Gyurkity Péter
Minden eddiginél közelebb merészkedtünk a Naphoz
Ezt a NASA új szondája érte el, amely ráadásul a sebességrekordot is megdöntötte.
A nem is olyan rég útnak indult Parker Solar Probe egyszerre két rekordot is megdöntött, ahogy minden eddiginél közelebb merészkedett a számára kijelölt célponthoz, amely nem más, mint saját csillagunk. A NASA szondája több évtizede fennálló plafont lépett túl, nemcsak a távolság, de a sebesség terén is.
A német-amerikai összefogás eredményeként megépített Helios-2 szonda még 1976 áprilisában járt a legközelebb a Naphoz, akkor ugyanis 42,7 millió kilométeres távolságból figyelhettük meg a csillagot. Október 29-én a Parker Solar Probe átlépte ezt a határt, egyben a régi előd sebességrekordját is megdöntve, hiszen a Helios-2 annak idején a Naphoz viszonyítottan 246 ezer km/h-s száguldást mutathatott fel, a Parker viszont ezt kedden szintén meghaladta – a NASA illetékesei ezt már hétfőn, tehát előre jelezték az érdeklődőknek, bár az más kérdés, hogy a Földhöz mérten eddig a Juno tartja a rekordot, a maga 265 ezer km/h-s sebességével, amit a Jupiterhez való megérkezéskor állított fel, még 2016 júliusában. Mind a két előbbi rekord megdől majd a Parker 1,5 milliárd dolláros küldetése során, amire bőven lesz idő, hiszen a szonda 7 éven keresztül, összesen 24 átrepülés során figyeli majd meg a Napot, ha minden a tervek szerint megy.
A NASA reményei szerint a Parker szonda segíthet a műholdas kommunikáció javításában és az energiahálózati problémák elkerülésében
Az utolsó, 2025-re tervezett ilyen manőver során sokkal közelebb utazunk majd a Naphoz, a szonda ekkor alig 6,16 millió kilométerre csökkenti a távolságot, a hatalmas gravitáció pedig végül egészen 690 ezer km/h-s iramra gyorsítja majd fel azt, ezzel tehát alaposan odavernek majd az összes korábbi elődnek. A megfigyelési időszak azonban már most elkezdődik, hiszen az első átrepülés október utolsó napjától indul, legközelebb pedig november 5-én járunk majd csillagunkhoz. Eközben persze alapos tesztnek lesz kitéve a kompozit burkolat, amely a hatalmas hő és a sugárzás ellen is védeni hivatott a szondát, hogy a tervezett méréseket elvégezhessék.
Az eredményekről mindenképpen beszámolunk majd, itt a csapat tagjai már most izgatottan várják az első adatokat.
A nem is olyan rég útnak indult Parker Solar Probe egyszerre két rekordot is megdöntött, ahogy minden eddiginél közelebb merészkedett a számára kijelölt célponthoz, amely nem más, mint saját csillagunk. A NASA szondája több évtizede fennálló plafont lépett túl, nemcsak a távolság, de a sebesség terén is.
A német-amerikai összefogás eredményeként megépített Helios-2 szonda még 1976 áprilisában járt a legközelebb a Naphoz, akkor ugyanis 42,7 millió kilométeres távolságból figyelhettük meg a csillagot. Október 29-én a Parker Solar Probe átlépte ezt a határt, egyben a régi előd sebességrekordját is megdöntve, hiszen a Helios-2 annak idején a Naphoz viszonyítottan 246 ezer km/h-s száguldást mutathatott fel, a Parker viszont ezt kedden szintén meghaladta – a NASA illetékesei ezt már hétfőn, tehát előre jelezték az érdeklődőknek, bár az más kérdés, hogy a Földhöz mérten eddig a Juno tartja a rekordot, a maga 265 ezer km/h-s sebességével, amit a Jupiterhez való megérkezéskor állított fel, még 2016 júliusában. Mind a két előbbi rekord megdől majd a Parker 1,5 milliárd dolláros küldetése során, amire bőven lesz idő, hiszen a szonda 7 éven keresztül, összesen 24 átrepülés során figyeli majd meg a Napot, ha minden a tervek szerint megy.
A NASA reményei szerint a Parker szonda segíthet a műholdas kommunikáció javításában és az energiahálózati problémák elkerülésében
Az utolsó, 2025-re tervezett ilyen manőver során sokkal közelebb utazunk majd a Naphoz, a szonda ekkor alig 6,16 millió kilométerre csökkenti a távolságot, a hatalmas gravitáció pedig végül egészen 690 ezer km/h-s iramra gyorsítja majd fel azt, ezzel tehát alaposan odavernek majd az összes korábbi elődnek. A megfigyelési időszak azonban már most elkezdődik, hiszen az első átrepülés október utolsó napjától indul, legközelebb pedig november 5-én járunk majd csillagunkhoz. Eközben persze alapos tesztnek lesz kitéve a kompozit burkolat, amely a hatalmas hő és a sugárzás ellen is védeni hivatott a szondát, hogy a tervezett méréseket elvégezhessék.
Az eredményekről mindenképpen beszámolunk majd, itt a csapat tagjai már most izgatottan várják az első adatokat.