Tíz éven belül robotot tervez kifejleszteni a Roszatom a nyomottvizes (VVER) és a csatorna-típusú, nagy energiakimenetű (RBMK) reaktorokkal felszerelt atomerőművek bontására és sugármentesítésre.

Az orosz állami atomenergetikai konszern 2030-ig szóló innovációs és korszerűsítési programjának ismertetője szerint ezt a célt 2025-ig kell megvalósítani, és addig kell kidolgozni a nukleáris létesítmények, reaktorblokkok leszerelésének, konzerválásának, valamint sugármentesítésének hatékony technológiáit - írja a TASZSZ jelentése. A nukleáris és sugárveszélyes objektumok üzemen kívül helyezését célzó szolgáltatások fő piacát a Roszatom elsősorban a szovjet utódállamok többsége által alkotott Független Államok Közösségében (FÁK) és Európában látja, de az orosz atomóriás kezelésében is van több mint 120 ilyen, már leállított, leszerelésre váró létesítmény.

Az atomerőművek és más nukleáris objektumok felszámolásának világpiacát 2014-ben 7,3 milliárd dollárosra becsülték, ám a Roszatom előrejelzése szerint egy ideig fokozatos bővülés várható. A következő években ugyanis egyre több reaktort készülnek üzemen kívül helyezni. A csúcsot 2019-re jósolják, a piac értéke akkor éri majd el a 8,7 milliárd dollárt, amely utána várhatóan csökkenni fog, de a becslések szerint még 2030-ban is hétmilliárd dolláros lesz.

Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója egy júniusi interjúban kifejtette, hogy az orosz atomóriás perspektivikusnak tartja az atomerőművek leszerelésének nemzetközi piacát. Partnerei egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a reaktorok üzemidejének záró szakasza iránt, az orosz szakembereknek pedig van ilyen tapasztalatuk - mondta a Rosszija 24 orosz állami tévécsatornának. Példaként Japánt hozta fel, mondván, a Roszatom-cégek sikerrel teljesítették a fukusimai erőműbaleset következtében szennyeződött vizek tisztítási technológiájának kidolgozására elnyert megbízást. Ugyanakkor érdeklődőként említette meg Angliát és Németországot is.