Balázs Richárd
75 millió éves dinoszaurusz vérsejteket nyerhettek ki
75 millió éves megkövült csontból sikerült látszólag valódi dinoszaurusz vért kinyerni egy kutatócsoportnak. Jöhet a Jurassic Park?
"Teljesen véletlenül botlottunk bele" - nyilatkozott a felfedezésről Susannah Maidment, az Imperial College London munkatársa, aki csapatával a csontok fosszilizálódását tanulmányozta, parányi töredékeket metszve le a kövületekből. A 75 millió éves mintában vérszerű sejtekre és kollagénre bukkantak.
Bár a sejtek aligha tartalmaznak DNS-t, ugyanezen technika jobb állapotban konzerválódott kövületeken való alkalmazása meghozhatja a várva várt felfedezést. A lágy szövetsejtek és molekulák azonban DNS nélkül is új ismereteket adhatnak a dinoszauruszok élettanáról és viselkedéséről, vélik a kutatók. Például a vérsejtek fizikai mérete betekintést nyújthat metabolizmusukba, valamint a hideg- és melegvérű létük közötti lehetséges átmenetbe.
Eddig csak kivételesen jól konzerválódott kövületekben találtak ilyen lágy szöveteket, például jégbe zárva, vagy mikrobáktól mentes száraz környezetben, ezek ugyanis lebontják a húst. "Az általunk vizsgált kövület azonban egyáltalán nem ritka" - mondta Maidment, hozzátéve, hogy hagyományos, a felszínről begyűjtött csontokkal dolgoztak, amit egy jól ismert kanadai lelőhelyről hoztak.
A megkövült csontok tanulmányozásához a csapat egy gyógyászatban is alkalmazott kutatási technikát vett alapul, melyben ionsugarat fókuszálnak, hogy megállapítsák hogyan meszesednek a vérerek, melyek ezáltal szívinfarktushoz vezetnek. Eredetileg a természetes csont-ásványok megkövülésének folyamatát, valamint a kollagén bomlásakor bekövetkező folyamatokat szerették volna megismerni a dinoszauruszok esetében. "A sugár olyan, mint egy kés, amivel darabokat metszhetünk le" - magyarázta Sergio Bertazzo, a kutatócsapat tagja.
A madarakéra emlékeztető kollagén rostok
A vérszerű sejtek elektronmikroszkópos, háromdimenziós vizsgálata kimutatta, hogy a sejtek rendelkeznek sejtmaggal, vagyis nem emberi vörös vérsejtek szennyezték be a mintát, mivel azoknak nincs magjuk. Ezt követően tömeg spektrometriával elemezték a sejtek kémiai összetételét, a kapott spektrum pedig meglepő hasonlóságot mutatott egy ma is élő madáréval, az emuéval, ami újabb bizonyíték volt arra, hogy a sejtek dinoszaurusztól származnak.
Maidment reméli, újabb mintákat is megvizsgálhatnak. "Meg akarjuk érteni, hogyan alakulhat ki ez a konzerválódás, mennyi idő alatt, és milyen kőzettípusokban megy végbe" - tette hozzá.
"Az ilyen tanulmányok viszik előre ezt a területet, bebizonyítva, hogy a kövületek nem pusztán 'kövek', megnyitva az utat annak lehetősége előtt, hogy az ősi fossziliákban olyan anyagok léteznek, amiket akárcsak néhány évvel ezelőtt sem tartottunk lehetségesnek" - kommentálta a britek eredményét Mary Schweitzer, az Észak-Karolina Állami Egyetem tudósa, aki 2009-ben nyert ki vért egy T. rex maradványaiból. "Mindez azt is jelzi, hogy akárcsak saját felfedezéseink, ez nem szükségszerűen egy rendkívül ritka eset"
"Teljesen véletlenül botlottunk bele" - nyilatkozott a felfedezésről Susannah Maidment, az Imperial College London munkatársa, aki csapatával a csontok fosszilizálódását tanulmányozta, parányi töredékeket metszve le a kövületekből. A 75 millió éves mintában vérszerű sejtekre és kollagénre bukkantak.
Bár a sejtek aligha tartalmaznak DNS-t, ugyanezen technika jobb állapotban konzerválódott kövületeken való alkalmazása meghozhatja a várva várt felfedezést. A lágy szövetsejtek és molekulák azonban DNS nélkül is új ismereteket adhatnak a dinoszauruszok élettanáról és viselkedéséről, vélik a kutatók. Például a vérsejtek fizikai mérete betekintést nyújthat metabolizmusukba, valamint a hideg- és melegvérű létük közötti lehetséges átmenetbe.
Eddig csak kivételesen jól konzerválódott kövületekben találtak ilyen lágy szöveteket, például jégbe zárva, vagy mikrobáktól mentes száraz környezetben, ezek ugyanis lebontják a húst. "Az általunk vizsgált kövület azonban egyáltalán nem ritka" - mondta Maidment, hozzátéve, hogy hagyományos, a felszínről begyűjtött csontokkal dolgoztak, amit egy jól ismert kanadai lelőhelyről hoztak.
A megkövült csontok tanulmányozásához a csapat egy gyógyászatban is alkalmazott kutatási technikát vett alapul, melyben ionsugarat fókuszálnak, hogy megállapítsák hogyan meszesednek a vérerek, melyek ezáltal szívinfarktushoz vezetnek. Eredetileg a természetes csont-ásványok megkövülésének folyamatát, valamint a kollagén bomlásakor bekövetkező folyamatokat szerették volna megismerni a dinoszauruszok esetében. "A sugár olyan, mint egy kés, amivel darabokat metszhetünk le" - magyarázta Sergio Bertazzo, a kutatócsapat tagja.
A madarakéra emlékeztető kollagén rostok
A vérszerű sejtek elektronmikroszkópos, háromdimenziós vizsgálata kimutatta, hogy a sejtek rendelkeznek sejtmaggal, vagyis nem emberi vörös vérsejtek szennyezték be a mintát, mivel azoknak nincs magjuk. Ezt követően tömeg spektrometriával elemezték a sejtek kémiai összetételét, a kapott spektrum pedig meglepő hasonlóságot mutatott egy ma is élő madáréval, az emuéval, ami újabb bizonyíték volt arra, hogy a sejtek dinoszaurusztól származnak.
Maidment reméli, újabb mintákat is megvizsgálhatnak. "Meg akarjuk érteni, hogyan alakulhat ki ez a konzerválódás, mennyi idő alatt, és milyen kőzettípusokban megy végbe" - tette hozzá.
"Az ilyen tanulmányok viszik előre ezt a területet, bebizonyítva, hogy a kövületek nem pusztán 'kövek', megnyitva az utat annak lehetősége előtt, hogy az ősi fossziliákban olyan anyagok léteznek, amiket akárcsak néhány évvel ezelőtt sem tartottunk lehetségesnek" - kommentálta a britek eredményét Mary Schweitzer, az Észak-Karolina Állami Egyetem tudósa, aki 2009-ben nyert ki vért egy T. rex maradványaiból. "Mindez azt is jelzi, hogy akárcsak saját felfedezéseink, ez nem szükségszerűen egy rendkívül ritka eset"