegeket hoztak létre, amelyekben mindössze egy-két elektronikusan aktív komponens található. Az eljárás annak a technológiának a továbbfejlesztett változata, amelyet a Bell Labs kutatói alig egy hónapja jelentettek be. A kutatók akkor egy olyan szerves molekulákból álló réteg megalkotásáról számoltak be, amely mindössze egy molekulasor vastag, és egyszerűbb áramkörök formálhatók rajta.
A legújabb technológiában a kémiai eljárást olymódon módosították a Bell Labs kutatói, hogy az azonos szerkezetű molekularétegre épüljön, de mindössze egy-két aktív molekula, úgynevezett "thiol" szolgáljon a tranzisztor alapjául. Jan Hendrik Schon, a kutatások vezetője elmondta, hogy a kutatócsoportnak sikerült azonosítani az aktív thiolokat az inaktív molekulák ezrei között, de egyelőre még nem sikerült azokat "kivágni" és egymáshoz kapcsolni, áramkört formálva. - Mindez egyelőre csak egy gyakorlati példa, hogy a feladatot egyetlen molekula is képes elvégezni - mondta Hendrik Schon. - Nincs eszközünk ahhoz, hogy a molekulát a megfelelő helyre tegyük.
Lucent Technologies Inc. kutatólaboratóriumaként működő Bell Labs volt a tranzisztor kifejlesztője, és 1925 óta mintegy 28 ezer szabadalmat jegyeztetett be.
A tranzisztorok, mint elektronikus kapcsolók a számítógépek alapjait képző mikrochipek fő alkotóelemei. Egy, a Science folyóiartban megjelent cikk szerint a Bell Labs kutatói olyan, szerves molukulák ezreiből felépített rétegeket hoztak létre, amelyekben mindössze egy-két elektronikusan aktív komponens található. Az eljárás annak a technológiának a továbbfejlesztett változata, amelyet a Bell Labs kutatói alig egy hónapja jelentettek be. A kutatók akkor egy olyan szerves molekulákból álló réteg megalkotásáról számoltak be, amely mindössze egy molekulasor vastag, és egyszerűbb áramkörök formálhatók rajta.
A legújabb technológiában a kémiai eljárást olymódon módosították a Bell Labs kutatói, hogy az azonos szerkezetű molekularétegre épüljön, de mindössze egy-két aktív molekula, úgynevezett "thiol" szolgáljon a tranzisztor alapjául. Jan Hendrik Schon, a kutatások vezetője elmondta, hogy a kutatócsoportnak sikerült azonosítani az aktív thiolokat az inaktív molekulák ezrei között, de egyelőre még nem sikerült azokat "kivágni" és egymáshoz kapcsolni, áramkört formálva. - Mindez egyelőre csak egy gyakorlati példa, hogy a feladatot egyetlen molekula is képes elvégezni - mondta Hendrik Schon. - Nincs eszközünk ahhoz, hogy a molekulát a megfelelő helyre tegyük.
Lucent Technologies Inc. kutatólaboratóriumaként működő Bell Labs volt a tranzisztor kifejlesztője, és 1925 óta mintegy 28 ezer szabadalmat jegyeztetett be.