MTI

Egykor lakható lehetett a Vénusz

2-3 milliárd éven át volt mérsékelt hőmérséklet és víz a bolygón, mígnem több mint 700 millió éve drámai átalakulások hatására megváltozott a planéta 80 százalékának felszíne.

A Goddard Űrkutató Intézet munkatársa, Michael Way az európai bolgótudományi kongresszusonmutatta be kutatási eredményeit, amelyek új fényt vetnek a Vénusz éghajlatának történetére és információval szolgálhatnak a hasonló pályán keringő exobolygók lakhatóságára vonatkozóan. Negyven éve a NASA Pioneer Venus nevű projektje talált arra utaló jeleket, hogy a Vénusz egykor egy sekély óceánnak megfelelő vízzel rendelkezett. Annak megvizsgálására, hogy a Vénusznak volt-e valaha a folyékony víz létét támogató stabil klímája, Way és kollégája, Anthony Del Genio, a víz lehetséges kiterjedését alapul vevő öt különböző szimulációt alkotott.

Mind az öt esetben arra jutottak, hogy a Vénusz képes lehetett egy minimum 20 Celsius-fokos és maximum 50 Celsius-fokos hőmérsékletre mintegy hárommilliárd éven át. A mérsékelt hőmérséklet ma is jellemezné a bolygót, ha nem lett volna az az eseménysorozat, amely ahhoz vezetett mintegy 700-750 millió éve, hogy a bolygó kőzeteiben tárolt szén-dioxid felszabadult.

Három elképzelt forgatókönyv a Vénusz mai földrajzi adottságait vette figyelembe, valamint egy 310 méteres átlagmélységű óceánt, egy tíz méteres mélységű sekély vízréteget, illetve egy kis mennyiségű, talajba zárt vízmennyiséget foglalt magában. Összehasonlításként egy olyan esetet is figyelembe vettek, amikor a Föld földrajzi adottságait egy 310 méteres óceánnal társították, és végül egy olyan világot is, ahol a teljes felszínt egy 158 méter mély óceán fedi. Háromdimenziós modellezéssel szimulálták a 4,2 milliárd évvel ezelőtti, a 715 millió évvel ezelőtti és a mai környezeti adottságokat: a nap változó sugárzását és a változó légköri összetételt.

Bár sok kutató úgy véli, hogy a Vénusz a Naprendszer lakható zónáján kívül kering és túl közel van a Naphoz ahhoz, hogy folyékony víz lehessen rajta, az új tanulmány arra utal, hogy mégsem így lehet. "A Vénuszt érő napsugárzás jelenleg kétszer annyi, mint amennyi a Földet éri. Ugyanakkor minden, általunk modellezett esetben arra jutottunk, hogy a Vénuszon még mindig a folyékony víz jelenlétét támogató felszíni hőmérséklet van" - mondta Way.

Kialakulása után nem sokkal, 4,2 milliárd éve a Vénusz gyors lehűlési perióduson esett át, légkörében túlnyomórészt szén-dioxid uralkodhatott. Ha a bolygó a következő hárommilliárd évben a Földhöz hasonló módon formálódott, a szén-dioxidot leköthették a szilikát kőzetek és a felszín magába zárhatta. A második korszakban, 715 millió éve a légkörben a nitrogén dominálhatott, nyomokban szén-dioxidot és metánt tartalmazott - a mai Földhöz hasonlóan. Ezek a körülmények stabilak maradhattak a mai napig.

Az esemény, amely a gázok eltávozását idézte elő, egyelőre rejtély, de valószínűleg összefüggésben áll a bolygó vulkáni aktivitásával. Egyelőre több fő kérdés marad megfejtés nélkül, amelyek fontosak annak meghatározásához, hogy a Vénusz vajon tényleg lakható lehetett-e. "Több misszióra van szükségünk a Vénusz tanulmányozásához és több részletre a történelme és fejlődése megértéséhez" - mondta Way. Hozzátette: "nodelljeink megmutatják, hogy nagy valószínűsége van annak, hogy a Vénusz lakható lehetett és drámaian különbözött attól a Vénusztól, amelyet ma ismerünk".

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Macropus Rufus #7
    "Igen, a víz forráspontja függ a nyomástól. a Földön is és a Vénuszon is. A helyzet mégsem kedvező a Vénusz számára. A Földön az ún, földfelszínen a nyomás 1 atmoszféra, amely megfelel kb. 10 m vastag vízréteg nyomásának, ha az lenne felettünk. "
    10m mélyen 2 atm van nem 1.

    http://www.zmgzeg.sulinet.hu/tantargy/fizika/files/Buvar.pdf

  • DcsabaS #6
    Igen, a víz forráspontja függ a nyomástól. a Földön is és a Vénuszon is. A helyzet mégsem kedvező a Vénusz számára. A Földön az ún, földfelszínen a nyomás 1 atmoszféra, amely megfelel kb. 10 m vastag vízréteg nyomásának, ha az lenne felettünk. De a nitrogén és az oxigén a felszíni hőmérsékletünkön gáz, a víz viszont döntő többségében folyadék. Ha akkora lenne a felszíni hőmérséklet, mint a Vénuszon (kb. 460 C), akkor az átlagban kb. 3 km vastag óceáni víz jó nagy része elpárologna, és határesetben akár 300 atmoszférás alsó légköri nyomást is eredményezhetne. Ehhez képes a Vénusz 90 atmoszférája nem is olyan sok, viszont nem víz, hanem zömmel CO2 okozza, és kisebb részben (3.5%) nitrogén. Jellemző, hogy önmagában a nitrogén nyomása csak kb, 3 atmoszféra lenne, Ez összhangban van azzal az elképzeléssel, hogy az egykori aszteroida becsapódási korszakban viszonylag hasonlók lehettek az induló körülmények, csak aztán:
    - A Vénuszon mégis magasabb volt a hőmérséklet, mert hiszen eleve közelebb volt a Naphoz (az ebből fakadó többlet legalább 50 C).
    Ez a többlet eredményezhette azt, hogy a víz lényegesen gyorsabban hagyta el a bolygót, kiváltképpen, mivel a széndioxid alapú üvegházhatás is erősebb lehetett.
    - Tudjuk azt is, hogy a Földön a széndioxid a fotoszintetizáló élőlények miatt tűnt el a légkörből, és cserében oxigént termeltek, amelynek nagy része egyébként ugyanúgy a kőzetekben kötött ki, mint a szándioxid is (kalcium karbonát).
    - Az, hogy hamar kialakult az élet, és ezért hamar lecsökkent a széndioxid szint is, és ezzel együtt lecsökkent a felszíni hőmérséklet is, hozzájárult ahhoz, hogy a Föld NE veszítse el a vízkészletét. Ez a hűtő hatás olyan jól sikerült, hogy a vízkészlet zöme egyenesen jég, vagy alig pár fokos víz formájában van jelen.
    - Az biztosra vehető, hogy a Földön kezdetben is olyanoknak kellett lenniük a viszonyoknak, hogy volt folyékony víz, mert hiszen az első kemoszintetizáló élőlények tenger-alatti vulkanikus hőforrások környékén jelentek meg. A nyomás ehhez biztosan rendelkezésre állt, mert hiszen most is megvan. Ugyanakkor a víz 374 C felett semekkora nyomáson sem cseppfolyósítható, márpedig a Vénusz felszíni hőmérséklete felette van ennek.
    - Szóval úgy tűnik, hogy a Föld kezdetben éppen csak annyival volt hűvösebb, hogy maradt folyékony víz és kialakulhatott az élet, az pedig normalizálta (lecsökkentette) a hőmérsékletet, stb. Ezzel szemben a Vénuszon a kritikus szint fölött lehetett már eleve a hőmérséklet.

    Megjegyzés 1: jelenleg a Vénuszon sehol sem lehet víz, mert ha feljebb megyünk a légkörben (hogy kiszabaduljunk az üvegház hatás alól), akkor is a hőmérséklet még túl nagy marad: csökken a nyomás, és ecsökken a hőmérséklet is, de a hőmérséklet még a világűrben is túl nagy lesz a túl közeli Nap miatt.
    Megjegyzés 2: Ha valami csodával el lehetne tüntetni a Vénusz légköréből a széndioxidot, akkor a felszíni nyomás kb. 3-4 atmoszférára esne, az átlag hőmérséklet meg valahol 50-60 C lenne, és lehetne folyékony víz is a bolygón. Nade milyen manipulációval lehetne ezt elérni? Hiszen mint írtam, folyékony víz a jelen viszonyok mellett nem létezhet, ezért az egyébként nagyon ellenálló földi kemoszintetizáló élőlények sem tudnának megtelepedni.
    Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.10.03. 23:36:01
  • TOR-rent #5
    A fantáziám ugyan nekem is jó, csak sajna még nem adtak magukról semmi életjelet a Vénuszi lények.. sajna.. de abban biztos vagyok hogy már a környező naprendszerekben is van , volt, vagy lesz élet, akár általunk, akár más faj által, mert az utóbbi időben szenzációs hírek jöttek ez exobolygókról. Még a földi élet is hemzseghet az Univerzumban , nemhogy a másfajták, sőt van már olyan bolygó ahol egyenesen jobbak az életkörülmények mint itt a szülőbolygónkon... Hawaii dizsi és Szonsájn folyamat', pálmafás , fahéjszoknyás lánnyokkal teli koktélpartik mi kell még ? :)

    Igaz ehhez egy kicsit már többet kell utazni ha jól emlékszem 700 fényévet is.. de ez még mindig csak fél centi a tányér méretű Galaxisunkban :)
    Utoljára szerkesztette: TOR-rent, 2019.09.29. 03:22:24
  • TOR-rent #4
    Nagyobb nyomáson nem forr fel a víz 100°-on .. ugye? Emlézezz csak a kocsi hűtővizére.
    Jelenleg 90 -szer nagyobb a CO2 nyomása a Vénusz felszinén, mint a Földön a levegőjé és ha a vízgőznek és/vagy a nitrogénnek meg a mellette lévő CO2-nek is ekkora volt a nyomása akkor az bizony 100 fokon még lazán eleredt eső formájában.

    A 90 atmoszféra az olyan , mint a patronban lévő CO2 , amikor megrázod érzed hogy folyadék.
  • DcsabaS #3
    A Földön is kialakult nagyon sokféle élőlény, és az evolúció máshol is nyilván megtenné. Persze lennének bizonyos hasonlóságok, de olyan mértékűekre mint egyes sci-fi-k sugallják, aligha számíthatunk.
    Már olyan alap biokémia szinten is orbitális különbségek várhatók, hogy miféle kódolási szisztémával van tárolva a genetikai információ. (Hogy lenne nekik kódolt genetikai információ tárolásuk az biztos, ugyanis az egyszerű élettelen evolúciós rendszereket az élő evolúciós rendszerektől pont ez többlet különbözteti meg, ti. ez teszi lehetővé a komplexitásuk és az alkalmazkodó képességük szinte korlátlan növekedését. A földi élőlényeklnél pl. olyan DNS van az eukarióta sejtek magjában, a mitokondriumában, illetve a kemoszintetizáló baktériumok DNS-ében, amelyek genetikai kódja ha csak egy kicsit is, de eltér. És alighanem ez az eltérés vezetett arra az inkompatibilitásra, amely megakadályozta azt, hogy a mitokondriumok, mint egykori bekebelezett, de nem megemésztett prokarióta baktériumok integrációja teljessé váljék az eukarióta sejtekben: ezért a mitokondriumnak saját fehérje szintetizáló apparátusra van szüksége.)
    És mindezek a jelenségek már az élet biokémia fejlődésének meglehetősen magas szintjén következtek be, mert hiszen eredetileg nem is bázis-triplettes volt a kódolás, hanem csak duettes, és nem is DNS, hanem csak RNS alapú, és már az is nagyon komplikált rendszer volt.
    Szóval nem ártana jól meggondolni, hogy mégis milyen fajta anyagi szervezeteket fogadnánk el pl. marsi, vagy vénuszi élőlénynek...
  • morguldae #2
    A bolygó most is lakott! Miért kell azt gondolni, hogy emberi fajhoz hasonló lényeknek kéne élniük egy bolygón... Másfélék is vannak!
  • DcsabaS #1
    Ennek a cikknek a szerzői egy rózsaszín szemüvegen át szemlélve próbálják meg előadni a dolgokat. Úgy teszik fel a kérdést, hogy HA VOLTAK olyan idők, amikor a Vénusz felszínén víz lehetett, akkor az mégis mikor lehetett, mert csak annyi bizonyos, hogy nem mostanság. Ez még önmagában rendben volna, de ehhez MEGALAPOZATLAN kiegészítő feltevéseket is tesznek, pl. hogy a Vénusz légkörének CO2 tartalma csak 700-750 millió éve jelent volna meg, a kőzetekből felszabadulva. EZ EGY HÜLYESÉG.
    Normálisan a mi naprendszerünkben a bolygók SOK légköri CO2-vel (illetve metánnal) rendelkeztek, csak aztán a belső bolygókról a könnyű hidrogén eltávozott (elsőként a Merkúrról), mert a Nap kifújta, a külső gázóriások pedig befogták. A Marstól kijjebb fekvő bolygóknál a CO2 már fagyott, a Mars esetében napszaktól függően fagy meg, illetve szublimál.
    Már a Földnél is "csoda", hogy ennyi sok hidrogén van rajta (víz formájában megkötve), ugyanis a bolygó kialakulása idején akkora volt a felszíni hőmérséklete, hogy az eredetí víz (és hidrogén) készlete nem maradhatott meg. Ezért is feltételezzük, hogy UTÓBB ÉRKEZHETETT HOZZÁNK aszteroidák becsapódása révén, amikor már lecsökkent a felszíni hőmérséklete. Természetesen ugyanazok az aszteroidák hozhattak kötött hidrogént a Holdra, a Marsra, a Venuszra és a Merkúrra is, de a kisebb gravitációjú Merkúr, Hold, és még a Mars is elég hamar elveszítették. A Vénuszon ugyan majdnem akkora a gravitáció mint a Földön, de a Naphoz közelebb van, így egyebektől függetlenül kb. 50 C fokkal eleve magasabb felszíni hőmérséklet volna rajta várható.
    Valaha a Földön is sokkal magasabb volt a felszíni hőmérséklet, és részben pont azért, mert a légkör sok üvegház hatású metánt és CO2-őt tartalmazott. Utóbbit pont az élővilág vonta ki és kötötte meg, fokozatosan beépítve a szén, kőolaj, földgáz és tőzeg készletekbe, valamint a kálcium karbonát közetekbe. Részben EZÉRT is csökkent le a Föld felszíni hőmérséklete, a korábbi emelkedett szinthez képest. (Tehát nem az van, hogy a Vénusznál a CO2 a kőzetekből egyszer csak felszabadult, hanem hogy a Földön az élővilágnak hála részben a mészkőbe épült be. De amúgy a CO2 is az aszteroidákkal érkezhetett.)
    Ősszességében azt mondhatjuk, hogy a Vénuszon mindig legalább 50 C fokkal magasabb volt a hőmérséklet mint a Földön, csak idegen (aszteroida) eredetű kötött hidrogén (víz és metán formájában) lehetett rajta, miközben a CO2 szint bőven lehetett mindig akkora (ti. az aszteroida becsapódási korszak után), hogy az üvegházi hatás miatt a felszíni hőmérséklet mindig jóval 100 C fok felett legyen - a folyékony víz bármiféle esélye nélkül.
    Megjegyzés: a Marson a CO2 leginkább fagyott (messzebb van ugye a Naptól), ezért nincs is rajta érzékelhető nagyságú üvegház hatás, ezért lehetne rajta víz is, csak mégsem biztos hogy van, a kicsiny gravitációja miatt. Ugyanakkor FAGYOTT formában és a FELSZÍN ALATT minden további nélkül lehetne.