MTI
Gének árulkodnak a kőkori Európa bevándorlási hullámairól
Gének árulkodnak a kőkori Európa bevándorlási hullámairól: a mai közép-európaiak jelentős része olyan csoportoktól származik, amelyek mintegy 4500 éve a mai Oroszország déli részéről vándoroltak be - állapította meg 69 hajdan élt ember genomjának elemzésével egy nemzetközi kutatócsoport.
Lehetséges, hogy az akkori bevándorlók terjesztették el az indoeurópai nyelveket, amelyek a mai Európában beszélt nyelvek többségét alkotják - idézte a BBC a Harvard Egyetem David Reich vezette kutatócsoportja tanulmányát, amely a Nature tudományos folyóirat aktuális számában jelent meg. A tudósok a középső és az újkőkor, valamint a bronzkor különböző szakaszaiban a mai Németország, Magyarország, Svédország, Spanyolország és Oroszország területén élt európai emberek maradványaiból vontak ki DNS-t. "Olyan új technikát fejlesztettünk ki, amellyel izolálni tudjuk a genomnak az emberi történelemről legtöbb információt hordozó részeit, és csak ezeket a szakaszokat szekvenáltuk" - idézte Reichet a Max Planck Társaság közleménye.
Elemzésük azt mutatta, hogy 7000-8000 évvel ezelőtt korai földművesek egy csoportja vándorolt a nyugat-ázsiai pusztákról Európába, ez megerősítette korábbi tanulmányok megállapításait. A földművesek különböztek azoktól a vadászó-gyűjtögető népektől, amelyekkel a bevándorlók találkoztak, miközben benépesítették a kontinenst. Végül a két csoport összekeveredett, így 5000-6000 évvel ezelőtt a földművesek genetikai vonásai összeolvadtak a bennszülöttekével. A modern európaiak összetett genetikai arculatát azonban nem magyarázza meg ez a keveredés - mutattak rá régebbi kutatások. Az "olvasztótégelybe" ehhez egy újabb, későbbi csoportnak is bele kellett kerülnie.
Reich és kollégái most ennek a harmadik, későbbi csoportnak a forrását azonosíthatták. A kora bronzkori, dél-oroszországi Jamnaja-kultúra állattartói adhatják az európaiak hiányzó, harmadik genetikai elemét. A tudósok kilenc ember genomját elemezték ebből a nomád népcsoportból, amely halottait jellegzetes kurgánokba, vagyis fedett halomsírokba temette. A kerekes kocsi feltalálása után nem sokkal vándorolhatott be a Jamnaja-kultúrához hasonló csoport Európa szívébe - vélik a kutatók. A bevándorlók egyes mai észak-európai népek felmenőinek akár 50 százalékát is alkothatják. Úgy tűnik, a dél-európaiakat kevésbé érintette ez az expanzió.
Ennél is érdekesebbnek tartják a tanulmány szerzői a sztyeppei népvándorlás és az indoeurópai nyelvek közötti kapcsolatot. Utóbbi csoporthoz tartozik a ma Európában beszélt nyelvek többsége, az orosz és az angol éppúgy, mint a spanyol és a görög. A nyelvek osztályozásának alapja a szókincs és a nyelvtan. Két elmélet magyarázza, hogyan kerültek túlsúlyba a kontinensen az indoeurópai nyelvek. Az anatóliai hipotézis alapján a Közel-Keletről 7000-8000 éve érkező korai földművesek terjesztették el őket.
A legfrissebb tanulmány azonban a sztyeppe-hipotézist támasztja alá, amely szerint az indoeurópai nyelvek korai beszélői bronzkori földművesek voltak, akik a Fekete-tengertől és a Kaszpi-tengertől északra elterülő füves pusztákon éltek. "Arra egyelőre nincs válasz, hogy ezek a sztyeppei bevándorlók által beszélt nyelvek vajon a mai indoeurópai nyelvek csak egy csoportjának, például a balti szlávnak vagy talán a germán nyelveknek, vagy a többségüknek az ősei lehettek" - tette hozzá Reich.
Lehetséges, hogy az akkori bevándorlók terjesztették el az indoeurópai nyelveket, amelyek a mai Európában beszélt nyelvek többségét alkotják - idézte a BBC a Harvard Egyetem David Reich vezette kutatócsoportja tanulmányát, amely a Nature tudományos folyóirat aktuális számában jelent meg. A tudósok a középső és az újkőkor, valamint a bronzkor különböző szakaszaiban a mai Németország, Magyarország, Svédország, Spanyolország és Oroszország területén élt európai emberek maradványaiból vontak ki DNS-t. "Olyan új technikát fejlesztettünk ki, amellyel izolálni tudjuk a genomnak az emberi történelemről legtöbb információt hordozó részeit, és csak ezeket a szakaszokat szekvenáltuk" - idézte Reichet a Max Planck Társaság közleménye.
Elemzésük azt mutatta, hogy 7000-8000 évvel ezelőtt korai földművesek egy csoportja vándorolt a nyugat-ázsiai pusztákról Európába, ez megerősítette korábbi tanulmányok megállapításait. A földművesek különböztek azoktól a vadászó-gyűjtögető népektől, amelyekkel a bevándorlók találkoztak, miközben benépesítették a kontinenst. Végül a két csoport összekeveredett, így 5000-6000 évvel ezelőtt a földművesek genetikai vonásai összeolvadtak a bennszülöttekével. A modern európaiak összetett genetikai arculatát azonban nem magyarázza meg ez a keveredés - mutattak rá régebbi kutatások. Az "olvasztótégelybe" ehhez egy újabb, későbbi csoportnak is bele kellett kerülnie.
Reich és kollégái most ennek a harmadik, későbbi csoportnak a forrását azonosíthatták. A kora bronzkori, dél-oroszországi Jamnaja-kultúra állattartói adhatják az európaiak hiányzó, harmadik genetikai elemét. A tudósok kilenc ember genomját elemezték ebből a nomád népcsoportból, amely halottait jellegzetes kurgánokba, vagyis fedett halomsírokba temette. A kerekes kocsi feltalálása után nem sokkal vándorolhatott be a Jamnaja-kultúrához hasonló csoport Európa szívébe - vélik a kutatók. A bevándorlók egyes mai észak-európai népek felmenőinek akár 50 százalékát is alkothatják. Úgy tűnik, a dél-európaiakat kevésbé érintette ez az expanzió.
Ennél is érdekesebbnek tartják a tanulmány szerzői a sztyeppei népvándorlás és az indoeurópai nyelvek közötti kapcsolatot. Utóbbi csoporthoz tartozik a ma Európában beszélt nyelvek többsége, az orosz és az angol éppúgy, mint a spanyol és a görög. A nyelvek osztályozásának alapja a szókincs és a nyelvtan. Két elmélet magyarázza, hogyan kerültek túlsúlyba a kontinensen az indoeurópai nyelvek. Az anatóliai hipotézis alapján a Közel-Keletről 7000-8000 éve érkező korai földművesek terjesztették el őket.
A legfrissebb tanulmány azonban a sztyeppe-hipotézist támasztja alá, amely szerint az indoeurópai nyelvek korai beszélői bronzkori földművesek voltak, akik a Fekete-tengertől és a Kaszpi-tengertől északra elterülő füves pusztákon éltek. "Arra egyelőre nincs válasz, hogy ezek a sztyeppei bevándorlók által beszélt nyelvek vajon a mai indoeurópai nyelvek csak egy csoportjának, például a balti szlávnak vagy talán a germán nyelveknek, vagy a többségüknek az ősei lehettek" - tette hozzá Reich.