Balázs Richárd
Hatással van az agyra az éjszakai nassolás
Ha az alvás számára fenntartott időszakot étkezésre használjuk, az a tanulást és emlékezést kontrolláló hippokampusz agyterületen eredményezhet zavarokat.
Az UCLA orvosi karának kutatói egereknél vizsgálták meg az éjszakai étkezés kognitív hatásait. Az anyagcsere rendszerre gyakorolt problémákat már ismerjük, ez akár cukorbetegség kialakulásához is vezethet, az agyra gyakorolt hatások azonban még nincsenek feltérképezve. "Elsőként bizonyítottuk, hogy a nem megfelelő napszakban folytatott rendszeres étkezésnek messzemenő következményei vannak a tanulásra és az emlékezetre" - nyilatkozott a kutatásból készült tanulmány szerzője, Dawn Loh. "Mivel sok ember dolgozik, vagy éppen kikapcsolódást keres alvásidőben, fontos tudni, hogyan tompíthatja mindez az agy egyes funkcióit"
A kutatók hangsúlyozták, hogy eredményeiket embereken még nem erősítették meg, azonban kiemelték azt a tényt is, miszerint a több műszakban dolgozók rosszabbul teljesítenek a kognitív teszteken.
A jelenlegi tanulmány szerint egyes tanult viselkedések jobban érintettek, mint mások. A csapat egy új tárgy felismerésének képességét tesztelte egereken. A kísérletben részt vevő rágcsálókat két csoportra osztották, az egyiket normál időben, a másikat alvásidőben etették. Utóbbiaknál jelentősen romlott az emlékezet, és a hosszú távú memória esetében is drasztikus visszaesést tapasztaltak.
A hosszú távú memóriát és az emlékek felidézését egyaránt a hippokampusz vezérli, ami fontos szerepet játszik érzékszerveink és érzelmi tapasztalataink összekapcsolásában az emlékekkel, valamint az új emlékek tárolásában és rendszerezésében.
Egy-egy tapasztalat során az idegi impulzusok különböző idegpályákat aktiválnak, és az élmény megismétlődésekor ugyanezek az útvonalak ismétlődnek, erősödnek. Meglepő módon ez a hatás mérséklődött, amikor az élelem csak az egerek normális alvási idején belüli hat órás időintervallumban állt rendelkezésre.
A napi biológiai, úgynevezett cirkadián órához, valamint a tanuláshoz és emlékezéshez kapcsolódó géneket egyazon protein, a CREB szabályozza. Amikor a CREB aktivitása csökken, romlik az emlékezet, és elvileg az Alzheimer-kór kialakulásában is szerepet játszik. A helytelen időben történt táplálással a CREB teljes hippokampuszi aktivitása jelentősen lecsökkent, melynek legnagyobb hatása nappal jelentkezett.
A kutatás kimutatta ugyanakkor, hogy a cirkadián rendszer elsődleges ritmusszabályzójára,a hippotalamuszban elhelyezkedő szuprakiazmatikus magra mindez nincs hatással, éppen ezért a különböző agyterületek órái közötti szinkronizáltság megszűnését eredményezi, az emlékezet hanyatlását idézve elő. "A modern időbeosztás arra késztet minket, hogy felborítsuk étkezési szokásainkat, ezért fontos megértenünk az étkezés időzítésének észlelésre gyakorolt hatásait" - mondta Christopher Cowell professzor, a tanulmány vezetője. "Elsőként mutattuk ki, hogy az étkezések időzítése befolyásolja a hippokampusz molekuláris óráját és hatással lehet az egerek kognitív teljesítményére"
Az UCLA orvosi karának kutatói egereknél vizsgálták meg az éjszakai étkezés kognitív hatásait. Az anyagcsere rendszerre gyakorolt problémákat már ismerjük, ez akár cukorbetegség kialakulásához is vezethet, az agyra gyakorolt hatások azonban még nincsenek feltérképezve. "Elsőként bizonyítottuk, hogy a nem megfelelő napszakban folytatott rendszeres étkezésnek messzemenő következményei vannak a tanulásra és az emlékezetre" - nyilatkozott a kutatásból készült tanulmány szerzője, Dawn Loh. "Mivel sok ember dolgozik, vagy éppen kikapcsolódást keres alvásidőben, fontos tudni, hogyan tompíthatja mindez az agy egyes funkcióit"
A kutatók hangsúlyozták, hogy eredményeiket embereken még nem erősítették meg, azonban kiemelték azt a tényt is, miszerint a több műszakban dolgozók rosszabbul teljesítenek a kognitív teszteken.
A jelenlegi tanulmány szerint egyes tanult viselkedések jobban érintettek, mint mások. A csapat egy új tárgy felismerésének képességét tesztelte egereken. A kísérletben részt vevő rágcsálókat két csoportra osztották, az egyiket normál időben, a másikat alvásidőben etették. Utóbbiaknál jelentősen romlott az emlékezet, és a hosszú távú memória esetében is drasztikus visszaesést tapasztaltak.
A hosszú távú memóriát és az emlékek felidézését egyaránt a hippokampusz vezérli, ami fontos szerepet játszik érzékszerveink és érzelmi tapasztalataink összekapcsolásában az emlékekkel, valamint az új emlékek tárolásában és rendszerezésében.
Egy-egy tapasztalat során az idegi impulzusok különböző idegpályákat aktiválnak, és az élmény megismétlődésekor ugyanezek az útvonalak ismétlődnek, erősödnek. Meglepő módon ez a hatás mérséklődött, amikor az élelem csak az egerek normális alvási idején belüli hat órás időintervallumban állt rendelkezésre.
A napi biológiai, úgynevezett cirkadián órához, valamint a tanuláshoz és emlékezéshez kapcsolódó géneket egyazon protein, a CREB szabályozza. Amikor a CREB aktivitása csökken, romlik az emlékezet, és elvileg az Alzheimer-kór kialakulásában is szerepet játszik. A helytelen időben történt táplálással a CREB teljes hippokampuszi aktivitása jelentősen lecsökkent, melynek legnagyobb hatása nappal jelentkezett.
A kutatás kimutatta ugyanakkor, hogy a cirkadián rendszer elsődleges ritmusszabályzójára,a hippotalamuszban elhelyezkedő szuprakiazmatikus magra mindez nincs hatással, éppen ezért a különböző agyterületek órái közötti szinkronizáltság megszűnését eredményezi, az emlékezet hanyatlását idézve elő. "A modern időbeosztás arra késztet minket, hogy felborítsuk étkezési szokásainkat, ezért fontos megértenünk az étkezés időzítésének észlelésre gyakorolt hatásait" - mondta Christopher Cowell professzor, a tanulmány vezetője. "Elsőként mutattuk ki, hogy az étkezések időzítése befolyásolja a hippokampusz molekuláris óráját és hatással lehet az egerek kognitív teljesítményére"