Gyurkity Péter

Másfél millió éves balta került elő

Ennek fő anyaga azonban eltér a megszokottól.

Brit kutatók arról számoltak be, hogy a homo erectus külsejét és kialakítását tekintve eltért attól, mint ahogy azt korábban elképzeltük, eközben viszont szakemberek egy másik csoportja az ugyanezen elődünk által használt ősrégi eszközre bukkant, amely eltér a hasonló példányoktól. A pontos okot még nem tudják, a lelet azonban mindenképpen érdekes.

A tanulmányt a Proceedings of the National Academy of Sciences oldalán tették közzé, ebben részletesen beszámolnak az Etiópia területén megtalált, nagyjából 1,4 millió évesre becsült kézi balta jellemzőiről. Az újabb balta előkerülése nem volt nagy meglepetés számukra, hiszen a Konso-Gardula néven ismert helyszín eddig is bejáratott lelőhelynek számított, itt viszont eddig kizárólag kőből készült példányokat ástak elő, miközben a mostani változat egyértelműen csontból készült. Ezzel sorrendben mindössze a második ilyen alkalmatosság került elő a homo erectus eszköztárából, bár azt még nem tudják, hogy az azt kialakító személy miért választotta a csontot a jóval keményebb és időtállóbb kő helyett.

Az eljárás a jelek szerint ugyanaz volt, itt egy másik (valószínűleg kőből készült), eszköz, egy kézi kalapács segítségével vették kezelésbe a minden bizonnyal korábban elejtett víziló combcsontját, amelyet addig ütöttek, ameddig egy kellően éles maradványt kaptak, lepattintva a számukra felesleges részeket. A mindössze 13 centiméteres, ovális objektum egyik felét ezt követően tovább élesítették, hasonlóan ahhoz, ahogy azt a kőeszközök esetében megszoktuk – egyetlen, határozott mozdulattal „nyesték le” a kisebb-nagyobb részeket, hogy egy kellően éles, a mindennapokban hasznosnak bizonyuló végeredményt kapjanak. Ezen egyébként jól látszik a használat nyoma, a töredezések, repedezések sorozata, ami pedig magát a használatot illeti, itt valószínűleg a további elejtett állatok feldarabolása lehetett az elsődleges cél.

Az ilyen és hasonló eszközök léte azt sugallja, hogy a homo erectus viszonylag intelligens volt, bár ahogy azt említettük, egyelőre nem tudjuk, hogy miért esett olykor a választás a csontra, amely ezáltal a kőeszközöket helyettesítette.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • VolJin #36
    1600 éve miért lett volna lehetetlen vasat önteni?
    Pusztán gazdaságilag nem volt célszerű, de a képen látható épület, azaz egy templom esetében a rongyrázási faktor nem elhanyagolható.
  • kvp #35
    "Másfél millió éves balta lehet az amit találtak egy kavics darab is. Az átlag ember csak azért fogadja el hogy az a kő darab amit lát egy balra mert szinte bele nevelték az emberekbe hogy így volt rég."

    Azert eleg nehez egy termeszetesen kopott kovet egy megmunkalttal osszeteveszteni. Arrol nem beszelve, hogy a cikkben emlitett csontkesen latszik a hasznalat nyoma is, tehat megfaragtak, lecsiszoltak, hasznaltak, elkopott, ujracsiszoltak, stb. amig el nem kopott annyira kicsire, hogy mar nem erte meg bajlodni vele. Ekkor dobtak el es ilyen allapotban talaltak meg. Az osi szerszamok kutatasa nem annyira bonyolult es miszikus terulet mint pl. a barlangrajz ertelmezes, mivel minden eszkoznek van felhasznalasra es a legtobbet nem mostak el eldobas elott, igy kimutathato az is, hogy mire hasznaltak utoljara.

    Ami zavaro, hogy a trivialis dologokat sem mertek kimondani az eredeti cikk iroi, meg feltetelezeskent sem. Persze lehet csak nyujtani akarjak a kutatasi eredmenyeket hosszabb idore es tobb cikkre.
  • csigafi #34
    Érdekes ez több szempontból is. Egyrészt a mai ember civilizáltabb modernebb felszereltebb. Még is sokkal butább. A sok technika ami körülveszi az embert teljesen elbutítja ellustítja az emberiséget. Már sokszor a kreativitás is hiányzik.

    Másfél millió éves balta lehet az amit találtak egy kavics darab is. Az átlag ember csak azért fogadja el hogy az a kő darab amit lát egy balra mert szinte bele nevelték az emberekbe hogy így volt rég. Persze okés ma is vannak civilizálatlanabb törzsek ahol még használnak köveket fa faragásra.

    Na meg David Attenborough jut eszembe aki pár éve be vallotta hogy nagyon sok mindent meghamisítottak na de hát kellet neki a pénz fiatal volt még és ennyi. Azért egy nemzedék nőt fel a videoón és mos a hazugságait tartják valóságnak.
    Na mindegy. Érdekes a kutatások területe.
  • Gabbbbbbbbbbbb #33
    Nem futoszalagon gyaRtottak a baltakat. Lehet a 7 eves gyerek aki faragta jol fejbe lett vagva utana .) Nem lehet es nem kell mindent megmagyarazni..
  • kvp #32
    "Mert a csont az könnyebben megmunkálható volt mint a kő. Szerintem ez lehet a magyarázata. Meg hát valamivel könnyebb is volt."

    Meg kvazi ingyen volt, mig a megfelelo kovekert el kellett menni. Raadasul az adott fejlettsegi szinten a koveket meg nem tudtak eleg finoman megmunkalni, tehat kisebb es pontosabb targyakhoz csak puhabb anyagokat hasznalhatak.

    Igazabol az a zavaro, hogy ugy tesz kijelentest arra, hogy nem ertik, hogy meg sem probalja megmagyarazni racionalis modon. Persze lehet csak egy ujabb kutatas soran fogjak feltarni hogy hasonlo kisebb koeszkozeik nem voltak, stb. Kb. amit fent leirtam. Ez a gondolatsor meg evekre adhat munkat a kutatocsapatnak.
  • KisKZ #31
    Kialakítását?? :)
  • csigafi #30
    Az ilyen és hasonló eszközök léte azt sugallja, hogy a homo erectus viszonylag intelligens volt, bár ahogy azt említettük, egyelőre nem tudjuk, hogy miért esett olykor a választás a csontra, amely ezáltal a kőeszközöket helyettesítette.

    Mert a csont az könnyebben megmunkálható volt mint a kő. Szerintem ez lehet a magyarázata. Meg hát valamivel könnyebb is volt.
  • Irasidus #29
    A történelem tudománya mindent vizsgál, a kosárfonástól a betonöntésig bezárólag, hogy melyik a legfejeltebb technológia az vitatható, de ebbe most nem érdemes belemenni, viszont példának tökéletes, mert konkrétumok helyett általánosságban beszélsz, ami megtévesztő lehet. A lényeg, és ezt újra megismétlem: nem azt állítotton, hogy mindent tudunk, hanem azzal van a probléma, ha valaki a már ismert dolgot kérdőjelezi meg, illetve lehetetlenségnek bélyegez egy létező dolgot. Rengeteg dolgot nem tudunk, ennek számos oka van, de amit tudunk azt ne kérdőjelezzük már meg, illetve ne gyártsuk misztikumot (lehetetlen?) csak mert nem ismerjük. A tudatlanságunknak számos oka lehet, de egyik sem az, hogy technikai fejeltebbek lettek volna, vagy hogy a "trial and error" jobb módszer mint a tudomány, vagy több technológiai vagy lexikális tudással rendelkezne akár a római birodalom, mint a jelen kor módszere, tudásanyaga. Ezt összehasonlítani értelmetlenség, ma milliárdszor jobbak vagyunk.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.07.27. 21:24:51
  • Sequoyah #28
    Nyilvan nem a kosarfonasrol volt szo, hanem az akkori kor legfejlettebb technologiairol.
    Peldaul a Romai Birodalom idejen keszitett beton osszetetelet meg csak most kezdjuk megerteni. A piramisok epitese meg ma is vita targya, mert ma mar semmit nem ismerunk az akkori technologiakbol. A damaszkuszi acelt a mai napig nem sikerult reprodukalni, es az is meghaladta a korat.

    Nyilvan ha egy idoutazo meglatogatna minket es elmondana akkor azonnal megertenenk,senki sem mondta hogy ne erthetnenk meg. De az a tudas mara elveszett, es egy targy elkeszitesenek a modjat nem lehet csak ugy megallapitani abbol hogy elemezzuk a targyat magat.

    A tudomanyos modszer nyilvan jo, de 1000 evnyi "trial and error" nem hozhato be vele par ev alatt.
  • Irasidus #27
    Nem több ezer év tudását kell elsajátítania pl.: egy kosárfonóak, vagy egy vályogvetőnek, vagy ne adjisten egy nádvágónak, ha az intelligencia nem is, de a technológia régen igencsak egyszerű és primitív volt a maihoz képest. Az soha nem volt probléma, hogy ne tudnák a múlt technológiáját megérteni. Ne viccelődjünk már, eddig az volt a probléma, hogy nem ismerjük a konkrét technológiát, most már az, hogy nem érthetjük meg? Ne már. Másrészt a tudományos módszer nem a lexikális tudásnak köszönheti a sikerességét, és bármilyen hihetetlen de a mai egyetemen több ezer év tudását sokszorosan felülmúló ismeretet lehet öt év alatt szerezni. Itt a probléma nem ez. Ja, és ne maradjak adós: kísérleti régészetre keress már rá légy oly szíves! Köszönöm!
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.07.27. 20:10:45