SG.hu
Olaszország mérges a britekre, mert nem osztják meg vadászgép-technológiájukat
Guido Crosetto védelmi miniszter szerint Nagy-Britannia nem osztja meg teljes mértékben a technológiákat Olaszországgal és Japánnal az új vadászrepülőgép kifejlesztésére irányuló nagyszabású projektben, és sürgette Londont, hogy döntse le az „önzés gátjait”.
Nagy-Britannia, Olaszország és Japán tavaly jelentette be, hogy közös vállalatot hoz létre egy sugárhajtású repülőgép kifejlesztésére, ami előrelépés az eredetileg 2022-ben kötött megállapodásukhoz képest. A brit BAE Systems, az olasz Leonardo, a japán Aircraft Industrial Enhancement (JAIEC) egyenként 33,3%-os részesedéssel rendelkezik majd. A Reutersnek adott interjújában Crosetto hangsúlyozta a Globális Harci Légi Program (GCAP) fontosságát, amelynek célja, hogy 2035-ig egy a legfejlettebb technológiákat magában foglaló repülőgépet fejlesszenek ki. A védelmi miniszter, aki Giorgia Meloni miniszterelnök jobboldali Testvérek Olaszországért pártjának magas rangú tagja azt mondta, hogy a közös beruházások során a technológia megosztása kulcsfontosságú a „komoly kapcsolat” szempontjából.
„Nincs többé senki, akit első és másodosztályúnak lehet tekinteni, és aki régi örökségeket akar védeni” - mondta. "Le kell bontani az önzés néhány korlátját. Olaszország teljesen lebontotta őket, Japán majdnem teljesen. Nekem úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyság sokkal vonakodóbb ezt megtenni, és ez hiba, mert az önzés a nemzetek legnagyobb ellensége.” Konkrétumokat nem mondott arról, hogy a britek milyen technológiákat tartanak vissza.
A brit védelmi minisztérium (MoD), amelyet Crosetto megjegyzéseiről kérdeztek, azt mondta, hogy a GCAP „a közös programok erejének mintapéldája”. "Az általunk fejlesztett technológiák és a közösen kialakított képességek a tudomány és a mérnöki teljesítmények élvonalába tartoznak” - mondta a védelmi minisztérium szóvivője. "Közösen a világ egyik legfejlettebb vadászrepülőgépét fogjuk a levegőbe emelni”.
Róma támogatja, hogy Szaúd-Arábia csatlakozzon a programhoz, amelyet Crosetto példának nevezett arra, hogy a védelmi együttműködést ki lehet terjeszteni Európán kívüli országokra is. "Japán beválasztása kulcsfontosságú volt ebből a szempontból, és az lenne Szaúd-Arábia is, amelynek szüksége van a technológiai fejlődésre, és több erőforrás áll rendelkezésére, mint a mi három országunknak” - mondta.
Nagy-Britannia, Olaszország és Japán tavaly jelentette be, hogy közös vállalatot hoz létre egy sugárhajtású repülőgép kifejlesztésére, ami előrelépés az eredetileg 2022-ben kötött megállapodásukhoz képest. A brit BAE Systems, az olasz Leonardo, a japán Aircraft Industrial Enhancement (JAIEC) egyenként 33,3%-os részesedéssel rendelkezik majd. A Reutersnek adott interjújában Crosetto hangsúlyozta a Globális Harci Légi Program (GCAP) fontosságát, amelynek célja, hogy 2035-ig egy a legfejlettebb technológiákat magában foglaló repülőgépet fejlesszenek ki. A védelmi miniszter, aki Giorgia Meloni miniszterelnök jobboldali Testvérek Olaszországért pártjának magas rangú tagja azt mondta, hogy a közös beruházások során a technológia megosztása kulcsfontosságú a „komoly kapcsolat” szempontjából.
„Nincs többé senki, akit első és másodosztályúnak lehet tekinteni, és aki régi örökségeket akar védeni” - mondta. "Le kell bontani az önzés néhány korlátját. Olaszország teljesen lebontotta őket, Japán majdnem teljesen. Nekem úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyság sokkal vonakodóbb ezt megtenni, és ez hiba, mert az önzés a nemzetek legnagyobb ellensége.” Konkrétumokat nem mondott arról, hogy a britek milyen technológiákat tartanak vissza.
A brit védelmi minisztérium (MoD), amelyet Crosetto megjegyzéseiről kérdeztek, azt mondta, hogy a GCAP „a közös programok erejének mintapéldája”. "Az általunk fejlesztett technológiák és a közösen kialakított képességek a tudomány és a mérnöki teljesítmények élvonalába tartoznak” - mondta a védelmi minisztérium szóvivője. "Közösen a világ egyik legfejlettebb vadászrepülőgépét fogjuk a levegőbe emelni”.
Róma támogatja, hogy Szaúd-Arábia csatlakozzon a programhoz, amelyet Crosetto példának nevezett arra, hogy a védelmi együttműködést ki lehet terjeszteni Európán kívüli országokra is. "Japán beválasztása kulcsfontosságú volt ebből a szempontból, és az lenne Szaúd-Arábia is, amelynek szüksége van a technológiai fejlődésre, és több erőforrás áll rendelkezésére, mint a mi három országunknak” - mondta.