Meglepő módon zajlik a homokdűnék vándorlása

A kutatók nem várt eredményt kaptak, mivel a dűnék „kommunikálnak” egymással.

A Cambridge Egyetem kutatói egy érdekes tanulmány eredményeit tették közzé az intézet hivatalos oldalán, ebben pedig arról értekeznek, hogy a homokdűnék vándorlása kapcsán jutottak némileg meglepő eredményre. A munka folytatásával több területen is hasznos előrelépést valósíthatunk meg.

A hasonló kutatásokat a szakemberek többnyire vízzel megtöltött nagyobb tartályok segítségével végzik, most azonban a csoport egy körkörös, folyamatosan forgó példányt alkalmazott, amelyben speciális kamerák segítségével figyelték meg a homok viselkedését. Első lépésben két egyforma méretű dűnével indítottak, itt viszont hamarosan megfigyelték, hogy ezek nem egyforma sebességgel haladtak előre, az áramlás irányában (ahogy azt a korábbi elméletek alapján várták, hiszen az általános vélemény szerint a haladási sebesség elsősorban a dűne méretétől, annak súlyától függ), ugyanis ehelyett az elől lévő példány gyorsabban mozgott, majd pedig később lelassult, hogy megtartsa távolságát a mögötte levő társától, éppen azzal átellenben.

Úgy tűnik, hogy az első példány folyamatosan „kommunikál” a hátsóval, ez hozza létre az utóbbi példányon megfigyelt turbulencia-mintákat, miközben eddig a mozgást leginkább úgy írták le, hogy a dűnék egymásba olvadva, illetve egymásnak ütközve hozzák létre a nagyobb példányokat, amit a kísérlet nem igazolt vissza.

A kutatók számára mindez leginkább azért fontos, mert a nagyobb csoportok vándorlásának pontos megfigyelésével, annak felvázolásával a gyakorlatban is hasznosítható eredményeket kaphatunk. A sivatagosodás folyamata, az azzal szemben folytatott munkálatok hatékonyságának felmérése, a hajózási útvonalakra jelentett veszélyek előre jelzése, valamint az infrastruktúra (így például az autópályák) betemetése kapcsán is előrelépést valósíthatunk meg. Fontos részlet, hogy továbbra sincs egyértelmű választ adó magyarázatunk, ezért is kell folytatni a mostani munkát, amelynek végén talán végre kellően részletes és pontos modellel állhatunk majd elő.

A csoport tagjai egyébként eredetileg nem is magát a folyamatot szerették volna jobban leírni, hanem az adatgyűjtés meggyorsítása érdekében alkalmazták a némileg eltérő kialakítást, viszont az eredmények láttán most kifejezetten a dűnék közötti interakcióra fókuszálnak majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Nem érkezett még hozzászólás. Legyél Te az első!