MTI
Létezhet a Naprendszerben a kilencedik bolygó
A Cassini űrszonda adatait tanulmányozva francia csillagászok is úgy vélik, hogy létezhet egy kilencedik bolygó a Naprendszerben.
A párizsi obszervatórium szakemberei a Szaturnusz körül keringő űrszonda adatainak elemzése alapján szűkítették az esetleg létező kilencedik bolygó helyének kutatási területét, és közölték, hogy két lehetséges létezési területet kizárnak. Kutatásunk megerősíti azt, hogy létezhet egy kilencedik bolygó a Naprendszer nagyon távoli térségében, "de nem akárhol" - idézte Jacques Laskart, az Astronomy and Astrophysics tudományos folyóiratban közzétett tanulmány társszerzőjét a Physorg.
A Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatói az Astronomical Journal című folyóiratban a minap megjelent tanulmányukban írtak arról, hogy a Naprendszerben létezhet egy kilencedik bolygó, amely tízszer nagyobb a Földnél és a Neptunuszon túl kering. Számítógépes szimulációk szerint a titokzatos bolygó mintegy húszszor távolabb keringhet a Naptól, mint a Föld. A gázóriást eddig nem sikerült közvetlenül megfigyelni. A párizsi obszervatórium munkatársai is számítógépes szimulációkkal becsülték meg azt, milyen hatással lehet az amerikai szakemberek által feltételezett pályán keringő kilencedik bolygó a többi bolygó mozgására elhaladva közelükben, és összevetették azzal, hogy az ismert bolygók hogyan viselkednek valójában.
A feltételezett kilencedik bolygó az amerikaiak szerint egy tojásdad alakú, hosszan elnyúló pályán kering a Nap körül. Amikor a legtávolabb van a Naptól, akkor túlságosan távol van, hogy bármilyen észlelhető hatással legyen a többi bolygóra, ez a teljes pályája felére korlátozza a kutatási területét. Laskar és kutatócsoportja ily módon kizárt két térséget, amelyek a modellezések szerint nem felelnek meg a lehetséges területeknek. A csoport úgy véli, hogy tovább lehetne szűkíteni a kutatási területeket, ha a Cassini űrszonda küldetését, amely jövő lejárna, meghosszabbítanák 2020-ig.
A szakemberek úgy vélik, még többévnyi kutatás szükséges a kilencedik bolygó létezésének bizonyítására, és egy nagyon nagy teleszkópra, hogy egy ilyen távolságban lévő bolygót észleljenek. A Földnél tízszer nagyobbnak vélt titokzatos planéta, amelynek gyűrűi és holdjai is lehetnek, a becslések szerint 20-100 milliárd mérföldre van bolygónktól. A Naprendszerben legutóbb felfedezett valódi bolygó a Neptunusz volt. Az Uránusz mozgásából levezetett perturbációk alapján Johann Galle, a berlini obszervatórium csillagásza fedezte fel 1846-ban.
A Cassini az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA által 17 ország, köztük Magyarország részvételével szervezett űrprogram szondája. 1997-ben indult el Cape Canaveralról, hogy a Szaturnusz környezetét, gyűrűit vizsgálja. A nagyméretű űrszonda a Vénusz, majd a Föld és a Jupiter gravitációs lendítését kihasználva jutott el a Szaturnusz közelébe 2004 júniusában.
A párizsi obszervatórium szakemberei a Szaturnusz körül keringő űrszonda adatainak elemzése alapján szűkítették az esetleg létező kilencedik bolygó helyének kutatási területét, és közölték, hogy két lehetséges létezési területet kizárnak. Kutatásunk megerősíti azt, hogy létezhet egy kilencedik bolygó a Naprendszer nagyon távoli térségében, "de nem akárhol" - idézte Jacques Laskart, az Astronomy and Astrophysics tudományos folyóiratban közzétett tanulmány társszerzőjét a Physorg.
A Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatói az Astronomical Journal című folyóiratban a minap megjelent tanulmányukban írtak arról, hogy a Naprendszerben létezhet egy kilencedik bolygó, amely tízszer nagyobb a Földnél és a Neptunuszon túl kering. Számítógépes szimulációk szerint a titokzatos bolygó mintegy húszszor távolabb keringhet a Naptól, mint a Föld. A gázóriást eddig nem sikerült közvetlenül megfigyelni. A párizsi obszervatórium munkatársai is számítógépes szimulációkkal becsülték meg azt, milyen hatással lehet az amerikai szakemberek által feltételezett pályán keringő kilencedik bolygó a többi bolygó mozgására elhaladva közelükben, és összevetették azzal, hogy az ismert bolygók hogyan viselkednek valójában.
A feltételezett kilencedik bolygó az amerikaiak szerint egy tojásdad alakú, hosszan elnyúló pályán kering a Nap körül. Amikor a legtávolabb van a Naptól, akkor túlságosan távol van, hogy bármilyen észlelhető hatással legyen a többi bolygóra, ez a teljes pályája felére korlátozza a kutatási területét. Laskar és kutatócsoportja ily módon kizárt két térséget, amelyek a modellezések szerint nem felelnek meg a lehetséges területeknek. A csoport úgy véli, hogy tovább lehetne szűkíteni a kutatási területeket, ha a Cassini űrszonda küldetését, amely jövő lejárna, meghosszabbítanák 2020-ig.
A szakemberek úgy vélik, még többévnyi kutatás szükséges a kilencedik bolygó létezésének bizonyítására, és egy nagyon nagy teleszkópra, hogy egy ilyen távolságban lévő bolygót észleljenek. A Földnél tízszer nagyobbnak vélt titokzatos planéta, amelynek gyűrűi és holdjai is lehetnek, a becslések szerint 20-100 milliárd mérföldre van bolygónktól. A Naprendszerben legutóbb felfedezett valódi bolygó a Neptunusz volt. Az Uránusz mozgásából levezetett perturbációk alapján Johann Galle, a berlini obszervatórium csillagásza fedezte fel 1846-ban.
A Cassini az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA által 17 ország, köztük Magyarország részvételével szervezett űrprogram szondája. 1997-ben indult el Cape Canaveralról, hogy a Szaturnusz környezetét, gyűrűit vizsgálja. A nagyméretű űrszonda a Vénusz, majd a Föld és a Jupiter gravitációs lendítését kihasználva jutott el a Szaturnusz közelébe 2004 júniusában.
