SG.hu·

Európában jöhet az első Hyperloop 

Európában jöhet az elsõ Hyperloop 
Ez a lehetőség is felmerül, a projekten dolgozó cég szerint ideális helyszín lennénk.

Miközben Elon Musk és a SpaceX a kapszulák versenyének újabb fordulóját tervezgeti, a Hyperloop One a maga részéről a lehetséges első útvonalak listáját tette közzé a napokban, ezek között pedig több európai helyszín is szerepel. Valós lehetőségként merül tehát fel, hogy kontinensünk részesül elsőként majd az új technológia gyümölcseiből (és kockázataiból).

A cég – amelyben maga Musk közvetlenül nem tevékenykedik, bár az alapítók szoros kapcsolatot ápolnak vele – egy kilenc helyszínből álló listát tett közzé, amelyen olasz, finn-észt, német, lengyel, spanyol-marokkói, holland, valamint brit régiók szerepelnek. A tervezett útvonalak hossza 90 és 1991 km között mozog, ez nyilván több szempontból is komoly különbségeket eredményezne a finanszírozás és a kivitelezés terén, bár itt egyelőre csak arról van szó, hogy a különböző városok, kormányzatok, valamint egyéb szervezetek maguk jelezhették érdeklődésüket a Hyperloop One Global Challenge iránt. A vállalat szerint Európát egyesítő, az összefogást erősítő kezdeményezésről beszélhetünk, bár a megvalósulás nyilván még odébb van.


Az elmúlt két évben mintegy 200 mérnök és technikus dolgozott a platformon egy amerikai sivatagban, ahol a tesztpálya kiépítését végzik. Nagy reményekkel várják az éles próbát, ami visszaigazolná, hogy a világ szinte bármely pontján felépülhet egy hasonló rendszer, amely a mágneses lebegtetés és a légellenállás minimalizálása révén akár óránkénti 1126 km-es sebességet biztosítana az utasok számára, alaposan lecsökkentve az utazásra fordított időt. Ehhez persze meg kell majd építeni a hatalmas csőrendszert, ki kell alakítani a járművek főbb komponenseit, valamint biztosítani kell az előírások betartását és tartani kell a biztonság megkövetelt szintjét, hogy valóban a mindennapokban is használható tömegközlekedési eszközt vegyünk majd használatba.

Ettől még nyilván évekre vagyunk, ám az érdeklődés szintje jelzi, hogy nem eleve halott projektről van szó.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Kara kán2017. 06. 21.. 20:03||#14
Hárklisok legfeljebb a lebuktatott orv-shore lovagok lehetnek. :-D
© NEXUS62017. 06. 16.. 20:39||#13
Szerintem komoly, viccnek kicsit dúrva lett volna! XD
© Tetsuo2017. 06. 16.. 13:10||#12
Te most viccelsz, ugye?
© cylontoaster2017. 06. 16.. 11:37||#11
Hangutánzó jellegű szó, amikor az ember nem csak háklis, de morog is közben.
Tengerparti településeken a finnyáskodó kalózt nevezték így, kicsit jobban megnyomva az első szótagot.
© Tetsuo2017. 06. 16.. 04:05||#10
Hárklis? :-O
© felemelõ2017. 06. 15.. 18:37||#9
Azért ha gazdasági számításokat is nézünk, akkor én két helyszínt látok:

- Ha csak tesztpálya kell, valódi utasforgalom nélkül, akkor olcsóbb keleteurópai földeken megy két város között (hogyha egyszer élesben használható lesz, akkor utasokat is vihessen) .

- Ha kész van valódi utasforgalomra, akkor két német vagy francia nagyváros közé építik, mert ott van elegendő utas és vásárlóerő.
© kvp2017. 06. 14.. 15:21||#8
Mar sokszor leirtam, de szerintem a japan megoldas jobb valamivel. A 60-as evek ota fejlesztik es mostanra sikerult kereskedelmileg is ertelmezheto szintre jutniuk. Van egy maglev vasuti rendszeruk, amit lehet a felszinen is vinni kisebb sebesseggel, de legritkitott alagutba is helyezheto, ahol tovabb novelheto a sebessege.

A kabin levegoellatasat kompresszorokkal oldjak meg, amik a kisebb legnyomast a kabin nyomasara hozzak, tovabba az elhasznalodott levegot szelepekkel kiengedik. Ez a rendszer mar a 0-as sorozatu shinkansen-en is megvolt (ott a szuk alagutak behaladaskori tulnyomasat es kihaladaskori kis nyomasat stabilizaltak vele es 1964-ben lett atadva).

A menekules kulso jarda alapu, ugyanis rajottek, hogy ha jelentosen nagyobb az alagut atmeroje a jarmuhoz kepest, akkor a kisebb nyomasu levegot is konnyebb felretolnia (mert van hova), azaz gyorsabban haladhat. Ennek mellekhatasa az, hogy elfer a menekulojarda a sinek mellett. (mint nallunk a 4-es metroban)

Megallas: Ha nagyobb az alagut, akkor teljes beomas kivetelevel a kisebb meretvaltozasok nem zavaroak, raadasul a maglev szerelveny egy U alaku palyaban fut es vannak rajta alul gumigorgok is. Aramszunet eseten a vonat leszall a palya aljara es az also es oldalso gorgok vezetik a megallasig. Az aramszunet ugyancsak lekapcsolja a legnyomas csokkento szivattyukat is, tehat az alagut szepen megteleik legkori nyomason levo levegovel es az utasok kisetalhatnak a menekulojardan.

A fenti rendszerbol mar letezik egy tesztpalya, egy felszini allomassal, tovabba egy felszinu es egy rovidebb alagutas szakasszal. A megoldas egyelore teljesen biztonsagosnak tunik, csak a palyan szemejovo targyak jelenthetnek gondot, de ez a veszely a hagyomanyos vonatoknal is megvan.
+1
© cylontoaster2017. 06. 14.. 11:52||#7
Nem is állítom, hogy holnapra jó lesz, vagy egyáltalán van-e értelme most fejlesztgetni.
Ettől még ezek a problémák ismertek máshol is, ott is meg lett oldva (vagy nem, de nem érdekel senkit, mint a repülőből menekülés), szóval ez így kevés.
© NEXUS62017. 06. 14.. 11:42||#6
Igen, de az 100 éve fejlesztés alatt álló rendszer és most értek el egy elég jó biztonsági szintet. Ezt meg 5 éve hegesztgetik kb.
© cylontoaster2017. 06. 14.. 11:27||#5
Ezt vesd össze a légiközlekedéssel, ahol a problémák jelentős része szintén él.