SG.hu·
Egy német robotikai vállalat MI segítségével alakítaná át Európa iparát
A német Neura azon vállalatok közé tartozik, amelyek élen járnak a mesterséges intelligencia robotikában történő alkalmazására irányuló törekvésekben. Az általuk elért eredmények kulcsfontosságúak lehetnek annak szempontjából, hogy Európa képes lesz-e felzárkózni Kínához.
A Neura Robotics nem tartozik a széles körben ismert vállalatok közé. Még a németországi Metzingen városának sem ez a legismertebb cége, hiszen a 22 ezer lakosú település a Hugo Boss divatmárkának is otthont ad. A Neura alapítója, David Reger azonban néhány hónap alatt a világ legbefolyásosabb technológiai vállalatai közül többnek, köztük az Nvidiának és az Amazonnak a befektetéseit is megszerezte, emellett meghívást kapott arra, hogy találkozzon Európa három legnagyobb gazdaságának vezetőivel. „Már nem vagyunk elég hatékonyak” - mondta Reger, aki júniusban akár 1,4 milliárd dollárnyi finanszírozást is bevont. „De hiszek abban, hogy ezen lehet változtatni.”
A vállalat felemelkedése jól mutatja, milyen jelentőséggel bír a mesterséges intelligencia és a robotika. Ezek a technológiák segíthetnek Európának átalakítani válságban lévő feldolgozóiparát, és felvenni a versenyt a kínai konkurenciával. A Neura azok közé a vállalatok közé tartozik, amelyek az európai erőfeszítések élvonalában haladnak, és igyekeznek kiaknázni azokat a gazdasági előnyöket, amelyeket az MI kínálhat, miközben a digitális világból a fizikai világba is átlép. Egyelőre nem világos, hogy az MI-vel működtetett robotok képesek lesznek-e beváltani a hozzájuk fűzött reményeket. A vállalatoknak meg kell tanítaniuk őket összetett feladatok elvégzésére, ami hatalmas mennyiségű adat összegyűjtését teszi szükségessé.
Az európai robotok száma ráadásul messze elmarad a versenytársakétól. Kína már 2,3 millió ipari robotot állított üzembe, amivel a világ teljes iparirobot-állományának csaknem felét adja, most pedig a következő fejlődési szakasz felé fordul. Az évtizedek óta ismétlődő feladatok elvégzésére használt, többnyire egykarú gépekkel szemben a robotok következő generációja várhatóan látni, hallani és érezni is képes lesz, és ami a legfontosabb, tanulni is fog.
A cég stratégiájának egyik kulcseleme a müncheni repülőtér szélén található technológiai központ. A létesítményben akár száz humanoid és más típusú robot dolgozik éjjel-nappal, egy a hét minden napján zajló képzési programban. Egy közelmúltbeli reggelen, egy nappal azután, hogy Berlinben üzleti vezetőkkel együtt részt vett egy Friedrich Merz német kancellárral és Andy Burnham brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen, Reger első alkalommal engedett be újságírót a „robotedzőterembe”. A kormányzati vezetőkkel tartott találkozókról nem kívánt részleteket közölni.
A 38 éves Reger fekete zakót, fekete inget és fekete nadrágot viselt, amikor bemutatta a csapatot. A robotok autóalkatrészeket emeltek fel, majd konténerekbe helyezték azokat, dobozokat raktak egymásra, és más feladatokat is elvégeztek. Eközben az őket távolról irányító emberi oktatók mozdulatait utánozták. Az egyik robot azt gyakorolta, hogyan szorítson rá erősebben egy pohárra, és azt is tanulta, miként reagáljon, amikor vizet töltenek bele.
Amikor az egyik robot elsajátít egy új képességet, valamennyi robot okosabbá válik, mivel az adatokat egy felhőalapú platformra, egyfajta közös agyba táplálják be. A Neura több tucat autóipari, logisztikai, gyógyszeripari és más vállalatot nyert meg arra, hogy saját robotjaikat is ebben az edzőteremben tanítsák, de a cégek nevét nem kívánta elárulni. A vállalat vezetője szerint több mint 2600 vállalat és szervezet jelentkezett, hogy helyet kapjon valamelyik létesítményben. A Müncheni Műszaki Egyetemmel közösen kifejlesztett képzőközpont egy átfogóbb terv része. A Neura az év végéig öt robotedzőtermet szeretne működtetni világszerte, köztük egyet a kínai Hangcsouban, amely már megnyílt. Ezt további tíz létesítmény követheti.
Az interneten fellelhető hatalmas adatmennyiségen betanított generatív MI-modellekkel ellentétben a fizikai MI működéséhez költséges, valós környezetből származó adatok összegyűjtésére van szükség. Reger ezt az úszás megtanulásához hasonlította. Nem elég egyszerűen úszásról szóló videókat nézni, be kell menni a vízbe. A medencék többségét azonban Kína építi. Az Interact Analysis tanácsadó cég adatai szerint Kínában több mint 90 humanoidrobot-adatgyűjtő központ működik. Az állami támogatással ösztönzött és a nyugdíjba vonuló dolgozók pótlásának szükségessége által hajtott programban egyelőre semmi sem utal a lendület csökkenésére. Legalább további 50 létesítmény fejlesztése van folyamatban. Európában tíznél is kevesebb ilyen központ működik.
Nem csupán a kínai program mérete kelt feltűnést. Augusztusban egy kínai humanoid robot megdöntötte Usain Bolt 100 méteres síkfutásban elért rekordját, miközben Pekingben több tucat másik robot félmaratont futott. A Párizsi Autószalonon a kínai Agibot által fejlesztett robotok Dua Lipa „Levitating” című dalára táncoltak. „A képességeik vitathatatlanok, de különösen a humanoidok területén sok minden abból áll, amit mi inkább szórakoztató robotoknak neveznénk, nem pedig ipari robotoknak” - mondta Arnaud Robert, a svájci Hexagon Robotics elnöke.
A vállalat egy kísérleti projekt keretében a BMW-vel dolgozik együtt a német autógyártó egyik lipcsei üzemében. Robert szerint ez lehetőséget teremt az európai vállalatok számára. Az MI-vel működő robotok most először jelennek meg az európai gyártóüzemekben, és Németország válik a legfontosabb betanítási terepükké. A tervek szerint a jövő év első negyedévében már a BMW üzemében is bekapcsolódnak a termelésbe a robotok. A müncheni székhelyű Agile Robots többek között a Google DeepMinddal dolgozik együtt. Egy másik vállalat, a Humanoid azt tervezi, hogy 2026 végéig robotokat integrál a német autóipari beszállító, a Schaeffler működésébe.
Miközben a Neura továbbfejleszti robotedzőtermeit, egy másik beszállítóval, a Bosch-sal és más vállalatokkal is együttműködik. Ennek keretében több mint ezer dolgozót szerelnek fel érzékelőkkel ellátott ruhákkal, hogy a szokásos műszakjaik során rögzíteni tudják mozgásukat és más adatokat gyűjthessenek róluk. Az európai vállalatok azt szeretnék, ha a technológiafejlesztés terén elért eredményeiket az alapján ítélnék meg, hogy képesek-e kézzelfogható eredményeket felmutatni. Ehhez azonban bizonyítaniuk kell, hogy robotjaik biztonságosan és hatékonyan működnek, méghozzá olyan alacsony költségek mellett, amelyek gazdaságilag is életképessé teszik őket.
Az előrejelzések szerint a gyárakban, raktárakban, kórházakban és szállodákban alkalmazott intelligens robotok kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy az országok megbirkózzanak az elöregedő népesség és a csökkenő munkaerő okozta kihívásokkal. Zornitsa Todorova, a Barclays kutatója szerint a világszerte alkalmazott humanoid robotok száma a tavalyi 15 ezerről 2030-ra akár egymillióra is emelkedhet, amennyiben csökkennek a költségek, és a technológia nem ütközik szabályozási akadályokba. „A következő tíz év a robotok évtizede lesz, és jelenleg úgy tűnik, hogy ez az évtized Kínáé lehet” - mondta Todorova. Hozzátette ugyanakkor, hogy Európa biztonságra helyezett hangsúlya és a hardverek, például a robotok mozgását lehetővé tevő működtetőegységek terén felhalmozott szakértelme versenyelőnyt jelenthet.
A Neura az idén több jelentős vállalattól is finanszírozást szerzett, köztük meglévő partnereitől, az Nvidiától és az Amazontól. A befektetési kört a Tether vezette, amely egy több mint 180 milliárd dollárra értékelt kriptovaluta-vállalat, és amelynek tevékenységét törvényhozók és szabályozó hatóságok is vizsgálat alá vonták. A Neura közölte, hogy az 1,4 milliárd dolláros összeg egy része olyan mérföldkövek eléréséhez kötődik, amelyek teljesítése a vállalat szerint a terveknek megfelelően halad.
Reger Metzingen városától mintegy 80 kilométerre, Rottweilben nőtt fel, tizenegy testvér közül a legidősebbként. Arról álmodott, hogy külföldön él majd, és végül Kaliforniába költözik. A Szilícium-völgyben azonban nem informatikai állásban kezdte pályafutását, hanem egy keresztény szervezetnél dolgozott San Franciscóban, ahol hajléktalan embereknek segített. Miután hazatért, jobban megismerte és értékelni kezdte Európát, valamint annak egészségügyi és szociális ellátórendszereit. Egyetem helyett önállóan tanulta meg a mérnöki ismereteket, majd Svájcban kapott munkát, ahol megépítette első robotjait.
Reger, aki szeptemberben Emmanuel Macron francia elnökkel is találkozott, elmondta, hogy „Európa legnagyobb adófizetőjévé” szeretne válni. Ehhez az MI-t és a robotikát ötvözné, hogy olyan gazdasági hajtóerőt hozzon létre Európa számára, amely még az autóiparnál is nagyobb lehet. Szerinte súlyos következményekkel járna, ha Európa nem tudná kiaknázni az ezekben a technológiákban rejlő előnyöket. „Ez verseny” - mondta Reger. „Ha azt látjuk, hogy más országok a robotikának köszönhetően hatékonyabbá válnak, mi pedig nem, akkor nagyon nehéz lesz kilábalnunk ebből a helyzetből.”
A Neura Robotics nem tartozik a széles körben ismert vállalatok közé. Még a németországi Metzingen városának sem ez a legismertebb cége, hiszen a 22 ezer lakosú település a Hugo Boss divatmárkának is otthont ad. A Neura alapítója, David Reger azonban néhány hónap alatt a világ legbefolyásosabb technológiai vállalatai közül többnek, köztük az Nvidiának és az Amazonnak a befektetéseit is megszerezte, emellett meghívást kapott arra, hogy találkozzon Európa három legnagyobb gazdaságának vezetőivel. „Már nem vagyunk elég hatékonyak” - mondta Reger, aki júniusban akár 1,4 milliárd dollárnyi finanszírozást is bevont. „De hiszek abban, hogy ezen lehet változtatni.”
A vállalat felemelkedése jól mutatja, milyen jelentőséggel bír a mesterséges intelligencia és a robotika. Ezek a technológiák segíthetnek Európának átalakítani válságban lévő feldolgozóiparát, és felvenni a versenyt a kínai konkurenciával. A Neura azok közé a vállalatok közé tartozik, amelyek az európai erőfeszítések élvonalában haladnak, és igyekeznek kiaknázni azokat a gazdasági előnyöket, amelyeket az MI kínálhat, miközben a digitális világból a fizikai világba is átlép. Egyelőre nem világos, hogy az MI-vel működtetett robotok képesek lesznek-e beváltani a hozzájuk fűzött reményeket. A vállalatoknak meg kell tanítaniuk őket összetett feladatok elvégzésére, ami hatalmas mennyiségű adat összegyűjtését teszi szükségessé.
Az európai robotok száma ráadásul messze elmarad a versenytársakétól. Kína már 2,3 millió ipari robotot állított üzembe, amivel a világ teljes iparirobot-állományának csaknem felét adja, most pedig a következő fejlődési szakasz felé fordul. Az évtizedek óta ismétlődő feladatok elvégzésére használt, többnyire egykarú gépekkel szemben a robotok következő generációja várhatóan látni, hallani és érezni is képes lesz, és ami a legfontosabb, tanulni is fog.
A cég stratégiájának egyik kulcseleme a müncheni repülőtér szélén található technológiai központ. A létesítményben akár száz humanoid és más típusú robot dolgozik éjjel-nappal, egy a hét minden napján zajló képzési programban. Egy közelmúltbeli reggelen, egy nappal azután, hogy Berlinben üzleti vezetőkkel együtt részt vett egy Friedrich Merz német kancellárral és Andy Burnham brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen, Reger első alkalommal engedett be újságírót a „robotedzőterembe”. A kormányzati vezetőkkel tartott találkozókról nem kívánt részleteket közölni.
A 38 éves Reger fekete zakót, fekete inget és fekete nadrágot viselt, amikor bemutatta a csapatot. A robotok autóalkatrészeket emeltek fel, majd konténerekbe helyezték azokat, dobozokat raktak egymásra, és más feladatokat is elvégeztek. Eközben az őket távolról irányító emberi oktatók mozdulatait utánozták. Az egyik robot azt gyakorolta, hogyan szorítson rá erősebben egy pohárra, és azt is tanulta, miként reagáljon, amikor vizet töltenek bele.
Amikor az egyik robot elsajátít egy új képességet, valamennyi robot okosabbá válik, mivel az adatokat egy felhőalapú platformra, egyfajta közös agyba táplálják be. A Neura több tucat autóipari, logisztikai, gyógyszeripari és más vállalatot nyert meg arra, hogy saját robotjaikat is ebben az edzőteremben tanítsák, de a cégek nevét nem kívánta elárulni. A vállalat vezetője szerint több mint 2600 vállalat és szervezet jelentkezett, hogy helyet kapjon valamelyik létesítményben. A Müncheni Műszaki Egyetemmel közösen kifejlesztett képzőközpont egy átfogóbb terv része. A Neura az év végéig öt robotedzőtermet szeretne működtetni világszerte, köztük egyet a kínai Hangcsouban, amely már megnyílt. Ezt további tíz létesítmény követheti.
Az interneten fellelhető hatalmas adatmennyiségen betanított generatív MI-modellekkel ellentétben a fizikai MI működéséhez költséges, valós környezetből származó adatok összegyűjtésére van szükség. Reger ezt az úszás megtanulásához hasonlította. Nem elég egyszerűen úszásról szóló videókat nézni, be kell menni a vízbe. A medencék többségét azonban Kína építi. Az Interact Analysis tanácsadó cég adatai szerint Kínában több mint 90 humanoidrobot-adatgyűjtő központ működik. Az állami támogatással ösztönzött és a nyugdíjba vonuló dolgozók pótlásának szükségessége által hajtott programban egyelőre semmi sem utal a lendület csökkenésére. Legalább további 50 létesítmény fejlesztése van folyamatban. Európában tíznél is kevesebb ilyen központ működik.
Nem csupán a kínai program mérete kelt feltűnést. Augusztusban egy kínai humanoid robot megdöntötte Usain Bolt 100 méteres síkfutásban elért rekordját, miközben Pekingben több tucat másik robot félmaratont futott. A Párizsi Autószalonon a kínai Agibot által fejlesztett robotok Dua Lipa „Levitating” című dalára táncoltak. „A képességeik vitathatatlanok, de különösen a humanoidok területén sok minden abból áll, amit mi inkább szórakoztató robotoknak neveznénk, nem pedig ipari robotoknak” - mondta Arnaud Robert, a svájci Hexagon Robotics elnöke.
A vállalat egy kísérleti projekt keretében a BMW-vel dolgozik együtt a német autógyártó egyik lipcsei üzemében. Robert szerint ez lehetőséget teremt az európai vállalatok számára. Az MI-vel működő robotok most először jelennek meg az európai gyártóüzemekben, és Németország válik a legfontosabb betanítási terepükké. A tervek szerint a jövő év első negyedévében már a BMW üzemében is bekapcsolódnak a termelésbe a robotok. A müncheni székhelyű Agile Robots többek között a Google DeepMinddal dolgozik együtt. Egy másik vállalat, a Humanoid azt tervezi, hogy 2026 végéig robotokat integrál a német autóipari beszállító, a Schaeffler működésébe.
Miközben a Neura továbbfejleszti robotedzőtermeit, egy másik beszállítóval, a Bosch-sal és más vállalatokkal is együttműködik. Ennek keretében több mint ezer dolgozót szerelnek fel érzékelőkkel ellátott ruhákkal, hogy a szokásos műszakjaik során rögzíteni tudják mozgásukat és más adatokat gyűjthessenek róluk. Az európai vállalatok azt szeretnék, ha a technológiafejlesztés terén elért eredményeiket az alapján ítélnék meg, hogy képesek-e kézzelfogható eredményeket felmutatni. Ehhez azonban bizonyítaniuk kell, hogy robotjaik biztonságosan és hatékonyan működnek, méghozzá olyan alacsony költségek mellett, amelyek gazdaságilag is életképessé teszik őket.
Az előrejelzések szerint a gyárakban, raktárakban, kórházakban és szállodákban alkalmazott intelligens robotok kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy az országok megbirkózzanak az elöregedő népesség és a csökkenő munkaerő okozta kihívásokkal. Zornitsa Todorova, a Barclays kutatója szerint a világszerte alkalmazott humanoid robotok száma a tavalyi 15 ezerről 2030-ra akár egymillióra is emelkedhet, amennyiben csökkennek a költségek, és a technológia nem ütközik szabályozási akadályokba. „A következő tíz év a robotok évtizede lesz, és jelenleg úgy tűnik, hogy ez az évtized Kínáé lehet” - mondta Todorova. Hozzátette ugyanakkor, hogy Európa biztonságra helyezett hangsúlya és a hardverek, például a robotok mozgását lehetővé tevő működtetőegységek terén felhalmozott szakértelme versenyelőnyt jelenthet.
A Neura az idén több jelentős vállalattól is finanszírozást szerzett, köztük meglévő partnereitől, az Nvidiától és az Amazontól. A befektetési kört a Tether vezette, amely egy több mint 180 milliárd dollárra értékelt kriptovaluta-vállalat, és amelynek tevékenységét törvényhozók és szabályozó hatóságok is vizsgálat alá vonták. A Neura közölte, hogy az 1,4 milliárd dolláros összeg egy része olyan mérföldkövek eléréséhez kötődik, amelyek teljesítése a vállalat szerint a terveknek megfelelően halad.
Reger Metzingen városától mintegy 80 kilométerre, Rottweilben nőtt fel, tizenegy testvér közül a legidősebbként. Arról álmodott, hogy külföldön él majd, és végül Kaliforniába költözik. A Szilícium-völgyben azonban nem informatikai állásban kezdte pályafutását, hanem egy keresztény szervezetnél dolgozott San Franciscóban, ahol hajléktalan embereknek segített. Miután hazatért, jobban megismerte és értékelni kezdte Európát, valamint annak egészségügyi és szociális ellátórendszereit. Egyetem helyett önállóan tanulta meg a mérnöki ismereteket, majd Svájcban kapott munkát, ahol megépítette első robotjait.
Reger, aki szeptemberben Emmanuel Macron francia elnökkel is találkozott, elmondta, hogy „Európa legnagyobb adófizetőjévé” szeretne válni. Ehhez az MI-t és a robotikát ötvözné, hogy olyan gazdasági hajtóerőt hozzon létre Európa számára, amely még az autóiparnál is nagyobb lehet. Szerinte súlyos következményekkel járna, ha Európa nem tudná kiaknázni az ezekben a technológiákban rejlő előnyöket. „Ez verseny” - mondta Reger. „Ha azt látjuk, hogy más országok a robotikának köszönhetően hatékonyabbá válnak, mi pedig nem, akkor nagyon nehéz lesz kilábalnunk ebből a helyzetből.”