Gyurkity Péter
Ősrégi galaxist figyelt meg a Hubble
Gravitációs lencsét használva sokszorozták meg a nagyítását, apró meglepetést okozva, az eredmény ugyanis eltér a várttól.
A Hubble űrteleszkóp legutóbb az Uránusz sarki fényeit fotózta, a napokban azonban a NASA hivatalos közleményben, valamint több különböző tanulmányban számolt be arról, hogy egy nagyon távoli galaxist is megfigyeltek, ami ismét meglepő eredményt hozott.
A most közzétett anyagban arról olvashatunk, hogy a Hubble – bár eredetileg is az ilyen távoli galaxisok megfigyelésére szánták – csak nagyon homályos képet szolgáltatott volna a szóban forgó ősrégi galaxisról, ezért egy gravitációs lencsét is felhasználtak, ez a szerepkört pedig ezúttal egy teljes klaszter töltötte be. A fény meghajlítása mellett ez bizonyos torzulásokat is eredményez, amelyet speciális szoftver segítségével eltávolítanak, így képet kapunk arról, hogy miként látnánk a célpontot az így elért 30-szoros nagyítás mellett. A végeredmény igencsak érdekes, hiszen a rekonstruált képen kéttucat újonnan született csillagcsomó látszik, mindegyik 200 - 300 fényéves távolságon elnyúlva. Ez azért meglepő, mert a szakemberek korábban úgy vélték, hogy ebben a távoli, az univerzum korai időszakát mutató állapotban a csillagbölcsők akár 3000 fényéves, vagy még nagyobb területek.
Traci Johnson, az MIT doktorandusza, a tanulmány társszerzője kiemelte, hogy a gravitációs lencse nélkül csak egy teljesen sima és jellegtelen korong alakú galaxist látna a Hubble. Tekintettel arra, hogy a galaxis tőlünk mintegy 11 milliárd fényévre helyezkedik el, annak akkori állapotát vehetjük most szemügyre. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ősrobbanás után alig 2,7 milliárd évvel már javában zajlott a folyamat, vagyis a most megfigyelt csillagok nagyon korán kezdtek kialakulni. A tanulmányokat közzétevő csillagászok szerint mintha mindenhol tűzijátékot látnának, a kapott eredmény pedig a fent említett jelentős eltérés miatt izgalmas számukra. A megfigyelés természetesen folytatódik, nem kell azonban sokat várni arra, hogy itt még pontosabb adatokat (és felvételeket) kapjunk.
Jövő ősszel ugyanis a tervek szerint útnak indul a James Webb űrteleszkóp, amely többek között a még idősebb vörös csillagokat veszi majd szemügyre – itt a por zavaró hatását is kiszűrik majd, ami a Hubble esetében még komoly akadályt jelent.
A Hubble űrteleszkóp legutóbb az Uránusz sarki fényeit fotózta, a napokban azonban a NASA hivatalos közleményben, valamint több különböző tanulmányban számolt be arról, hogy egy nagyon távoli galaxist is megfigyeltek, ami ismét meglepő eredményt hozott.
A most közzétett anyagban arról olvashatunk, hogy a Hubble – bár eredetileg is az ilyen távoli galaxisok megfigyelésére szánták – csak nagyon homályos képet szolgáltatott volna a szóban forgó ősrégi galaxisról, ezért egy gravitációs lencsét is felhasználtak, ez a szerepkört pedig ezúttal egy teljes klaszter töltötte be. A fény meghajlítása mellett ez bizonyos torzulásokat is eredményez, amelyet speciális szoftver segítségével eltávolítanak, így képet kapunk arról, hogy miként látnánk a célpontot az így elért 30-szoros nagyítás mellett. A végeredmény igencsak érdekes, hiszen a rekonstruált képen kéttucat újonnan született csillagcsomó látszik, mindegyik 200 - 300 fényéves távolságon elnyúlva. Ez azért meglepő, mert a szakemberek korábban úgy vélték, hogy ebben a távoli, az univerzum korai időszakát mutató állapotban a csillagbölcsők akár 3000 fényéves, vagy még nagyobb területek.
Traci Johnson, az MIT doktorandusza, a tanulmány társszerzője kiemelte, hogy a gravitációs lencse nélkül csak egy teljesen sima és jellegtelen korong alakú galaxist látna a Hubble. Tekintettel arra, hogy a galaxis tőlünk mintegy 11 milliárd fényévre helyezkedik el, annak akkori állapotát vehetjük most szemügyre. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ősrobbanás után alig 2,7 milliárd évvel már javában zajlott a folyamat, vagyis a most megfigyelt csillagok nagyon korán kezdtek kialakulni. A tanulmányokat közzétevő csillagászok szerint mintha mindenhol tűzijátékot látnának, a kapott eredmény pedig a fent említett jelentős eltérés miatt izgalmas számukra. A megfigyelés természetesen folytatódik, nem kell azonban sokat várni arra, hogy itt még pontosabb adatokat (és felvételeket) kapjunk.
Jövő ősszel ugyanis a tervek szerint útnak indul a James Webb űrteleszkóp, amely többek között a még idősebb vörös csillagokat veszi majd szemügyre – itt a por zavaró hatását is kiszűrik majd, ami a Hubble esetében még komoly akadályt jelent.