MTI
A szennyezésünk késlelteti a következő jégkorszakot
Az üvegházhatású gázok ember általi kibocsátása legkevesebb 50 ezer évvel késlelteti a következő jégkorszak beköszöntét - állapították meg németországi kutatók.
A Potsdami Klímakutató Intézet szakemberei az eljegesedést kiváltó tényezőket vizsgálták. A Föld Nap körüli pályájának módosulásától függ, hogy mennyi napsugárzás éri a bolygó felszínét, és ha ez elér egy bizonyos küszöbértéket az északi félteke közepes földrajzi szélességein, akkor beindulhat az eljegesedés. A Nature című folyóiratban közölt eredmények szerint bolygónk Nap körüli pályájának alakja ugyan most "ideális" lenne egy jégkorszak beköszöntéhez, ám jelenleg túlságosan sok szén-dioxid van a levegőben, így az üvegházhatás ellensúlyozza a pályaeltolódásból eredő lehűlést. A bolygó meghosszabbodott meleg periódus elé néz - írta a BBC.
"Olyan periódusban vagyunk, amikor az északi féltekén a nyarak a legtávolabb vannak a Naptól" - magyarázta Andrey Ganopolski, a tanulmány vezető szerzője. "Normális körülmények között az interglaciális időszak véget érne, és új jégkorszak kezdődne. Vagyis csillagászati szempontból nézve tökéletesen adottak a feltételek. Ha 200 évvel ezelőtt 240 ppm (milliomod térfogatrész) értéken állt volna a szén-dioxid légköri koncentrációja, akkor elkezdődhetne egy jégkorszak, de szerencsére 280 ppm volt a koncentráció. Az iparosodott társadalom pedig mára 400 ppm fölé vitte az értéket" - fejtette ki Ganopolski.
A kutatók szerint ugyanakkor a jégkorszakközi éghajlat feltehetőleg így is, úgy is meghosszabbodott volna legkevesebb 20 ezer évvel, illetve nagy valószínűség szerint akár 50 ezer évvel is, még akkor is, ha a szén-dioxid koncentráció a 18. századi szinten maradt volna. Az ipari forradalom óta a légkörbe engedett csaknem 500 gigatonnányi szén miatt az emberiség valószínűleg "lecsúszik" a következő eljegesedésről, és további 500 gigatonnányi szén-dioxid kibocsátásával újabb 50 ezer évvel tolódik el a következő jégkorszak beköszönte.
Az elmúlt 2,5 millió évben a Föld több hosszan tartó hideg időszakon is átesett. A 12 ezer évvel ezelőtt véget ért legutóbbi jégkorszak során jégtakaró borította a mai Kanada, Észak-Európa és Szibéria területét. Ganopolski szerint fölösleges arról vitatkozni, hogy a következő jégkorszak 50 ezer vagy 100 ezer év múlva köszönt-e be. A lényeg annak felismerése, hogy az emberiség immár képes arra, hogy geológiai mércével mérve is érezhető változást idézzen elő az éghajlatban.
A Potsdami Klímakutató Intézet szakemberei az eljegesedést kiváltó tényezőket vizsgálták. A Föld Nap körüli pályájának módosulásától függ, hogy mennyi napsugárzás éri a bolygó felszínét, és ha ez elér egy bizonyos küszöbértéket az északi félteke közepes földrajzi szélességein, akkor beindulhat az eljegesedés. A Nature című folyóiratban közölt eredmények szerint bolygónk Nap körüli pályájának alakja ugyan most "ideális" lenne egy jégkorszak beköszöntéhez, ám jelenleg túlságosan sok szén-dioxid van a levegőben, így az üvegházhatás ellensúlyozza a pályaeltolódásból eredő lehűlést. A bolygó meghosszabbodott meleg periódus elé néz - írta a BBC.
"Olyan periódusban vagyunk, amikor az északi féltekén a nyarak a legtávolabb vannak a Naptól" - magyarázta Andrey Ganopolski, a tanulmány vezető szerzője. "Normális körülmények között az interglaciális időszak véget érne, és új jégkorszak kezdődne. Vagyis csillagászati szempontból nézve tökéletesen adottak a feltételek. Ha 200 évvel ezelőtt 240 ppm (milliomod térfogatrész) értéken állt volna a szén-dioxid légköri koncentrációja, akkor elkezdődhetne egy jégkorszak, de szerencsére 280 ppm volt a koncentráció. Az iparosodott társadalom pedig mára 400 ppm fölé vitte az értéket" - fejtette ki Ganopolski.
A kutatók szerint ugyanakkor a jégkorszakközi éghajlat feltehetőleg így is, úgy is meghosszabbodott volna legkevesebb 20 ezer évvel, illetve nagy valószínűség szerint akár 50 ezer évvel is, még akkor is, ha a szén-dioxid koncentráció a 18. századi szinten maradt volna. Az ipari forradalom óta a légkörbe engedett csaknem 500 gigatonnányi szén miatt az emberiség valószínűleg "lecsúszik" a következő eljegesedésről, és további 500 gigatonnányi szén-dioxid kibocsátásával újabb 50 ezer évvel tolódik el a következő jégkorszak beköszönte.
Az elmúlt 2,5 millió évben a Föld több hosszan tartó hideg időszakon is átesett. A 12 ezer évvel ezelőtt véget ért legutóbbi jégkorszak során jégtakaró borította a mai Kanada, Észak-Európa és Szibéria területét. Ganopolski szerint fölösleges arról vitatkozni, hogy a következő jégkorszak 50 ezer vagy 100 ezer év múlva köszönt-e be. A lényeg annak felismerése, hogy az emberiség immár képes arra, hogy geológiai mércével mérve is érezhető változást idézzen elő az éghajlatban.