SG.hu·
Hasznos segítőtárs vagy csak újabb stresszforrás az alváskövető?
Ma már az amerikaiak közel fele és a britek mintegy 40 százaléka használ okosórát, okosgyűrűt, telefonos alkalmazást vagy valamilyen hasonló eszközt az alvása nyomon követésére. De vajon mennyire pontosak ezek a kütyük, és valóban jobban alszanak-e azok, akik használják őket?
A nem megfelelő mennyiségű alvás számos egészségügyi problémát okozhat, a demenciától kezdve a cukorbetegségig. A Nature folyóiratban megjelent új kutatás szerint U alakú kapcsolat figyelhető meg az emberek alvásideje és a biológiai öregedés mutatói között. A kutatók az Egyesült Királyság Biobank adatbázisát használták, amely nagyjából 500 ezer ember egészségügyi és életmódbeli adatait tartalmazza. Azoknál, akik éjszakánként 6,4 és 7,8 óra közötti időt aludtak, az agy és a test öregedése lassabbnak tűnt, mint azoknál, akik ennél többet vagy kevesebbet aludtak.
Az alváskövetők azt ígérik, hogy segítenek az embereknek elérni ezt az ideális tartományt. Az alkalmazások jellemzően a mozgást és a hangokat rögzítik, esetenként pedig a hangfelvételekből a légzésszámra is következtetnek. Az okosórák mozgást mérnek, és fotopletizmográfiát alkalmaznak, vagyis alacsony intenzitású fényt bocsátanak a bőrre, majd azt figyelik, mennyi fény verődik vissza. Ezt a módszert használják a szívritmus és a légzésszám becslésére. A gyűrűk gyakran a bőr hőmérsékletét is mérik.
A legtöbb alváskövető nagyon jól meg tudja különböztetni az alvást az ébrenléttől. Több kutatás is összehasonlította őket a poliszomnográfiával, amely elektródák segítségével rögzíti a szemmozgásokat, az agyi aktivitást, az izomtónust és a szívritmust, és amely az alvás mérésének arany standardja. Egy 2024-ben a Sensors szakfolyóiratban megjelent tanulmány három népszerű hordható alváskövetőt vizsgált, és azt találta, hogy mindegyik az esetek körülbelül 95 százalékában egyezett a poliszomnográfiával az alvás és az ébrenlét megkülönböztetésében az éjszaka során.
Amikor azonban az alvás különböző szakaszainak azonosításáról van szó, a követők már kevésbé pontosak. A pihentető alvás feltétele, hogy a szervezet ciklikusan váltogassa a gyors szemmozgásos, úgynevezett REM alvást - amely során az álmok jelentős része keletkezik -, valamint a nem REM alvás több szakaszát, amelyek a könnyű alvástól a mély alvásig terjednek. A hordható eszközök az alvási szakaszok besorolásában csak az esetek körülbelül 50-80 százalékában egyeznek a poliszomnográfiával. Rebecca Robbins, a Harvard Orvosi Karának alváskutatója, aki az egyik vizsgálatban is részt vett, ezt nagyjából egy közepes és jó közötti iskolai osztályzatnak felelteti meg. Nem kiemelkedő eredmény, mégis sok eszköz ezeket az adatokat is felhasználja az alváspontszám kiszámításakor.
Az alváskövetők hiányosságai ellenére a legtöbb alváskutató és terapeuta pozitívan tekint rájuk. Dr. Robbins szerint ezek az eszközök pontosabb és objektívebb képet adnak arról, hogy valójában mennyit aludt valaki, és akár azt is megmutathatják, hogy az illető valójában elegendő pihenést kap. Emellett úgy tűnik, hogy javítják az alvási szokásokat is. Az Amerikai Alvásorvostani Akadémia felmérése szerint az alváskövetőt használó felnőttek 55 százaléka arról számolt be, hogy a kapott adatok hatására megváltoztatta a viselkedését. Egy kisebb, a Journal of Clinical Sleep Medicine folyóiratban 2020-ban megjelent kutatás pedig azt találta, hogy már egy hét alváskövető-használat is javította a résztvevők által érzékelt alvásminőséget.
A túl sok adatnak azonban lehetnek árnyoldalai is. Az egészséges táplálkozással vagy a testmozgással ellentétben az alvásra fordított túlzott figyelem és erőfeszítés akár vissza is üthet. Az alvásukat követő emberek akár 30 százaléka is arról számol be, hogy szorongást érez az összegyűjtött adatok miatt. A kutatók ezt a jelenséget ortoszomniának nevezik. A rossz alvás miatti aggodalom az álmatlan éjszakák egyik leggyakoribb oka, és csak a pénzügyi gondok előzik meg gyakoriságban. Az alvási adatok miatt azonban nem érdemes álmatlanul tölteni az éjszakákat, mert létezik egy egyszerű alternatíva az alváskövetéssel szemben: annak legjobb mérőszáma, hogy milyen volt az éjszaka, az, hogy az ember kipihenten ébred-e fel.
A nem megfelelő mennyiségű alvás számos egészségügyi problémát okozhat, a demenciától kezdve a cukorbetegségig. A Nature folyóiratban megjelent új kutatás szerint U alakú kapcsolat figyelhető meg az emberek alvásideje és a biológiai öregedés mutatói között. A kutatók az Egyesült Királyság Biobank adatbázisát használták, amely nagyjából 500 ezer ember egészségügyi és életmódbeli adatait tartalmazza. Azoknál, akik éjszakánként 6,4 és 7,8 óra közötti időt aludtak, az agy és a test öregedése lassabbnak tűnt, mint azoknál, akik ennél többet vagy kevesebbet aludtak.
Az alváskövetők azt ígérik, hogy segítenek az embereknek elérni ezt az ideális tartományt. Az alkalmazások jellemzően a mozgást és a hangokat rögzítik, esetenként pedig a hangfelvételekből a légzésszámra is következtetnek. Az okosórák mozgást mérnek, és fotopletizmográfiát alkalmaznak, vagyis alacsony intenzitású fényt bocsátanak a bőrre, majd azt figyelik, mennyi fény verődik vissza. Ezt a módszert használják a szívritmus és a légzésszám becslésére. A gyűrűk gyakran a bőr hőmérsékletét is mérik.
A legtöbb alváskövető nagyon jól meg tudja különböztetni az alvást az ébrenléttől. Több kutatás is összehasonlította őket a poliszomnográfiával, amely elektródák segítségével rögzíti a szemmozgásokat, az agyi aktivitást, az izomtónust és a szívritmust, és amely az alvás mérésének arany standardja. Egy 2024-ben a Sensors szakfolyóiratban megjelent tanulmány három népszerű hordható alváskövetőt vizsgált, és azt találta, hogy mindegyik az esetek körülbelül 95 százalékában egyezett a poliszomnográfiával az alvás és az ébrenlét megkülönböztetésében az éjszaka során.
Amikor azonban az alvás különböző szakaszainak azonosításáról van szó, a követők már kevésbé pontosak. A pihentető alvás feltétele, hogy a szervezet ciklikusan váltogassa a gyors szemmozgásos, úgynevezett REM alvást - amely során az álmok jelentős része keletkezik -, valamint a nem REM alvás több szakaszát, amelyek a könnyű alvástól a mély alvásig terjednek. A hordható eszközök az alvási szakaszok besorolásában csak az esetek körülbelül 50-80 százalékában egyeznek a poliszomnográfiával. Rebecca Robbins, a Harvard Orvosi Karának alváskutatója, aki az egyik vizsgálatban is részt vett, ezt nagyjából egy közepes és jó közötti iskolai osztályzatnak felelteti meg. Nem kiemelkedő eredmény, mégis sok eszköz ezeket az adatokat is felhasználja az alváspontszám kiszámításakor.
Az alváskövetők hiányosságai ellenére a legtöbb alváskutató és terapeuta pozitívan tekint rájuk. Dr. Robbins szerint ezek az eszközök pontosabb és objektívebb képet adnak arról, hogy valójában mennyit aludt valaki, és akár azt is megmutathatják, hogy az illető valójában elegendő pihenést kap. Emellett úgy tűnik, hogy javítják az alvási szokásokat is. Az Amerikai Alvásorvostani Akadémia felmérése szerint az alváskövetőt használó felnőttek 55 százaléka arról számolt be, hogy a kapott adatok hatására megváltoztatta a viselkedését. Egy kisebb, a Journal of Clinical Sleep Medicine folyóiratban 2020-ban megjelent kutatás pedig azt találta, hogy már egy hét alváskövető-használat is javította a résztvevők által érzékelt alvásminőséget.
A túl sok adatnak azonban lehetnek árnyoldalai is. Az egészséges táplálkozással vagy a testmozgással ellentétben az alvásra fordított túlzott figyelem és erőfeszítés akár vissza is üthet. Az alvásukat követő emberek akár 30 százaléka is arról számol be, hogy szorongást érez az összegyűjtött adatok miatt. A kutatók ezt a jelenséget ortoszomniának nevezik. A rossz alvás miatti aggodalom az álmatlan éjszakák egyik leggyakoribb oka, és csak a pénzügyi gondok előzik meg gyakoriságban. Az alvási adatok miatt azonban nem érdemes álmatlanul tölteni az éjszakákat, mert létezik egy egyszerű alternatíva az alváskövetéssel szemben: annak legjobb mérőszáma, hogy milyen volt az éjszaka, az, hogy az ember kipihenten ébred-e fel.