MTI
Sertésben növesztenek emberi szerveket transzplantációhoz
Sertésben növesztenek emberi szerveket transzplantációs célokra amerikai tudósok - számolt be a kutatásról a BBC.
A davisi Kaliforniai Egyetem tudósai sertésembriókba ültettek humán őssejteket, hogy úgynevezett kimérákat, ember és sertés genetikai állományát ötvöző embriókat hozzanak létre. A kutatással az átültetésre alkalmas szervek világméretű hiányán akarnak enyhíteni. A tudósok szerint a genetikai mozaikból születő lény sertésnek fog kinézni és úgy is viselkedik, egyetlen szerve lesz csak kivétel, mert azt emberi sejtek alkotják. A kiméraembrió az anyakocában növekszik 28 napon át, amíg a vemhességet be nem fejezik és a szövetet el nem távolítják, hogy megvizsgálják.
Az antik görög mitológiában a kiméra tüzet okádó, oroszlánfejű, kecskehátú, kígyófarkú szörnyalak. A biológiai értelemben vett kiméraembrió létrehozásához a génszerkesztés technológiáját, a CRISPR-módszert alkalmazzák az amerikai tudósok. Ehhez a sertésembrióból kihasítják a DNS-t, amely a magzat hasnyálmirigyének kialakulását irányítja, így "genetikai hiány" keletkezik. Ekkor injekciózzák bele az embertől származó, úgynevezett indukált pluripotens őssejteket (iPS), amelyekből bármilyen emberi szerv kifejlődhet. Azt remélik, hogy az őssejtek kihasználják a "genetikai hiányt" és emberi hasnyálmirigy alakul ki belőlük.
A kutatást vezető Pablo Ross reprodukciós biológus a BBC-nek elmondta, abban bíznak, hogy a sertésembrió normálisan fejlődik, ám hasnyálmirigye szinte teljesen humán sejtekből fog állni, és alkalmas lesz az emberi átültetésre. A kísérletet azonban sokan ellenzik, mert attól tartanak, hogy a beültetett őssejtek "bevándorolhatnak" a fejlődő sertés agyába és valamilyen módon emberként viselkedő állatot eredményeznek.
Ross szerint ez a forgatókönyv valószínűtlen, ám éppen ezért járnak el nagy óvatossággal, alaposan megvizsgálják a fejlődő kiméramagzat agyát is. Walter Low, a Minnesotai Egyetem idegsebésze a BBC kérdésére kifejtette, hogy emberi szervek növesztéséhez a sertés "ideális biológiai inkubátor". Ezzel a módszerrel nemcsak hasnyálmirigyet, hanem szívet, májat, vesét, tüdőt és szaruhártyát is elő lehet állítani - vélte Low.
A davisi Kaliforniai Egyetem tudósai sertésembriókba ültettek humán őssejteket, hogy úgynevezett kimérákat, ember és sertés genetikai állományát ötvöző embriókat hozzanak létre. A kutatással az átültetésre alkalmas szervek világméretű hiányán akarnak enyhíteni. A tudósok szerint a genetikai mozaikból születő lény sertésnek fog kinézni és úgy is viselkedik, egyetlen szerve lesz csak kivétel, mert azt emberi sejtek alkotják. A kiméraembrió az anyakocában növekszik 28 napon át, amíg a vemhességet be nem fejezik és a szövetet el nem távolítják, hogy megvizsgálják.
Az antik görög mitológiában a kiméra tüzet okádó, oroszlánfejű, kecskehátú, kígyófarkú szörnyalak. A biológiai értelemben vett kiméraembrió létrehozásához a génszerkesztés technológiáját, a CRISPR-módszert alkalmazzák az amerikai tudósok. Ehhez a sertésembrióból kihasítják a DNS-t, amely a magzat hasnyálmirigyének kialakulását irányítja, így "genetikai hiány" keletkezik. Ekkor injekciózzák bele az embertől származó, úgynevezett indukált pluripotens őssejteket (iPS), amelyekből bármilyen emberi szerv kifejlődhet. Azt remélik, hogy az őssejtek kihasználják a "genetikai hiányt" és emberi hasnyálmirigy alakul ki belőlük.
A kutatást vezető Pablo Ross reprodukciós biológus a BBC-nek elmondta, abban bíznak, hogy a sertésembrió normálisan fejlődik, ám hasnyálmirigye szinte teljesen humán sejtekből fog állni, és alkalmas lesz az emberi átültetésre. A kísérletet azonban sokan ellenzik, mert attól tartanak, hogy a beültetett őssejtek "bevándorolhatnak" a fejlődő sertés agyába és valamilyen módon emberként viselkedő állatot eredményeznek.
Ross szerint ez a forgatókönyv valószínűtlen, ám éppen ezért járnak el nagy óvatossággal, alaposan megvizsgálják a fejlődő kiméramagzat agyát is. Walter Low, a Minnesotai Egyetem idegsebésze a BBC kérdésére kifejtette, hogy emberi szervek növesztéséhez a sertés "ideális biológiai inkubátor". Ezzel a módszerrel nemcsak hasnyálmirigyet, hanem szívet, májat, vesét, tüdőt és szaruhártyát is elő lehet állítani - vélte Low.