MTI
Általános romlást mutat az orosz űrrakéták kudarca
Az orosz űrrakéták felbocsátásának kudarca mögött szakemberhiányt, hanyagságot, a vezetés stratégiai hibáit és korrupciót láttak a vezető orosz napilapok és internetes kiadványok és a nekik nyilatkozó szakemberek.
Szombaton egy Proton típusú orosz hordozórakéta utolsó fokozata hibásodott meg, és a rajta lévő mexikói műholddal együtt visszazuhant, majd elégett a Föld légkörében. Április végén egy Progressz típusú orosz teherűrhajó felbocsátása végződött kudarccal.
A Kommerszant című tekintélyes orosz politikai és gazdasági napilapnak a Hrunyicsev állami űripari tudományos- és gyártóközpontnál dolgozó, név nélkül nyilatkozó forrása elismerte, hogy a helyzet "igen kellemetlen" a külföldi megrendelőkkel való együttműködésben. Egyre nehezebb a Protonok kereskedelmi célú felbocsátására szerződéseket kötni, a hazai megrendeléseket a Hrunyicsev központ költségvetése nem tudja fedezni, a biztosító társaságok pedig minden egyes balesettel feljebb srófolják áraikat. A vállalat 2012-ben nyolc rakétaindítást hajtott végre külföldi államok megrendelésére, 2013-ban hetet, tavaly már csak hármat tudott teljesíteni.
A Kommerszant értesülései szerint a szombati Proton-indításra a szokásos 4 nap helyett a szakemberek csak kettőt kaptak a rakéta indítóállomásra juttatására, a rakéta és a műholdat a kijelölt pályára helyező egység irányító rendszerének ellenőrzésére. A Hrunyicsev központban valószínűleg azért siettek, mert már júniusra betervezték az Inmarsat 5F3 jelzésű és a Turksat nevű távközlési műholdak indítását, amit most legalább egy hónappal el kell halasztani. A lenta.ru orosz hír- és elemző portál kommentátora szerint a gyakori űripari-űrkutatási kudarcok rontják az Oroszország megbízhatóságáról kialakult képet. Tavaly 120 orosz rakéta indítása közül 9-nél történt baj.
A sikertelenségek alapvető oka az oroszországi "gyártási kultúra" romlása: a minőségi problémák, a szakképzettség hiánya, a műszaki eljárások megsértése - vélekedett Vagyim Lukasevics független űrkutatási szakértő a lenta.ru-nak nyilatkozva. A Vedomosztyi című orosz napilap szerkesztőségi cikke szerint a Proton hordozórakéta szombati lezuhanása miatt az orosz vezetés stratégiai hibáit is számításba kell venni. Bár az orosz törvényhozás alsóházának egyes képviselői szabotázsról beszélnek, az űrkutatási-űripari szakértők a hanyagságban és a szakemberhiányban látják az okokat.
A hatalomtól független újság rámutat, hogy bár az 1990-es évek összeomlásához képest a 2000-es évekre jelentősen megerősödött az orosz űrkutatás és űripar anyagi helyzete, a területet elhagyó jól képzett szakembereket nem sikerült pótolni, és nincs elegendő ösztönző eszköz arra, hogy oda vonzzák őket. A kommentár szerint irányítási problémák is állhatnak a kialakult helyzet mögött, amit a Vosztocsnij nevű, orosz távol-keleti űrkikötő építése körüli problémák is mutatnak. Még a Kremlből folyamatosan érkező fenyegetések sem mentik meg a drága állami beruházást a korrupciótól - írta a lap.
Szombaton egy Proton típusú orosz hordozórakéta utolsó fokozata hibásodott meg, és a rajta lévő mexikói műholddal együtt visszazuhant, majd elégett a Föld légkörében. Április végén egy Progressz típusú orosz teherűrhajó felbocsátása végződött kudarccal.
A Kommerszant című tekintélyes orosz politikai és gazdasági napilapnak a Hrunyicsev állami űripari tudományos- és gyártóközpontnál dolgozó, név nélkül nyilatkozó forrása elismerte, hogy a helyzet "igen kellemetlen" a külföldi megrendelőkkel való együttműködésben. Egyre nehezebb a Protonok kereskedelmi célú felbocsátására szerződéseket kötni, a hazai megrendeléseket a Hrunyicsev központ költségvetése nem tudja fedezni, a biztosító társaságok pedig minden egyes balesettel feljebb srófolják áraikat. A vállalat 2012-ben nyolc rakétaindítást hajtott végre külföldi államok megrendelésére, 2013-ban hetet, tavaly már csak hármat tudott teljesíteni.
A Kommerszant értesülései szerint a szombati Proton-indításra a szokásos 4 nap helyett a szakemberek csak kettőt kaptak a rakéta indítóállomásra juttatására, a rakéta és a műholdat a kijelölt pályára helyező egység irányító rendszerének ellenőrzésére. A Hrunyicsev központban valószínűleg azért siettek, mert már júniusra betervezték az Inmarsat 5F3 jelzésű és a Turksat nevű távközlési műholdak indítását, amit most legalább egy hónappal el kell halasztani. A lenta.ru orosz hír- és elemző portál kommentátora szerint a gyakori űripari-űrkutatási kudarcok rontják az Oroszország megbízhatóságáról kialakult képet. Tavaly 120 orosz rakéta indítása közül 9-nél történt baj.
A sikertelenségek alapvető oka az oroszországi "gyártási kultúra" romlása: a minőségi problémák, a szakképzettség hiánya, a műszaki eljárások megsértése - vélekedett Vagyim Lukasevics független űrkutatási szakértő a lenta.ru-nak nyilatkozva. A Vedomosztyi című orosz napilap szerkesztőségi cikke szerint a Proton hordozórakéta szombati lezuhanása miatt az orosz vezetés stratégiai hibáit is számításba kell venni. Bár az orosz törvényhozás alsóházának egyes képviselői szabotázsról beszélnek, az űrkutatási-űripari szakértők a hanyagságban és a szakemberhiányban látják az okokat.
A hatalomtól független újság rámutat, hogy bár az 1990-es évek összeomlásához képest a 2000-es évekre jelentősen megerősödött az orosz űrkutatás és űripar anyagi helyzete, a területet elhagyó jól képzett szakembereket nem sikerült pótolni, és nincs elegendő ösztönző eszköz arra, hogy oda vonzzák őket. A kommentár szerint irányítási problémák is állhatnak a kialakult helyzet mögött, amit a Vosztocsnij nevű, orosz távol-keleti űrkikötő építése körüli problémák is mutatnak. Még a Kremlből folyamatosan érkező fenyegetések sem mentik meg a drága állami beruházást a korrupciótól - írta a lap.